Két friss közvéleménykutatásban is Emmanuel Macron vezet a francia elnökválasztás jövő vasárnapi második fordulója előtt Marine Le Pennel szemben. Vagyis a jelenlegi elnök győzelme tűnik valószínűbbnek, de az előnye nem nevezhető jelentősnek.
Az Európai Központi Bank ma délután 13:45-kor tette közzé a kamatdöntés utáni közleményét, amely gyakorlatilag egy az egyben a korábbi üzenetet erősítette meg. Mivel a piac erősebb üzenetet várt, a tartalmilag üres közleményre az euró gyengülésbe kezdett. Christine Lagarde elnök szintén kifejezetten laza hangnemet ütött meg, beszédében sokat szerepeltek a reálgazdasági kockázatok, és arra is többször utalt, hogy az EKB egyelőre nem tervez a Fedhez hasonló szigorú szigorítási pályára állni. A kamatemelésről továbbra sem kaptunk konkrétumot, és a gyenge euró is csak annyiban került szóba, hogy Lagarde szerint "szorosan figyelemmel kísérik az árfolyam alakulását." Összegezve elmondható, hogy a jegybank nem ütötte meg a várt szigorú hangnemet.
Marine Le Pen hatalomra kerülése esetén szorosabb kapcsolatokat szorgalmazna a NATO és Oroszország között - nyilatkozta a francia elnökjelölt egy sajtótájékoztatón
Nicolas Sarkozy, Franciaország volt konzervatív elnöke kedden támogatásáról biztosította Emmanuel Macront az újraválasztásáért folyó küzdelemben, kiemelve Macron tapasztalatát, mivel a következő elnöknek "súlyos nemzetközi válsággal" kell szembenéznie az ukrajnai helyzet miatt. A szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen a maga részéről azt mondta, hogy mély euroszkepticizmusa ellenére nem tervezi Franciaország kiválását az Európai Unióból - írja a France24.
Marine Le Pen francia elnökjelölt kedden kijelentette, hogy nincs "titkos terv" arra, hogy Franciaország kilépjen az Európai Unióból – írja a Reuters
Erőszakos tüntetések törtek ki március elején a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén, miután egy francia tisztviselő meggyilkolása miatt életfogytiglani szabadságvesztését töltő korzikai nacionalistát egy iszlamista szélsőséges halálra vert a börtönben. A korzikaiakban, akik a történelem során már többször küzdöttek a sziget függetlenségéért, évszázados sérelmek lobbantak fel Franciaországgal szemben, amelyeket tetőznek a jelen problémái, például hogy az „anyaországiak” nyaralónak vásárolják fel a sziget házait, lakhatási problémákat okozva az „őslakosoknak”. A francia belügyminiszter az autonómia ígéretével próbálta csillapítani a kedélyeket, de a zavargások április elején is folytatódtak. A történtek nem a legjobbkor jöttek a vasárnapi elnökválasztásra készülő Emmanuel Macronnak, de a kampány jelenlegi állása szerint neki kell majd szembenéznie a problémával várható második ciklusában.
Franciaország nemkívánatos személynek nyilvánított hat, diplomatának álcázott orosz ügynököt, akiket ki is utasított az országból – írja a Sky.
A francia Société Générale csoport úgy döntött, hogy elhagyja az orosz piacot, Roszbank-részesedését eladja a Norilsk Nickel társtulajdonosa, Vlagyimir Potanyin tulajdonában lévő Interros Capital Ltd.-nek. Az Interrosszal kötött megállapodást a tervek szerint egy héten belül lezárják.
Francia csapat érkezik Lvivbe, hogy segítsen a háborús bűnök kivizsgálásában - számolt be az ukrajnai francia nagykövet.
Emmanuel Macron jelenlegi elnök nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a második körben Marine Le Pennel fog megküzdeni. Macron a voksok 27,6%-át kapta meg, Le Pen 23,4%-os támogatottságot szerzett. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon majdnem meglepetést okozott, 21,95%-kal lett harmadik. Továbbra is többségben vannak azok, akik szerint Macron képes lesz biztosítani magának még egy ciklust az Élysée-palotában, ám a küzdelem igen szoros, egy friss felmérés szerint a második fordulóban 51-49%-os eredmény várható.
Franciaországban a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen megmérettetésére kell számítani a voksolás második fordulójában. A tényleges eredmények egybevágnak az előzetes várakozásokkal, valamint az exit poll számaival is.
Még csak az exit pollok jöttek ki a francia elnökválasztásról, de már szinte biztos, hogy a második fordulóban Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőznek meg egymással. A többi jelölt lényegében elismerte vereségét és arra kérte támogatóit, hogy szavazzanak Macronra vagy Le Penre.
Ma, rögtön urnazárás után publikálták a francia elnökválasztás első exit polljait. Eddig nagyjából a papírforma látszik megvalósulni: vezet Emmanuel Macron regnáló elnök, illetve Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje.
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy "stratégiai hiba" volt Németország és Franciaország részéről, hogy 2008-ban nem engedték Ukrajnának a NATO-csatlakozást, írja a CNN.
A választásra jogosultak 25,48 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában, ami három százalékkal kevesebb, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor - közölte a belügyminisztérium.
Ma tartják a francia elnökválasztás első fordulóját, amely a korábban várthoz képest sokkal izgalmasabbnak ígérkezik. Bár továbbra is a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron győzelmére van a legnagyobb esély, az utóbbi hetekben jobboldali kihívója, Marine Le Pen képes volt látványosan növelni támogatottságát. A politikus előretörésének oka elsősorban az, hogy a kampány során erősen fókuszált az országban tapasztalható megélhetési problémákra. Az szinte borítékolható, hogy Macron és Le Pen jutnak a második fordulóba, amelynek kampányát azonban nagyban befolyásolja majd az első forduló eredménye. Az is egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, úgyhogy a mostani elnökválasztás összességben jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
Franciaország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás. Emmanuel Macron jelenlegi államfő mellett, akit első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek, tizenegy másik politikus indul, akik között Macron legesélyesebb kihívója Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke.
Április 10-én és 24-én, kétfordulós választás keretében a franciák eldönthetik, újból bizalmat szavaznak-e a jelenlegi elnöknek, vagy inkább változást szeretnének. Miközben az elnökválasztási kampányt a bevándorlási, járványügyi és biztonságpolitikai témák uralják, a leendő elnöknek és a júniusi parlamenti választások nyomán felálló új kormánynak már rövid és középtávon is jelentős gazdasági-társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie. Míg a vállalat- és munkahelybarát COVID-intézkedések kivezetése és az emelkedő kamatok nyomán az állam, a vállalkozások és a háztartások egyaránt forráshiányos állapotba kerülhetnek, addig a digitalizáció és az energetikai átállás európai programjai, illetve az ország újraiparosítását célzó francia nemzeti tervek jelentős beruházási igényt támasztanak. Akárki is lesz az új elnök, nem lesz könnyű dolga.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.
Hatalmas változás történt egy év alatt.
Kifejezetten közel állomásoznak majd az észak-koreai határhoz.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
