Tavaly ősztől a 21. századi Európában korábban elképzelhetetlennek tűnő módon egyre élesebb fókuszba került a várható időjárás szerepe az energiafogyasztás alakításában. Az időjárás már most is óriási befolyással bír az energiafelhasználásra, a klímaváltozás miatt pedig ez a jövőben méginkább így lehet, alaposan megnehezítve a fogyasztásra vonatkozó előrejelzések készítését is.
2022. április 26-án az orosz Gazprom vállalat beszüntette a gázszállítást Lengyelország felé, majd április 27-én Bulgária felé. A szállítások felfüggesztését azzal indokolták, hogy mindkét ország vonakodott átállni a rubelben való fizetésre.
Bár nyugtalanító az a hír, hogy az orosz Gazprom leállította a lengyelek után a bolgárok felé is a gázszállítást, hiszen abból az irányból jön a magyar gázimport jelentős része, de fontos tudni, hogy a bolgároknak szóló lépés nem érinti a tranzitszállítást, így a Magyarországra irányuló földgázszállítás szerződés, ütemterv szerint és zavartalanul zajlik - jelentette ki Szijjártó Péter Facebook-oldalán szerdán. A külgazdasági és külügyminiszter utalt rá, hogy míg a lengyeleknek és bolgároknak az elmúlt napokban lejárt egy fizetési kötelezettsége a Gazprom felé és nem úgy teljesítettek, ahogy az oroszok kérték, így ezért lépett drasztikusat a Gazprom, addig Magyarországnak legközelebb csak május 22-én lesz fizetési kötelezettsége az oroszok felé, és a sorozatos brüsszeli figyelmeztetések, illetve a legfrissebb iránymutatás ellenére újra tisztázta, hogy éppen úgy fog fizetni a magyar állami cég a gázért, ahogy azt az orosz elnöki rendelet kérte. Éppen ezért érzékeltette azt, hogy a magyar gázellátás nincs veszélyben.
A legfrissebb jelek arra utalnak, hogy az Európai Bizottság figyelmeztetései miatt két egészen másik módon fizethetnek az európai gázvásárlók az oroszoknak, mint ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök március 31-i rendelete előírta.
Magyarország nem támogatja az orosz olaj- és gáz elleni uniós szankciókat – ismételte meg a magyar álláspontot Ankarában a török külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Dánia 25 százalékkal növeli a gáztermelését az Északi-tengeren, hogy megszüntesse függőségét az orosz energiahordozótól. Dánia azt tervezi, hogy talán már jövőre teljesen felhagy az orosz földgáz vásárlásával - jelentette be dán miniszterelnök egy keddi sajtótájékoztatón.
Elindította a nyilvános konzultációt az Európai Bizottság új energiaszabályozási csomagjával kapcsolatos kérdésekről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a kérdéssorra május 13-ig várja a válaszokat – derül ki a MEKH közleményéből.
A világpiaci és geopolitikai folyamatok ismeretében felmerült a kérdés, hogy milyen lehetőségek mutatkoznak Európában és Magyarországon a belföldi gázkitermelés rövid távú fokozására, illetve a földgáz akár erőltetett ütemű, mielőbbi és minél szélesebb körű kiváltására. Bár Magyarország területe már jól és erősen megkutatott az elmúlt évtizedek iparági erőfeszítéseinek köszönhetően, még mindig vannak e téren lehetőségek, és a Mol is rendszeresen talál új földgázmezőket.
Európa valószínűleg még 5-10 évig nem talál majd "ésszerű alternatívát" az Oroszországból származó olaj- és gázszállításokra, és az európai ipar sorsa a kontinens politikusainak racionalitásától függ - állította Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energetyicseszkaja Polityika című folyóiratban pénteken megjelent cikkében.
Az Európai Unió által meghozott oroszellenes szankciókat megsértené az, ha a Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt rendelet alapján a Gazprombank közbeiktatásával rubelben fizetnék ki a leszállított gázt az uniós gázvásárlók a Gazpromnak – erre a következtetésre jutott az Európai Bizottság szakértői csapata az elvégzett kockázatelemzés alapján a Bloomberg információi szerint. Több más kockázatot is azonosított az elemzés, amelyekre már a Portfolio is felhívta a figyelmet az orosz elnöki rendelet kiadásának napján.
Hiába írná elő az Európai Bizottság, hogy őszre 80%-ra fel kell tölteni az európai gáztárolókat, így az egyetlen horvátországi föld alatti tárolót is, ha a betárolást megrendelő horvát gázkereskedők félnek, hogy minden egyes köbméternyi betárolt gázon buknak, így ugyanis az egész oda vezethet, hogy veszélybe kerül a következő fűtési szezon – derül ki a horvát Jutarnji List napilap keddi cikkéből. Amint múlt héten rámutattunk: Magyarországon is óriási pénzügyi teherrel járna, ha a 80%-os rátára fel kellene tölteni a jelentős tárolói kapacitásokat a mostani nagyon magas gázárak mellett, ezért a magyar kormány rugalmasan módosítaná a szabályokat.
„Mi euróban fizetünk, az euró konvertálását a Gazprombank végzi, és ez az összeg kerül kifizetésre a Gazpromexportnak” – jelentette ki az uniós külügyminiszterek mai luxemburgi tanácskozása utáni élő Facebook-videóban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ezzel megerősítve a Portfolio szombati helyzetértelmezését.
A CNN-nek adott interjút Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, amiben többek között az orosz gázszállítások is szóba kerültek.
A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) tanulmánya szerint lehetséges Németország számára az orosz földgázról való leválás, legalábbis a jövő téltől kezdve, írja a Bild.
Az orosz-ukrán háború februárban felforgatta az európai és a hazai gázpiacokat. Míg a hónap első felében a spot árak 80 €/MWh körül ingadoztak, az háború kitörése után az árak megugrottak, mivel a piaci szereplők az orosz források csökkenését árazták. A földgázszállításokat érintő szankciók elfogadására ugyanakkor a hónap végéig nem került sor, így az árak kismértékben konszolidálódtak – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) februári földgázpiaci jelentéséből.
Legalább 6 milliárd euróba, mai árfolyamon nagyjából 2300 milliárd forintba kerülne a magyar gázpiaci szereplőknek az, ha valóban teljesíteni kellene az Európai Bizottság friss gáztároló feltöltési tervét, így az kulcskérdés, hogy ezt ki és hogyan finanszírozná – jelezte egy mai budapesti gázpiaci konferencián Steiner Attila.
Az orosz elnök kijelentésével ellentétben Magyarország gyakorlatilag a tőzsdei piaci áron kapja a gázt az új orosz szerződés keretében, ami ősz óta öt-hatszorosa a rezsicsökkentéssel védett itthoni lakossági árnak, és emellett ősz óta beszakadt az orosz gázimport, a gáztárolók pedig többéves mélypontra estek az intenzív kitárolás miatt – rajzolódik ki a Népszava cikkéből.
Az idei első negyedévben 56%-os, tehát komoly gázár-emelkedés alakult ki a csütörtöki záróár alapján a holland TTF gáztőzsde irányadó termékében, amit ma 11% körüli esés követett.
Nincsenek veszélyben az orosz gázszállítások Európa felé, mert menetközben végiggondolták az orosz felsővezetésben, hogy mivel járna a rubelben való fizetésre kényszerítés, így várhatóan továbbra is euróban tudunk fizetni a gázszámlákért – gyakorlatilag ezeket árulta el a tegnapi esti, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről egy mai római sajtóeseményen Mario Draghi.