A júliusival csaknem teljesen egyező volumenű, 155 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra augusztusban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai, a nyolcadik hónapra vonatkozó fizetési mérleg statisztikájából.
Kissé sejtelmes megfogalmazású, de több százmilliárd forintot jelentő feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől egy tegnapi dátumú kormányrendeletben Lázár János, Seszták Miklós, Varga Mihály és Balog Zoltán miniszterek. November 15-ig ugyanis teljes körűen át kell világítaniuk "az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a 2007-2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projekteket", ami a kormány által támogatott nagyprojektekre vonatkozik a gyakorlatban.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklushoz képest 225 milliárd forinttal kevesebb pénzt fog kapni a most induló 2014-2020-as ciklusban Magyarország technikai segítségnyújtási "jogcím" alatt, ráadásul mindez magyar kérésre történik így - mutat rá a kormány egyik korábbi döntésének anyagi következményére az Index. A cikk azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza alapján azt is bemutatja, hogy ettől a 225 milliárd forinttól végülis nem esik el Magyarország, sőt: az különböző pályázatok útján a nemzetgazdaságba csatornázódhat át az államigazgatási fizetések helyett.
Részletes listát hozott nyilvánosságra a legutóbbi Magyar Közlönyben a kormány arról, hogy a most induló új 7 éves uniós fejlesztési ciklus során az egyes Operatív Programokban mely fejlesztési célokra tervez állami támogatást nyújtani, figyelembe véve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályrendszert is. A pályázni kívánó vállalkozásoknak azért érdemes ezen célokkal részletesen is megismerkedni, mert így a fejlesztési elképzeléseiket a következő 2-3 hónap során jobban összhangba tudják hozni a várható kiírások kereteivel. A legutóbbi kormányzati jelzések szerint ugyanis az összes Operatív Programból "nagyüzemben" csak január-február körül várhatók a pályázatok.
A kormányzat megjelentette a 2014-20-as uniós költségvetési időszak első pályázatait és bár a ciklus várva várt elindulása üdvözlendő, de a végrehajtás módja felvet néhány kérdést - jegyzi meg rövid értékelő anyagában Szebeni Dávid. A 2014-2020-as operatív programok stratégiai tervezésében részt vett szakember alábbi cikkében a népszerű GOP vállalkozásfejlesztési pályázatok utódjának tekinthető "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" kiírással kapcsolatban tesz néhány megállapítást, illetve konstruktív javaslatot abban bízva, hogy e segítő szándék legalább olyan jóindulatú fogadtatásra lel, mint amilyennel született. Az alábbiakban az ő írását közöljük. A cikkben tárgyalt pályázat tartalmi kereteit tegnap egy külön cikkben mutattuk be.
Egy hónappal a magyar-EU együttműködési megállapodás aláírása után újabb a kis-, és középvállalkozásokat, illetve a fiatalokat érintő gazdaságfejlesztési pályázatokat tettek közzé. A dokumentumok a www.palyazat.gov.hu címen érhetőek el a pályázni kívánok számára.
Nagy újdonságot nem tartalmaz az elmúlt hetekben hangoztatottakhoz képest, de így egyben leírva még nem jelentette be a Miniszterelnökség azokat a legfontosabb paraméreteket, amelyek mentén megváltozik majd a pályázati rendszer a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban. Mindezt Csepreghy Nándor helyettes államtitkár egy tegnap esti közleménye tartalmazza, amely többek között kiemeli az elektronikus pályázás előnyeit, illetve a kiírások megjelenésétől a legalább 30 napos benyújtásig való "esélykiegyenlítő" rendszert. Azt is rögzíti a közlemény, hogy az önerő problémát és a garanciavállalásból fakadó nehézségeket hogyan kívánja enyhíteni az új rendszer. Ebben az új rendszerben egyébként - az állami körnek írt pályázatokon kívül - megmaradnak az eddigi pályázatírás eddigi módszerei, igaz az elszámolható költségek köre az ismert mértékek szerint jelentősen csökkenni fog. Az e hétre ígért 9 új pályázatról, annak várható kiírásáról azonban nincs szó a közleményben, illetve a kormány hivatalos pályázati oldalán sem láthatók a péntek reggeli állapot szerint.
A 2013 évközi után tavaly az utolsó napon egy újabb nettó 2,9 milliárd forintos tendert írt ki az uniós fejlesztések kommunikációjával kapcsolatos feladatokra az illetékes hatóság, igaz furcsa módon utóbbi tender győzteseit a kiválasztás után csak több hónappal, tegnap ismerhettük meg.
Továbbra is az export a hazai gazdaság legfontosabb húzóereje. A magyar gazdaság nyitottsága miatt pedig a növekedés akkor válhat tartóssá, amennyiben sikerül tovább erősíteni a vállalkozások kiviteli kedvét - derül ki az OTP Business elemzéséből. Ebben kulcsszerephez juthat a piacon hamarosan debütáló Exim Kártya, amely a mikro- és kisvállalkozásokat segíti abban, hogy kedvezményes finanszírozási eszközökkel javítsák nemzetközi versenyképességüket.
Érdekes ábrára bukkantunk a JP Morgan egyik friss régiós elemzésében, amely azt mutatja, hogy az egyes országok GDP-jéhez képest mostanában messze a legtöbb EU-forrás hazánkba érkezik. Egy másik érdekes ábra csak a lengyelek finanszírozási helyzetét mutatja, amely azt jelzi, hogy elképesztően stabil forrást jelent a térség legnagyobb országának az (egyenletesen lehívott) EU-támogatás.
A választ adók 70 százaléka szerint 2015 végéig nem lesz képes teljes egészében lehívni Magyarország a 2007-2013-as ciklusból neki járó, mintegy 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keretösszeget - többek között ez a kellemetlen kilátás derült ki a csütörtöki Budapest Economic Forum közönségszavazásainak egyikén. Mindez amellett alakult így, hogy a kormány hosszú ideje azt a célt hangoztatja: egyetlen eurócentet sem hagyunk majd a közös uniós kasszában és ennek érdekében "biztonsági játékra" törekedve az elérhető keretösszeg 110 százalékát kötötte le pályázatokkal.
Január elsejétől Magyarország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program veszi kezdetét - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, Székesfehérváron, a Jüllich Glas Holding Zrt. 30 éves jubileumi ünnepségén és központi irodaházának avatóján.
A múlt héten a Miniszterelnökség által bejelentett, a kkv-k körében nagy várakozással övezetett két pályázat keretösszegét átrendezte mai bejelentésével Varga Mihály. A ma reggeli sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter ugyanis 5 milliárd forint helyett 8,5 milliárdos kerettel jelentette be a kkv-k számára rendelkezésre álló technológiai korszerűsítést jelentő pályázatot. Ezzel párhuzamosan 5-ről 1,5 milliárd forintra csökkent a kkv-k külpiacra lépését támogató pályázat keretösszege. A többi 7, múlt héten bejelentett pályázati keretösszegből azoknál, amelyek az NGM-hez tartoznak, nem történt változás. A múlt héten Csepreghy Nándor helyettes államtitkár által bejelentett pályázatok részletei, irányai:
Javulnak a magyar kis- és középvállalkozások pénzügyi kilátásai, ám ebben elsősorban nem a piaci kereslet növekedése, hanem az EU-s pályázatokba vetett remény játssza a legfontosabb szerepet - derült ki Krisán László előadásából a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A beruházást tervező kkv-k csaknem felének még az önerő előteremtéséhez is segítségre van szüksége.
A 2020-ig tartó új EU-s programozási ciklusban Magyarország legfontosabb prioritásai gazdaságfejlesztési jellegűek, ezen belül a 75%-os foglalkoztatottság és az 1,8%-os GDP-arányos K+F elérése kiemelt cél - derült ki Csepreghy Nándor helyettes államtitkárnak a Portfolio csütörtöki konferenciáján tartott előadásából. A következő hetekben megjelennek az első pályázatok, kezdetét veszi a pályázási időszak.
Az augusztusi, idei rekordot jelentő 185 milliárd forinttól kissé elmaradó, de egyébként továbbra is magas ütemű volt szeptemberben az EU-támogatások magyarországi kifizetése - derül ki a Portfolio szokásos havi rövid vizsgálatából. Az év első kilenc hónap teljesítményének adata alapján igen nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy az intézményrendszer el tudja érni az egész évre meghatározott kifizetési célt.
Miután a múlt héten a Miniszterelnökség felől új, fontos információkat tudtunk meg a Széchenyi 2020 néven futó új hétéves pályázati ciklus első pályázatairól, most pénteken reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése is ismerteti a szükséges tudnivalókat.
Bosszantó adminisztratív kérések, elképesztő fluktuáció az intézményrendszerben, tízszeres túljelentkezés egy 1 milliárdos pályázatra brutális költségekkel - ezek a bürokratikus jellemzők számtalan pályázó, nyertes, projektmenedzser és tisztviselő életét keserítik meg. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első részben már láthattunk néhány adminisztratív nehézséget, az alábbi és a harmadik részben is erről lesz szó, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.
Szeptemberben az idei év legmagasabb szintjére, 900 millió forintra ugrott a Belügyminisztérium EU Önerő Alapjából jóváhagyott támogatások volumene az elmúlt egy hét döntései alapján - derül ki az egyik minapi kormánydokumentumból. Ez persze nem véletlen annak tükrében, hogy a forráshiányos helyi önkormányzatoknak, illetve önkormányzati társulásoknak október 1.-ig van lehetőségük benyújtani az idei költségvetés terhére a rendszerint néhány százmillió forintos önerő-kiegészítésre vonatkozó kérelmet. Idén eddig összesen már több mint 7 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá az említett Alapból Pintér Sándor tárcavezető.
A következő hat évben az uniós forrásokból 300 milliárd forintnál többet fordít a kormány élelmiszeripari fejlesztésekre, ez meghaladja az elmúlt 20 évben e célra felhasznált összes támogatást - mondta a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Szabadszálláson, a helyi gazdakör térségi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón.
Kína olyan mennyiséget exportál, hogy kimondani is rossz. Érdemi belső fogyasztás híján marad a kivitel, amivel még... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mennyit bukhatsz ingatlan bérbeadás esetén az adózáson? Ha ingatlan bérbeadásra...
Megcsináltam azt az optimalizálást, amit a legutóbbi posztomban leírtam. A vásárlásokkal lehettem volna kicsit türelmesebb...
A szigorodó uniós szabályozások hamarosan komoly nehézségek elé állíthatják a MENA-régió földgázexportőreit....
A vállalati sikerhez vezető út továbbra is az embereken keresztül vezet. A hatékony HR-folyamatokat bemutató blogsorozatunk... 
"A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, és pénz!" Az év eleje óta az európai stratégiai függetlenedés...
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
