Az Európai Uniónak „nem érdeke” az, hogy az idén év végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit szerződés megújítását szorgalmazza, így ha az Ukrajnán és Szlovákián át érkező gáz teljesen kiesne az uniós importból, az 5%-os importvesztést jelentene, ami érzékenyen érinthetné a mi régiónkat, és akár a legrosszabbra is fel kell készülni, ha mindez egy tartós hidegbetöréssel is párosulna – írta egy belső feljegyzésben az Európai Bizottság a tagállamoknak a mai energiaügyi tanácsülés előtt a Politico információi szerint.
„Egész Európában a magyar szabályozás engedi a legalacsonyabb befektetésarányos megtérülést” a villamosenergia elosztás területén, miközben évtizedek óta nem látott mértékű hálózatfejlesztések szükségesek, így a legalacsonyabb helyett fair, „európai szinten összevethető” tarifát szeretnénk – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Guntram Würzberg. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy a 2025-től induló négyéves árszabályozási ciklusban olyan mértékű rendszerhasználati díjemeléseket tartanak szükségesnek, amelyekkel a tarifák uniós szinten összevethető mértékűre emelkednek, és amely a lakossági rezsicsökkentési rendszer szempontjából is nagy jelentőségű téma. Egyértelműsítette: „ha a lakossági szegmensben a szabályozás csak korlátozott rendszerhasználati díjemelést enged, akkor a versenypiaci szegmensnek kell többet fizetnie.” Mindezzel együtt azt továbbra is megerősítette: készek 1 milliárd eurót saját forrásból beruházni a magyar villamosenergia hálózat fejlesztésébe, és idén rekordméretű, 390 millió eurós összeget fordítanak erre többek között azért, hogy a naperőművek terjedését a továbbiakban is támogatni tudják.
Biztonsági és gazdasági téren már jelenleg is rendkívül lényeges a Magyarország és Olaszország közötti együttműködés, az energetikai együttműködés fejlesztése pedig a kapcsolatok újabb dimenzióját fogja jelenteni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Rómában annak kapcsán, hogy tárgyalt az olasz kollégájával, Antonio Tajanival.
Lezárult az Európai Unió első közös középtávú gázvásárlási tendere, ahol az európai cégek által keresett mennyiség csaknem háromszorosát ajánlották fel nemzetközi cégek.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
A globális és az európai földgázfelhasználás is emelkedhet 2024-ben a tavalyihoz képest, az árak pedig tovább ereszkedhetnek a Nemzetközi Energiaügynökség várakozásai szerint. A világ gáztermelése is tovább növekedhet, benne az újabb rekordot döntő Amerikai kitermeléssel, és két év csökkenés után Oroszországban is ismét felfelé indulhat a szegmens teljesítménye, bár még mindig nem fogja megközelíteni a háború előtti szintet.
A csehországi gázfogyasztás 2023-ban 10,4%-kal, 6,76 milliárd köbméterre esett, ami 1992 óta a legalacsonyabb, és mindez a 2022-es 20%-os zuhanást követte - közölte hétfőn a Cseh Energetikai Szabályozó Hivatal (ERU).
Az iparunknak szüksége van a gázszállításokra, és „a gáz a legstabilabb energiaforrás, ezért az a szándékunk, hogy növeljük a gázszállítások volumenét” – jelezte a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az orosz Izvestija lap hétfői számában.
Katar évi 16 millió tonnával 142 millió tonnára tovább növeli a gáztermelést amellett is, hogy összeomlottak a gázárak világszerte, mert arra számít, hogy Európában még nagyon sokáig szükség lesz a gázra, az ázsiai gázkeresletet pedig a népesség növekedése is hajtani fogja - jelentette be vasárnapi tájékoztatóján QatarEnergy vezetője. A jelek szerint az éles globális gázkínálati versenyben Katar igyekszik kiaknázni óriási gáztartalékait, amint az északi mezőjének feltárásával halad.
Az iráni olajminiszter szerdán azt mondta: Izrael áll a múlt heti gázvezeték felrobbantás mögött – számolt be a Tasmin félhivatalos iráni hírügynökség.
Véglegesítette a 275 millió köbméteres gázszállítási szerződés részleteit a magyar MVM és a török BOTAS, a szerződést rövidesen aláírják a felek, így a második negyedévben megkezdődhet a szállítás – jelentette be mai ankarai sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.
Egy éve, 2023. február 13-án kezdődött meg a kitermelés a békési gázmezőből; mostanáig a négy kútból 50 millió köbméter földgázt és 64 ezer köbméter könnyűolajat termeltek ki - mondta az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a tárca Facebook-oldalára feltöltött videónyilatkozatban kedden.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) fogyasztóvédelmi tevékenysége körében folyamatosan elemzi, illetve értékeli a szolgáltatások minőségét, valamint felügyeli a villamosenergia- és földgázszolgáltatók garantált szolgáltatásainak, továbbá ügyfélkapcsolati tevékenységének színvonalát - idézte keddi közleményében a szabályozó hivatal.
Előbb legyen jogalap, csak azután lehet erőszakkal kilépni a gázszerződésből – gyakorlatilag ezt üzente az osztrák OMV arra a hétfői osztrák energiaügyi miniszteri bejelentésre, hogy fel kell készülni a 2040-ig tartó, OMV által kötött, orosz gázvásárlási szerződésből kilépésre.
Decemberben történelmi csúcsra, 98%-ra ugrott a novemberi 76%-ról az orosz gáz súlya az osztrák gázimporton belül, ami elfogadhatatlanul magas, nem teljesítik az osztrák cégek az orosz függőség leépítésével kapcsolatos kötelezettségeiket, ezért meg kell szűntetni az OMV 2040-ig szóló hosszú távú orosz gázvásárlási szerződését – ezt a radikális lépést jelentette be egy hétfői bécsi sajtótájékoztatón a zöldpárti energiaügyi miniszter.
A kedvező időjárási kilátásoknak, a magasan alakuló tárolói kapacitásoknak és a norvég szállítások újraindulásának köszönhetően valósággal bezuhant a mögöttünk álló napokban a földgáz ára, már tavaly július óta nem látott szinten áll a jegyzés.
A horvát kormány csütörtöki vezetéképítési döntése értelmében jelentősen nő a krk-i LNG-terminál felől Magyarország irányába szállítható napi gázmennyiség, ami egyúttal összefügg magának az LNG-terminálnak a kapacitásbővítésével is. Ez elméletileg több gáz kihozatalát is lehetővé tenné 2027 körültől Horvátország felől Magyarország irányába, feltéve, hogy a terminál kapacitásbővítési tenderén majd magyar szereplő(k) is indul(nak) és nyer(nek). Nyilván az egész kérdés kifutása attól is függ, hogy a minap felröppent hírrel összhangban tényleg lenne-e folytatása 2025-től az orosz vezetékes gázszállításnak Ukrajnán és Szlovákián át, mert ha igen, akkor ez a horvátok felőli LNG-beszerzés volumenét és kínálati árát is érdemben befolyásolná.
Hiába szökött korábban elképzelhetetlen magasságokba az európai földgáz ára 2022-ben, tavaly gyakorlatilag a teljes megugrást ledolgozta a jegyzés, egészen meredek áresést tapasztalhattunk ugyanis a TTF gáztőzsdén. De mi a helyzet idén, folytatódhat a kedvező 2023-as trend? Mi befolyásolja a gázárak alakulását, és mi a helyzet az olajárakkal? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a brit elemzőház Economist Intelligence Unit (EIU).
