Befejeződtek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola váci campusának korszerűsítési munkálatai - tájékoztatta az intézmény szerdán az MTI-t. A főiskola 2022-ben nyerte el az Európai Unió és a magyar kormány által kiírt, építési beruházásra szóló támogatást, amelynek segítségével a váci campus két épületét újíthatták meg.
Július 12-ig, vagyis jövő szerdáig pótolhatják a felvételiző diákok a még hiányzó dokumentumaikat, és addig módosíthatják - egyetlen alkalommal - a megjelölt szakok sorrendjét a felsőoktatási felvételi elektronikus rendszerében, az E-felvételiben - közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel.
Az idei 210 milliárd forintról több mint 400 milliárd forintra nő a felsőoktatás állami támogatása jövőre - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetési ciklusának elindulásával az Erasmus+ program is új szakaszba lépett. A program megvalósítására uniós szinten több mint 28 milliárd eurós forrást biztosítanak. A magyar pályázók számára várhatóan mintegy 52 millió euró (18 milliárd forint) pályázati keret lesz elérhető 2021-ben. Magyarország eddig is eredményesen vett részt az Erasmus+ programban, mostantól pedig még többen kapcsolódhatnak be nemzetközi együttműködési és mobilitási projektekbe.
Még mindig komoly lemorzsolódással küzd a magyar felsőoktatás, az Oktatási Hivatal (OH) tanulmánya szerint az egyetemi és főiskolai pályafutásukat megkezdő fiatalok harmada nem jut el a diplomaszerzésig, de bizonyos szakokon a sikertelenség aránya az 50-60 százalékot is meghaladja - írta a szombati Magyar Nemzet.
Több, mint 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly - jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a tárca által küldött közleményben kiemelte: a modellváltó egyetemek is népszerűek, így tehát a váltással kapcsolatos híráramlás sem bizonytalanította el a fiatalokat.
A jelentkezők háromnegyedét felvették az egyetemekre, az ideihez hasonló magas arányban még soha nem kerültek be felsőoktatási intézményekbe a jelentkezők - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken. A felvettek négyötöde állami finanszírozásban kezdheti meg tanulmányait.
A tavalyinál 20 ezerrel kevesebben, mindössze 91 ezer 400-an adták be jelentkezésüket valamely felsőoktatási intézménybe, ami példátlanul nagy visszaesésnek számít és utoljára 19 évvel ezelőtt volt nominálisan ilyen alacsony a jelentkezések száma – írja a Népszava.
Egyre kevesebb hallgató jár a felsőoktatásba és csökken a nappali képzésben résztvevők száma is. A legfrissebb adatok alapján azt láthatjuk, hogy több mint egy évtizede szinte töretlen a lejtmenet, mostanra olyan kevés hallgató jár felsőoktatási intézményekbe, mint 20 évvel ezelőtt.
Közel 106 ezer felvételiző izgult szerda este 8-kor, ekkor hozták ugyanis nyilvánosságra a 2017-es felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ezek közül most is a legnépszerűbb gazdasági-pénzügyi szakok ponthatárát gyűjtöttük össze. Még mindig a nemzetközi tanulmányok a legkapósabb, legyen az bármelyik egyetem.
Aki 2005 előtt kezdte meg a tanulmányait és jövő szeptemberig nem tesz záróvizsgát, az bukhatja a diplomáját - írja az Eduline egy friss rendeletmódosításra hivatkozva. A lépés akár húszezer embert is érinthet, akiknek most igyekezni kellene, hogy időben le tudjanak vizsgázni.
Többségi tulajdont szerzett a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolában (BKF) az 500 millió dollárt kezelő, Kelet-Európára fókuszáló CEE Equity Partners. A felek a jövőben közösen valósítják meg a legnagyobb magyar magán felsőoktatási intézmény növekedési stratégiáját- áll a BKF legfrissebb sajtóközleményében.
"Nem egészen érthető a sajtó azon vélekedése, miszerint ördögtől való dolog az, hogy a magyar fiatalok külföldi egyetemekre mennek tanulni" - kezdődik az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága által a Portfolio-hoz eljuttatott közlemény, amely arra az elemzésre reagál, amelyet az MKIK GVI írt a felsőoktatási továbbtanulási szándékokról és szerdán a mi hasábjainkon jelent meg. A közlemény szerint "Az Európai Unió egyik fő célja a munkaerő és így a hallgatók szabad áramlása. Nem gond az, sőt óriási lehetőség, ha a kitűnő képességű magyar fiatalok azért mennek el külföldi egyetemekre, hogy - jó idegen nyelvtudással rendelkező - magasan képzett szakemberekké, tudósokká váljanak, akik hazatérve gyarapíthatják az országot." A közleményt az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük.
Francia tisztségviselő nyilatkozott.
Hálózati orvostudományról, Amerikáról, és nagy tervekről beszélgettünk Barabási Albert-Lászlóval. Exkluzív interjú.
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
