Szeptemberben folytatódnak a középiskolákban az Európai Unióhoz kapcsolódó iskolanapok, a program célja, hogy könnyed, játékos formában ismertesse meg a diákokkal az EU működését és az unió nyújtotta lehetőségeket.
Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.
A Kavosz Zrt. friss vállalati felmérése azt jelzi, hogy a vállalkozások lassan, de biztosan kezdenek kilábalni a válságból, de a múltbeli tapasztalatok alapján megfontolandó lenne a 2014-2020-as uniós pályázatokhoz az önerő-kiegészítő és a támogatást megelőlegező hitelek lehetőségének bővítése - mondta el a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Krisán László szerint a bővülő lehetőségekbe az agrárvállalkozásokat is érdemes lenne bevonni.
A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Az MKIK GVI elemzésében a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.
A Portfolio összesítése szerint abban a 7 Operatív Programban, amelyeket a közelmúltban hozott nyilvánosságra a kormány, mintegy 6960 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre Magyarország számára a 2014-2020-as ciklusban. Ezek persze még nem a végleges számok, hiszen az Európai Bizottságnak még el kell ezeket fogadnia, de jó közelítést adnak arra, hogy mely fejlesztési irányokra (ún. prioritástengelyekre) mennyi pénz áll rendelkezésre és egyúttal a döntő részét lefedik annak a 7200 milliárd forintnyi összegnek, amelyet a minap említett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón.
Több, augusztus, illetve szeptember végi határidővel ellátott feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől a mai Magyar Közlöny alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve a Nemzeti Fejlesztési Miniszter az európai uniós fejlesztési programokkal - különös tekintettel a kifizetésekkel, a nagyprojektekkel, a Partnerségi Megállapodással és a 2014-2020 programozási időszak eljárásrendjével - összefüggő intézkedésekről. A lépések egyrészt azt célozzák, hogy a kormány korábbi ígéretével összhangban valóban ne vesszünk egyetlen fillért se a 2007-2013 közötti uniós támogatási keretből, másrészt az uniós nagyprojektek körül minden rendben menjen, harmadrészt a most induló 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra a megfelelően fel tudjon készülni a magyar intézményrendszer. A tegnapi kormányrendeletből kiderül, hogy a kormány részéről nincs akadálya az Európai Bizottsággal a következő 7 éves uniós támogatási ciklus kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodás átdolgozott verziójának brüsszeli kiküldésére.
Két irányból is vizsgálja az Európai Bizottság azt, hogy az uniós támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer idén év eleji átalakítása után minden rendben van-e és az ezekből születő négy auditori jelentés eredményén múlik majd, hogy a magyar hatóságok által benyújtandó számlák kifizethetők-e vagy sem - értesült a Bruxinfo megbízható forrásból.
Taktikát váltott az EU-források nagy részének elosztása felett "őrködő" Miniszterelnökség, mivel egy tegnapi sajtójelentés kapcsán Lázár János utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék ki az elmúlt negyedév uniós támogatással kapcsolatos számláit - írja a 444.hu. A portál információi szerint Brüsszel mérlegeli, hogy ezeket kifizeti-e.
A Magyarország által az elmúlt (2007-2013-as) időszakban elérhető felzárkóztatási keret 66,57 százalékát fizette ki július közepéig az Európai Bizottság - értesült a BruxInfo. Az uniós átlag ugyanekkor 70,33 százalék volt. Ez a teljesítmény az abszorpciós képesség szempontjából a 20-ik helyet jelenti a pillanatfelvétel tanúsága szerint a 28 tagú Európai Unióban. Az EU-források lehívása szempontjából izgalmas volt a tegnapi nap, ennek részletei:
Az Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának második ütemét követően 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu reggeli cikkére délben a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya.
Bár április végén az volt a kormányzati ígéret, hogy "június-július fordulóján" születhet döntés az EU-támogatások folyósításának folytatásáról, de a 444. cikke szerint április óta továbbra sem küldtünk egyetlen számlát sem Brüsszelnek a támogatás kifizetését kérve. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki. A portál szerint ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket. A nyári szünet miatt lehet, hogy Brüsszel csal ősszel bólint rá a pályázati rendszer átalakítására, így támogatások utalása akár még hónapokig állhat. Jórészt ezzel függhet össze a költségvetésben múlt héten bejelentett, óvatossági alapúnak mondott 110 milliárd forintos zárolás is.
Egy jövő nyári adminisztratív határidő és a projektek lassú előrehaladása miatt jelentős az esély arra, hogy Magyarország százmilliárd forintnyi nagyságrendben bukik majd uniós támogatásokat - hívja fel a figyelmet iparági szakértők információira hivatkozva az atlatszo.hu.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az uniós támogatásból megvalósult útépítések ügyében az európai bizottsági (EB) döntést követően lehet szó a konkrét tehermegosztásról, a kormány eszerint fog továbblépni.
Az útépítési közbeszerzéseknél 2007 óta érvényben lévő versenykorlátozó szabály miatt a magyar állam 60-90 milliárd forint körüli büntetésre számíthatna az Európai Uniós forrásokban, de ezt a pénzt inkább a nyertes cégektől szedné be a magyar állam 7 évre visszamenőleg 15%-os különadó formájában - ezt az abszurd helyzetet tartalmazza egy, a kormány által rövidesen tárgyalandó előterjesztés a 444.hu értesülései szerint.
A magyar kormány levélben kérte az Ernst and Young magyarországi vezetőjétől, hogy betekinthessen a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített jelentésébe - mondta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken, sajtótájékoztatón, Budapesten.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy sajtóértesülések szerint a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) korábban vizsgálatot rendelt az Ernst and Young cégtől. A cég később megtagadta a kormány kérését.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki a kormány a 2014-2020-as programozási időszak tervezésének koordinációjáért felelős uniós főtárgyalónak. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte határozat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.
Az Index információi szerint Lázár János kancelláriaminiszter egyik első döntéseként egyrészt magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket, másrészt lehúzta őket a listáról. Budapest így a jelek szerint búcsút mondhat több nagy közlekedésfejlesztési projektnek is, amelyek összességében több százmilliárdos fejlesztést jelentenének. A Miniszterelnökség uniós szabályokra, korlátokra hivatkozva lényegében elismerte az átcsoportosítást, amellyel párhuzamosan egyébként Hódmezővásárhely és Szeged között villamosvonal épülhet. Tarlós István főpolgármester kemény hangú levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek és bízik abban, hogy például az életveszélyes 3-as metróra tekintettel Lázár meggondolja magát. Ellenkező esetben a metró leállítását helyezte kilátásba.
A következő uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználását tartalmazó tíz operatív
programból nyolcat véglegesített már a magyar kormány, de a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá - többek között ezeket mondta egy mai konferencián Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára mindezek mellett is megerősítette, hogy a kormány a napokban benyújtja az összes operatív programot Brüsszelnek és az egyeztetések után október közepétől várhatók az első új pályázatok 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan. Egy külön sajtótájékoztatón a helyettes államtitkár lényegében visszautasította a norvégok minapi jelzését, hogy a kormánynak nincs felhatalmazása vizsgálni a Norvég Civil Támogatási Alapon keresztül történt eddigi pénzelosztást.
Magyarországnak június 7-ig kell benyújtania az uniós fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazánkra eső forrásainak tervezett felhasználását bemutató operatív programokat az Európai Bizottságnak. A magyar operatív programok benyújtásra kész tervezetei közül eddig az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) esetében született meg a végleges tervezetet jóváhagyó kormányhatározat; a programok benyújtására május végén, illetve június elején kerül sor.
"A múlt héten átutalt 150 milliárd forint után a héten újabb uniós források érkeztek Brüsszelből" - hangsúlyozza a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Támogatási Főosztályának mai közleménye.
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
