Az egész világ fegyverkezik, elképesztő felfutásban van a védelmi ipar, amely alól a Magyarország sem kivétel. A 2014 óta tartó hazai fegyverkezési program keretében számos közös vállalkozás indult olyan ipari óriásokkal, mint a Rheinmetall, amiből a hazai KKV-k is sokat profitálhatnak. A jó minőségben gyártó cégek sokszor nem is tudják, hogy alkalmasak lennének a védelmi ipari standardok elsajátítására, azonban ez az N7 Holding színre lépésével megváltozhat.
A Portfolio- MAGE Járműipar 2024 Konferencia második szekciójában minden az energiafelhasználás és beszerzés optimalizálásáról és a versenyképesség fenntartásáról szólt. Mindenki között egyetértés volt abban, hogy mára már egy cégvezetőnek szinte energetikai szakemberré kellett válnia, hogy az energiaköltségeket kordában tartsa. A költséges beruházások, és a szemléletmódváltás egyaránt megoldást nyújthat, de számos olyan jogi- szabályozási eszköz is a vállalatvezetők rendelkezésére áll, hogy a versenyképességüket megtartsák.
Az autóipart olyan drasztikusan új kihívások érik, mint korábban sosem, az erőltetett elektrifikáció, a rohamosan szigorodó környezetvédelmi normák, és a kínai márkák előretörése is komoly versenyhelyzetet teremt a hagyományos szereplők számára. De hogyan tudnak megbirkózni ezekkel a szereplők, és milyen stratégiával lehet előnyt kovácsolni a piaci változásokból? Hogyan fordíthatják előnyükre a változásokat a hazai szereplők, lehet-e a kanyarban előzni? A Portfolio - MAGE 2024 rendezvényen mindez kiderül.
A kormány célja az idén, hogy minél gyorsabban szétossza a vállalkozásoknak az uniós forrásokat. Ebben kiemelt szerep jut a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnek (MGFÜ) – mondta hétfőn Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az eseményen az MFB és az MGFÜ között stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek.
A csomagolóipar méltatlanul háttérbe szorul más szereplőkkel szemben, pedig a fenntarthatósági szempontok erősödésével rendkívül felértékelődik az iparág tevékenysége. A trendek egyértelműen a környezetbarát csomagolóanyagok előretörését mutatják, azonban komoly innovációs feladat olyan tulajdonságokkal felruházni a papír csomagolóanyagokat, mint amivel például hagyományos műanyagok rendelkeznek. A legfenntarthatóbb csomagolás persze az, amelyik nincs is – nem véletlen, hogy a fejlesztések egyik meghatározó iránya a csomagolásoptimalizálás, illetve az újrahasznosítás mellett az újrafelhasználás. A megrendelők nemcsak saját vállalásaikat teljesíthetik az alacsonyabb környezeti lábnyommal rendelkező csomagolással, hanem jelentős költséget is takaríthatnak meg. Az autóipari paradigmaváltás a csomagolóiparra is komoly hatással van, sokkal nagyobb szerepet kap a tanácsadás és a teljeskörű ügyfélkiszolgálás. Az ágazat a hazai járműipari boom egyik nyertese lehet, a szektorban betöltött szerepéről, és az autóipari beszállítóknak nyújtott szolgáltatások jelentőségéről a Portfolio – MAGE Járműipar 2024 konferencián is szó lesz. A Portfolio Szabó Leventét, a papír csomagolóanyagokat gyártó DS Smith Packaging Hungary ügyvezetőjét kérdezte a csomagolóipar helyzetéről, a fenntarthatósági törekvésekben betöltött szerepéről, és az olyan innovációkról, mint a Magyarországon gyártott papír raklapról vagy a világ legnagyobb üdítőital-gyártójának tervezett csomagolásról.
A tavalyi év számos kihívást tartogatott a hazai gazdaság szereplőinek és a bankszektornak egyaránt, a vállalati hitelezés szerkezete is jelentősen átalakult. A magas kamatszintek és bizonytalan üzleti környezet miatt a vállalatok elhalasztották beruházásaikat, és főként a forgóeszközfinanszírozás került előtérbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség megállapodása alapján azonban már az idei első félévben jelentősen csökkenhetnek a vállalati hitelkamatok, ami segíthet minél hamarabb felpörgetni a beruházásokat. Az olyan, a volatilis gazdasági környezetből fakadó üzleti kockázatokat csökkenteni képes szolgáltatások, mint a treasury vagy faktoring már egyre kisebb cégméretek esetében is kezdenek elterjedni, ahogy az ESG szempontok figyelembevétele is nélkülözhetetlenné válik. Szintén a tavalyi évben indult el az MBH Befektetési Bank, amellyel a bankcsoport egy angolszász modellt alakít ki, és külön kompetenciaközpontban nyújtja a befektetési szolgáltatásokat az ügyfelei részére. A Portfolio Szabó Leventét, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesét kérdezte a bank tavalyi eredményeiről, a vállalati hitelezés változásairól, az agráriumban rejlő lehetőségekről, és az új Befektetési Bank létrehozásának részleteiről.
A Continental az elmúlt pénzügyi évben teljesítette terveit, így a DAX-on jegyzett, Magyarországon is többezer munkavállalót foglalkoztató vállalat a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is közelebb került középtávú céljaihoz. A korrigált üzemi eredmény 31,6 százalékkal nőtt 2023-ban, a nettő eredmény pedig 1,2 milliárd euróra emelkedett. 2024-ben is a piaci szintet meghaladó növekedést tűzte ki az autóipari óriás, és az automotive szektor további erősödését várja.
A Waberer’s a kelet-közép-európai régió meghatározó szereplőjeként tavaly készítette el fenntarthatósági stratégiáját, amelyben a környezeti hatások mérséklése mellett a munkavállalói sokszínűség és a női vezetők arányának növelése is célként szerepel. A fiatal munkavállalók és a megrendelők részéről tapasztalható egyre erősebb nyomás miatt a vállalatoknak egyre fontosabbá válik, hogy a fenntarthatósági kérdésekkel komolyabban is foglalkozzanak, ma már alig lehet egy olyan cég versenyképes, amely nem vesz figyelembe zöld szempontokat. A logisztikai iparág működéséből fakadóan kifejezetten nagy CO2 kibocsátó, amit a vállalat kisebb részben alternatív meghajtással működő járműparkkal, nagyobb részben pedig a multimodális kiszolgálási modell erősítésével csökkentene. A Waberer’s-t már évekkel ezelőtt elérte a fojtogató munkaerőhiány, amit ugyanakkor sikerrel kezel és folyamatosan diverzifikálja munkaerőpiaci jelenlétét. A Portfolio Patai Krisztinát, a Waberer’s ESG igazgatóját kérdezte a vállalat fenntarthatósági célkitűzéseiről, iparági trendekről és munkavállalói igényekről.
A magyarországi és a közvetlen brüsszeli kiírású uniós pályázatok tapasztalatairól, a szükséges idő- és energiabefektetésről, sikerekről, kudarcokról, a konzorciumi tapasztalatokról beszélgettünk öt cégvezetővel, illetve pályázati szakértővel a mai EU Források 2024 című konferenciánk záró panelbeszélgetésében. Az egyik fő üzenet az, hogy a tudatos pályázás ott kezdődik, hogy előre fel kell mérnie a cégeknek azt, hogy a saját lehetőségeik, pályázati érettségük mit tesznek lehetővé, illetve szükségessé. Az is lényeges másrészt, hogy az ingyenpénz logika helyett a várható előnyöket és a pályázással járó kihívásokat együtt kell mérlegre tenni és hosszú távú, a vállalat valódi versenyképesség növekedését szem előtt tartó szemléletre van szükség.
Március 5-én ökoszisztéma-építő rendezvényen mutatkozott be a hazánkban működő öt EDIH (European Digital Innovation Hubs), amelyek térítésmentes képzéseket és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak a kkv-knak és a közszféra szervezeteinek. A szervezők a Portfolio-t arról tájékoztatták, hogy a rendezvényen - többek között - az EDIH-ek digitális átállást támogató tevékenységeiről és a gazdaságfejlesztésben betöltött stratégiai jelentőségéről volt szó.
A nyilvánosan elérhető adatok, anyagok figyelmes nyomon követésével már hónapokkal előre lehet tudni, hogy milyen EU-pályázatok várhatók Magyarországon, és így ez segíti a kkv-k és nagyvállalatok jó időben való házon belüli felkészülését is – mutatott rá gyakorlati fókuszú előadásában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője a Portfolio mai EU Források 2024 című konferenciáján.
A Portfolio és a MAGE 2015 óta szervez sikeresen közös rendezvényeket, az idei Járműipar 2024 konferenciára a kecskeméti Sheraton Hotelben kerül sor március 20-21-én. A helyszínválasztás nem véletlen: az elmúlt évek egyik új járműipari központja épp Kecskeméten épült fel, amely jól példázza, hogy milyen gazdasági és társadalmi együttműködés szükséges a szektorban a hazai szerepvállalás erősítésére. A résztvevők elsőkézből szerezhetnek tapasztalatokat a hazai autóipar fejlődéséről, mivel a konferencia második napján több közeli gyáregység is meglátogatható. Egy biztos: lesz miről beszélni, hiszen – bár az elmúlt évek sem voltak eseménytelenek – az autóipart olyan drasztikusan új kihívások érik, mint a kínai márkák előretörése, és az erőltetett ütemű elektrifikáció. De hogyan tudnak megbirkózni ezekkel a szereplők, és milyen stratégiával lehet előnyt kovácsolni a piaci változásokból? Hogyan fordíthatják előnyükre a változásokat a hazai szereplők, lehet-e a kanyarban előzni? A rendezvényen mindez kiderül.
Két évvel ezelőtt egyesült a hazai piac négy meghatározó lízingcége, amelyek azóta Euroleasing néven folytatják közösen a működésüket. A tavalyi évben a vállalat abszolút piacvezető pozíciót ért el az alig-alig növekvő lízingpiacon. 2023 összességében nem volt könnyű éve a szektornak, hiszen a meghatározó szegmensek, így a személygépjárművek, az egyéb termelőeszközök és a mezőgazdasági gépek forgalma is visszaesett. Lényeges ugyanakkor, hogy a kamatszintek folyamatosan csökkennek, amely jó alapot adhat az idei növekedésnek. Szintén előre hajtja a piacot, hogy a hazai lízingszereplők lépéskényszerbe kerültek, egyrészt, mert a digitális megoldásokban a környező országok némelyike előrébb tart, mint Magyarország, emellett a nagy nemzetközi cégek is az ajtón kopogtatnak. Az Euroleasing ezért olyan digitális megoldásokkal készül, amelyekkel alkalmazkodik a változó ügyféligényekhez, ugyanakkor alakítja is azokat – néhány éven belül már akár futár is házhoz szállíthatja az online megrendelt autót. A Portfolio Vály Judit vezérigazgatót kérdezte a szektor tavalyi eredményeiről, az autópiac változásairól, és a vállalat digitális fejlesztéseiről.
Az elkövetkezendő néhány év rendkívül nehéz lesz az építőipar számára, csak azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek innoválnak, új technológiákat vezetnek be és növelik a hatékonyságukat. A GLT Delta Kft. is erre az útra lépett, 3D szkenneléssel gyakorlatilag hiba- és anyagveszteség nélkül tudnak előreszerelt gépészeti rendszereket gyártani, amelyek helyszíni beüzemelése negyedannyi időt vesz igénybe, mint azt hagyományos eljárással megépíteni. A magyar piac lassulását ellensúlyozni lehetne a külföldi megjelenéssel, de a magyar cégek nem elég versenyképesek a külpiacokon, ráadásul a főbb célországok, mint Németország vagy Ausztria építőipara is nehéz helyzetben van. A hazai szakképzés alig-alig tudja lekövetni a technológiai fejlődés iramát, és bár a felsőoktatás képzett mérnököket, építészeket képez, a frissdiplomások soft skill-jein sokat kellene még fejleszteni. A fenntarthatósági szempontok egyelőre kevés szerepet kapnak egy-egy tender pályázati elbírálásában, de ez hamarosan gyökeresen változhat. A Portfolio Cserkúthy Andrást, a GLT Delta Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a hazai és európai építőipar helyzetéről, innovációs készségeiről, versenyképességről és a várható piactisztulás gazdasági és társadalmi következményeiről.
A globális autóipari trendek egyre erősebb nyomás alatt tartják a beszállítókat, az elektrifikáció, az autonóm közlekedés és a szoftver által meghatározott autók térnyerése miatt lépéskényszerbe került a szektor, a belsőégésű motorokhoz gyártott alkatrészek iránti kereslet csökkenőben van, a fejlesztési ciklusok tempója is jelentősen felgyorsult. A kínai márkák erősödésével ráadásul új versenytársak is megjelentek: a távol-keleti gyártók elsősorban saját beszállítóikkal dolgoznak, ezért külön kihívást, de egyben nagy lehetőségeket is hordoz a partnerségek kialakítása. A technológiai függetlenséget és a globális ellátási láncok rövidítését célzó európai törekvésekből a kelet-közép európai régió országai, így Magyarország is profitálhat, azonban a munkaerőhiány rontja a térség versenyképességét. A külföldi vendégmunkások foglalkoztatása egyre hangosabb társadalmi vitát szül, azonban úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlen a szektor hosszútávú fennmaradása érdekében. A Portfolio Business Podcast legújabb adásában Keszte Róberttel, a Continental országigazgatójával a drasztikusan megváltozott autóipari trendekről, a beszállítói szektor előtt álló kihívásokról, és vállalat magyarországi terveiről beszéltünk.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
A napokban végrehajtott magyarországi pedagógusbér emelés nyomán szerdán kiadott egy közleményt az Európai Bizottság magyarországi képviselete, amelyben arra emlékeztetett, hogy a következő évekre vállalt béremelési programhoz 1,8 milliárd eurót, mintegy 700 milliárd forintot biztosítana a testület az Európai Szociális Alapból. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt teljes egészében valóban le is tudja majd hívni a magyar kormány Brüsszelből az EFOP Plusz program keretében a pedagógusbérek emelésére, a Portfolio információi szerint van még két ügy, amit egy alku keretében idővel rendezni kell.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
Az uniós vezetők készek keményen fellépni a magyar kormánnyal szemben, ha a jövő heti EU-csúcson továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt többéves finanszírozási programot az uniós költségvetésből – jelezték névtelen források a Bloombergnek.
