Sok állami intézményben és cégnél energetikai korszerűsítésre lenne szükség vagy az otthoni munkavégzés elrendelésére - mondta az ATV-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki lehetetlennek tartja, hogy minden állami intézményben és cégnél egynegyedével csökkentsék a gázfogyasztást.
Az év első felében a keresetek vásárlóereje (átlagosan) még meghaladta az előző évit, augusztusban viszont már éppen akkora volt az egy évre visszatekintő infláció, mint amekkora a béremelkedés lehetett. A következő hónapokban 18-20%-ra nőhet az infláció, miközben a bérek ennél kisebb mértékben emelkedhetnek, így a reálbérek a negyedik negyedévben várhatóan érdemben csökkennek majd. Ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa.
Az ukrán gazdaság a második negyedévben 37%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest az orosz invázió hatására. Az első negyedévben is már 15%-os visszaesést mértek.
Elviteli díjat vezetett be a McDonald’s - írja a hvg.hu, amely szerint 80 forintot számolnak fel akkor, ha valaki a rendelt ételt nem az étteremben fogyasztja el, hanem elvitelre kéri, és ez érvényes az autós kiszolgálásra is.
Normál időjárás esetén nem lesz gondja télen Franciaországnak a gázellátással, mert jelentős gáztartalékot halmozott fel, de egy átlagosnál hidegebb időjárás mellett felmerülhetnek ellátási nehézségek - nyilatkozta Emmanuelle Vargon, az energiapiaci szabályozásért felelős bizottság vezetője szerdán.
A salátakeverékek összetételétől függően várhatóan 11-16 százalékkal emelkedik majd a téli import szezonban a konyhakész saláták átadási ára az alapanyagárak, szállítási és egyéb költségek folyamatos emelkedése és a gyenge forintárfolyam miatt - mondta a Portfolio-nak Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A korábbi tapasztalatok szerint az egészségtudatos fogyasztók a recesszió idején sem mondanak le erről a termékkörről, számukra a saláta már alapélelmiszerré vált. Örvendetes trend, bár hozzá kell tenni: amíg Svájcban átlagosan 9 kilogramm salátát fogyaszt egy év alatt egy fő, addig Magyarországon ez 1,5 kilogrammra tehető. A hazai gyümölcs- és zöldségfogyasztás egyébként emelkedik, de a WHO ajánlásától még így is elmaradunk.
A UBS Group AG közgazdászai szerint az euróövezet már enyhe recesszióba került, amelyet az energiaárak emelkedése váltott ki, és amely az év végéig tart - írja a Bloomberg.
A Scale Research friss kutatása szerint mélyponton van a lakosság szubjektív jövedelmi helyzete, a hitelfelvételi nyitottsága és a megtakarításokkal kapcsolatos várakozásai is, amelyek a COVID járvány idején tapasztalt szintnél is rosszabb állapotra utalnak. A márciusi esést követően tovább romlottak a lakosság várakozásai a megtakarítási és fogyasztás területén, de a hitelfelvételi lehetőségek megítélése nem romlott júniusban. Összességében az elmúlt két év legyengébb várakozásait látjuk a lakosság körében.
A második negyedévben 6,5%-kal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest a KSH előzetes adatai alapján, amire az első negyedéves 8,2%-os bővülés után lassult a növekedés. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 6,1%-os bővülésre számítottak, így az adat pozitív meglepetést jelent. Negyedéves alapon 1,1%-kal nőtt a GDP, ami szintén kedvező teljesítményről árulkodik. Az év második felében éves alapon a mostaninál lassabb növekedés várható, a nagy kérdés pedig az, hogy negyedéves alapon elfogy-e a lendület, és recesszióba csúszik-e a magyar gazdaság. A növekedést övező kockázatok (magas hazai infláció, emelkedő áram- és gázár, a hitelezés megtorpanása, európai gázválság) alapján nem lenne meglepő a visszaesés.
A második negyedévben még erőteljes növekedés jellemezhette a magyar gazdaságot, a kilátások azonban egyre borúsabbak. A KSH szerdán teszi közzé a friss GDP-adatot, mely akár 6% feletti bővülést is mutathat, jövőre viszont erőteljesen fékezhet a gazdaság, sőt akár már 2022 második felében recesszió küszöbére sodródhatunk.
Az energiaárak elszabadultak. Eddig volt tartható a rezsicsökkentés. Most a rezsicsökkentés csökkentése van soron. De hogyan lépjünk, mivel fűtsünk, ha jön a hideg? Gáz, áram, fa? Mekkora költségből tudunk előállítani 1 kWh hőenergiát? Ha tényleg utánaszámolunk, egyáltalán nem mindegy, mivel fogunk fűteni. Hogy mi lehet a jó megoldás, arról Pál Péter, energetikai szakembert kérdeztük.
Az MVM kérdezz-felelek oldala és a Portfolio háttérinformációi alapján röviden összefoglaljuk, hogy melyek a gázpiaci rezsicsökkentés augusztustól életbe lépett új szabályai, azok mit jelentenek a gyakorlatban és így mire kell számítani a gázszámlák terén a következő egy évben. Azt persze még nem lehet tudni, hogy jövő januártól milyen gázárral kell számolni az átlagfogyasztás feletti részre, de olyan lehetőségről már hallottunk, hogy menetközben a havi diktálósok előnyére változhat a megspórolt gázmennyiség elszámolási módszertana.
A gazdasági növekedés érezhető lassulása, az enyhe időjárás és a jelentős energiamegtakarítás a meredeken emelkedő árak mellett az energiafogyasztás 3,5 százalékos csökkenéséhez vezetett Németországban az év első felében az AGEB energiaipari piackutató intézet kedden publikált kimutatása alapján.
A rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arra kérte a nagycsaládosokat, hogy a kormányhivatalokban igényeljék a rezsicsökkentés által számukra biztosított további gázárkedvezményt, ugyanis az nem jár automatikusan.
A kedden Brüsszelben elfogadott gázpiaci rendelet „döntő lépés ahhoz, hogy szembenézzünk azzal a putyini fenyegetéssel, hogy a gázszállítások teljesen leállhatnak” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke arra is rámutatott, hogy a magyar kormány energiahordozókra tervezett exporttilalma helyett inkább a tagállamok közötti szolidaritás az igazi megoldás, mert az európai léptékű válság „európai léptékű választ érdemel. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat”. A Bizottság elnökét a magyar rezsicsökkentés átalakításáról, a 480 forintos üzemanyagár sapka kilátásairól, a klímavédelmi célokhoz ragaszkodásról, illetve arról is kérdeztük, hogy az oroszokkal szembeni uniós szankciós politika az EU-nak, vagy Oroszországnak fog-e jobban fájni egy-két éves távon. Az energiapiaci témákra fókuszáló írásos interjú a múlt hét pénteken összeállított kérdések alapján készült.
Továbbra sem világos, hány embert érint a rezsi drágítása Magyarországon. A kormány által közzétett számokat a szakértők vitatják - derül ki az RTL Klub tudósításából. Bár a statisztikai adatok valószínűleg stimmelnek, azok jóval kisebb lakossági érintettséget sugallnak a valóságosnál.
Egy új korszakba léptünk február 24-én, amikor megtámadta Oroszország Ukrajnát és emiatt minden megkérdőjeleződött, amihez eddig hozzászoktunk – hangsúlyozta szombat esti Facebook-posztjában Orbán Viktor és a hétpontos energetikai intézkedéscsomag között újra rögzítette a miniszterelnök, hogy „akik az átlagnál több energiát fogyasztanak, a többletre piaci árat kell fizetniük”. Ezzel gyakorlatilag újra azt üzente a szerdai kormányzati bejelentés és a péntek reggeli rádióinterjúja után, hogy az elégedetlenség ellenére kitart a kormány amellett, hogy hozzá kell nyúlni a rezsicsökkentéshez és az átlagnál többet fogyasztókra ki fogja vetni a kormány a piaci árakat.
Sorban állnak az emberek a szolgáltatók ügyfélszolgálatán, hogy havi elszámolásra váltsanak. A kormány legutóbbi bejelentését ugyanis sokan úgy értelmezik, hogy minden háztartásnál az elmúlt 12 hónap fogyasztása alapján számolják majd az átlagfogyasztást. Emellett a tűzifa, a cserépkályhák és a napelemek iránt is ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés - derül ki az RTL híradóból.
A háztartások fele megugrott gáz- és villanyszámlát fizethet jövő hónaptól – osztotta meg az RTL Híradóval Holoda Attila, korábbi energetikai helyettes államtitkár. Azt mondja, torzít a kormány számítása az átlagfogyasztásról, ameddig augusztustól a kedvezményes, rezsicsökkentett árat biztosítják. Orbán Viktor miniszterelnök reggel az állami rádióban arról beszélt, hogy a családok 75 százalékát nem érinti a korlátozás, mert az átlagosnál kevesebb energiát használnak.
Jelentősen nőhet a közös költség a házközponti fűtésű társasházakban, miután házközponti fűtés esetén az egész társasház egyetlen fogyasztási helynek számít - derül ki az RTL híradóból. Egy konkrét óbudai társasháznál például emiatt 6,6 millió forint helyett nagyjából nyolcszorosára, 53 millió forintra emelkedhet a társasház gázszámlája, amit a lakóközösségnek kellene kigazdálkodnia.