Szeptember és november között lefordult korábbi, 4,5 milliós történelmi csúcsáról a foglalkoztatás, ez azonban nem meglepő a szezonális hatások miatt. Mindeközben a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése kitart, azonban az is látszik, hogy újra megindultak külföldre a magyarok a KSH adatai szerint.
A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
Jelentősen csökkent a munkaerő-tartalék Magyarországon az elmúlt években, ahogy a munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben érintette az országot, a területi különbségek azonban kiemelkedőek. A vállalati szféra a munkaerőhiány miatt csökkentette a felvételi kritériumokat, mostanra leginkább azok maradtak munka nélkül, akiknek alacsony az iskolai végzettségük, vagy olyan területen laknak, amely az elmaradott térségek közé tartozik. Miután a konjunktúra-ciklus tetején járunk, így akinek most nincs munkája, az már nagyon nehezen találhat állást az elsődleges munkaerőpiacon.
Gyengül a magyar munkavállalók érzelmi kötődése cégükhöz, elhelyezkedési esélyeiket tekintve azonban évről évre magabiztosabbak: ma már a munkavállalók közel kétharmada nem aggódik állása elvesztése miatt - derül ki az Aon Legjobb Munkahelyek Program dolgozói elkötelezettséget vizsgáló kutatásából, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.
A magyarországi német társaságok jelenleg kevésbe optimisták a magyarországi gazdasági helyzetet illetően, mint fél évvel ezelőtt - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara aktuális felméréséből. Ez egybecseng azon előrejelzésekkel, miszerint jövőre lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme.
Már 40 ezer közfoglalkoztatott találta meg a helyét a versenyszférában, és még 30-50 ezerrel csökkenhet a számuk az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint.
Csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatás az előző év azonos időszakához képest június és augusztus között, havi alapon azonban többen voltak állás nélkül. Ennek magyarázata, hogy csökkent a közfoglalkoztatottak száma, akik úgy tűnik, hogy nem találták meg a helyüket azonnal az elsődleges munkaerőpiacon.
Két megyében mintaprogramot indít a kormány azért, hogy támogassa a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését. Megnéztük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkaerőpiaci helyzetét, ahol valóban az látható, hogy továbbra is magas a munkanélküliségi ráta, főképp, ha a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint munkaerő-tartalék. Hajdú-Biharban így 16%-os, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 23%-os "munkanélküliségi rátát" kalkuláltunk. A kormányzat tehát jól azonosította, hogy az észak-alföldi régióban érdemi lépések szükségesek, a pilot-program sikeressége viszont nagyban múlik azon, hogy javul-e az érintettek alapkészsége és képzettségi szintje.
Az idei év utolsó három hónapjára is erős felvételi szándékot jelentettek a munkaadók a Manpower felmérése szerint. A gyártás, termelés ágazatban a legmagasabb a felvételi kedv, amely a legerősebb a felmérés 2009-es indulása óta.
Új csúcsra, 4 millió 483 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma május és július között a 15-74 éves népesség körében, miközben a munkanélküliek 166 ezren voltak az időszakban. Az elmúlt hónapokban tovább erősödött az elsődleges munkaerőpiac, de az átmenetileg külföldön dolgozók száma is újra stabilan 100 ezer fő fölé került.
A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt "fogy a gőz" a térségi gazdaságokból - áll a Financial Times hétfői térségi elemzésében. A cikk szerint hazánkban a legnagyobb a munkaerőhiány az iparvállalatok körében.
A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti lehetőségek miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen - derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív kutatásából.
Átalakulnak a következő időszakban a foglalkoztatási osztályok, a korábbi munkaügyi kirendeltségek annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottakat, álláskeresőket, valamint a dolgozni vágyó inaktívakat hatékonyabban lehessen integrálni a munkaerőpiacra - írja a Magyar Idők pénteki számában.
A következő 3-5 évben az országos és Hajdú-Bihar megyei adatokban már kimutatható gazdasági hatásai lesznek a Debrecenben épülő BMW-gyárnak, de a megyében élő emberek életszínvonala majd csak 2023-tól kezd el markánsan emelkedni - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Ebben megnéztük, hogy mit okozott anno az adott megyének, illetve az országnak az Audi, a Suzuki és a Mercedes gyárberuházása és termelésének felfutása.
A nyári munkaügyi akcióellenőrzésen a vizsgált 1037 munkáltató 80 százalékánál és az ellenőrzött 3119 munkavállaló 72 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök, a legtöbb problémás eset az építőiparban volt, jellemzően a feketefoglalkoztatás miatt - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.
Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.
Öt év alatt nagyot erősödött a magyar munkaerőpiac, de a foglalkoztatottság bővülése mögött érdekes folyamatok húzódnak meg. Nem csak a magas presztízsű, hanem az alacsony, képzettség nélküli munkák száma is jelentősen növekedett, miközben egyre több ágazatból vándoroltak külföldre 2011 és 2016 között. A szakképzett magyar ipari munkások már több mint 5%-a külföldön dolgozik. Az időszakban jelentősen nőtt a járműgyártásban és az szolgáltatóközpontokban (SSC-kben) dolgozók száma, de a közszféra sem csökkent. Az alábbiakban a KSH mikrocenzusa alapján készült kutatást ismertetjük.
A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, ami azt jelenti, hogy a betöltetlen álláshelyek száma 30%-kal emelkedett egy év alatt. A Portfolio friss kalkulációja és munkaerő-piaci körképe alapján a valós szám azonban a 300 ezerhez lehet közel. A megkérdezett szakmai szervezetek szerint a munkaerőhiány egyre súlyosabban érinti a magyar gazdaságot, és mostanra minden szektorra kiterjed. Körképünk szerint a munkaerőhiány a feldolgozóiparban korlátozza a termelés növekedését, az építőiparban az építések csúszását, illetve elhalasztását okozza, a vendéglátásban pedig egészen egyszerűen nem nyitnak ki egyes kisebb, vidéki egységek.
A válság előtti szintre emelkedett a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliség is érdemben csökkent az OECD-országokban. Ugyanakkor a bérek emelkedése és a termelékenység visszafogott maradt, ami több tényezővel függ össze. A szervezet az oktatás és a képzés fejlesztésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
