Az utóbbi években a foglalkoztatás nem a munkaerőpolitika intézkedéseinek köszönhetően bővült, ugyanis ez a politika számos területen rossz, a terápia több helyen figyelmen kívül hagyja az intézkedések mellékhatásait, a képzetlen munkanélküliség problémáját pedig helytelen eszközökkel kezeli - fogalmazta meg észrevételeit Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója.
Jelentős, 102 milliárd forintos keretösszeggel tette ma közzé a kormány azt az Út a Munkaerőpiacra című pályázatot, amely az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítását, vele párhuzamosan pedig a közmunkásoknak a versenypiaci munkakörnyezetbe való beintegrálását célozza meg Magyarország 6 elmaradottabb térségében. Mivel kiemelt felhívásról van szó, ezért csak a Nemzetgazdasági Minisztérium, a kormányhivatal, illetve meghatározott esetekben a munkaerőpaici problémák mérséklésére létrehozott szervezet együtt nyújthat be pályázatot. Ennek kezdő dátuma most szeptember 15., zárdátuma pedig október vége. A pályázat több tízezer ember foglalkoztathatóságának javítását tűzi ki célul 2018 végéig. A pályázat fontos feltétele, hogy a kiemelt célcsoportba tartozók arányának az összes résztvevőn belül el kell érnie az 50%-ot és ebbe a kiemelt célcsoportba tartoznak a közmunkások is, pontosabban a közmunkából kilépők segítése is.
A szélessávú hálózat fejlesztéséhez, a közmunkások képzéséhez és a jogszerű foglalkoztatás terjesztéséhez kapcsolódóan három új uniós hátterű fejlesztési pályázat jelent meg a napokban a kormány oldalán összesen 101,5 milliárd forintnyi támogatási kerettel, amelyet a hálózatfejlesztés kapcsán 10 milliárdos, kedvezményes kamatozású beruházási hitel is kiegészít. Mivel egymástól jelentősen eltérnek a pályázatok keretei, illetve a támogatható szervezetek köre, így a pályázati lehetőség megnyitásának időpontja, illetve az igénybe vehető támogatás mértéke is jelentősen eltér. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ez a hét a jelek szerint a nagyvállalatok hete, ugyanis már megnyílt a hét közepén egy K+F+I pályázat, amelyen indulhatnak a nagy cégek, most a hálózatfejlesztési pályázaton is szerepet kaphatnak, emellett pedig szombaton a nemzetgazdasági tárca tett közzé a nagy cégeknek szóló támogatási programot.
Az ellenőrzött munkavállalók 62 százalékát, mintegy 22 600 embert foglalkoztattak szabálytalanul idén az első negyedévben, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának tájékoztatásából.
Az élőmunka-igényes ágazatokban - mint például a mezőgazdaság és a turizmus - a foglalkoztatás bővítéshez köti a kormányzat az uniós támogatásokat, a technológiai korszerűsítést célzó gazdaságfejlesztési pályázatoknál viszont ez nem lesz elvárás - írja a Napi Gazdaság. 2020-ig a kormány mintegy 800 ezer fővel szeretné emelni a foglalkoztatottak számát, amely folyamatban jelentős szerepet szán az európai uniós pályázatoknak is.
2015 első negyedévében 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi adatnál. Az év ugyanezen időszakát vizsgálva utoljára ennél alacsonyabb szinten 2007 első negyedévében járt a mutató.
Az Európai Unióban a részmunkaidős munkavállalók átlagosan 20 százalékát teszik ki az összes foglalkoztatottnak, azonban az arányok tagországonként igen eltérőek. Magyarországon például 2014-ben a dolgozók csupán 6,4 százaléka vállalt munkát rugalmas munkarendben. Ráadásul a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében számottevő az alulfoglalkoztatottak aránya is: hazánkban minden harmadik, míg az EU-ban minden ötödik munkavállaló szeretne magasabb óraszámban dolgozni.
Tavaly december és idén február között 7,7 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta - közölte a KSH. Azért nincs ok elkeseredni, ugyanis a szezonális hatásokat kiszűrve azt kapjuk, hogy még mindig tart a foglalkoztatás bővülése.
A kormány eddig alapvetően nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásai kibővülnek, az újabb megállapodások viszont már a kkv szektort célozzák meg - hangsúlyozta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy székesfehérvári projektzáró rendezvényen.
Novemberben jelentősen lelassult a reálkeresetek növekedési üteme: az ősz utolsó hónapjában átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a nettó bérek a nemzetgazdaságban. A versenyszféra átlagos bruttó béreinek bővülése is csak a 2 százalékot érte el, ami a legalacsonyabb adatot jelenti a 2014-es évben.
A 2010. évi munkaerő-piaci mélypontkor 11,8 százalékot is elérő munkanélküliségi ráta szintje mára 7 százalék közelébe süllyedt, miközben az aktív népesség köre is jelentősen bővült. E fejleményeket azonban alapvetően befolyásolták a válságot követően megjelenő új tényezők: a kiszélesedő közmunkaprogramok, az erősödő elvándorlás, de még a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése is. Utánajártunk, milyen hatásokkal jártak ezek az új tényezők.
Kétszázan kapnak 3-6 millió forint közötti összegű vissza nem térítendő támogatást a közép-magyarországi régióban a fiatalok vállalkozóvá válását segítő program keretében - a támogató döntésekről szóló értesítéseket pénteken vehették át a nyertesek Budapesten.
Átlépte a 4,1 millió fős határt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amellyel párhuzamosan 6 éves mélypontra, 8,1%-ra bukott a munkanélküliségi ráta - közölte ma reggel a február-áprilisi időszak adatait a KSH.
Februárban 1,7 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,9 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. Azaz a közfoglalkoztatás megemelkedett súlya továbbra is erősen lehúzza az átlagkereseteket, februárban egyébként 200 ezer felett volt a közmunkások száma. A nemzetgazdasági adatokon belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset februárban 240 ezer forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami a versenyszféra foglalkoztatottságát illeti, tartja magát a tavalyi év második fele óta megemelkedett létszám, így közfoglalkoztatottak nélkül számítva a versenyszférában 2 százalékkal volt magasabb az alkalmazott létszám, mint egy évvel korábban.
A részmunkaidős foglalkoztatás láthatóan válságeszközzé vált. A válság óta Magyarországon számottevően nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, de a növekedés szinte teljes egészében alulfoglalkoztatottakhoz köthető, 2013-ban 92 ezren úgy dolgoznak részidőben, hogy szívesebben dolgoznának többet, de nincs rá módjuk. Európában több országban hasonló folyamatot látunk, az EU-n belül összességében közel tízmillióra tehető az alulfoglalkoztatott részidősök száma.
Óvatos optimizmussal várják a második negyedévet a magyarországi munkáltatók. A Manpower által megkérdezett munkáltatók 15%-a tervez munkaerő-felvételt, 7% elbocsátást, 77% nem tervez változást a létszámában. A felvételt és elbocsátást tervezők arányából képzett egyenlegmutató 8 pontra ugrott, ami 2009 óta a legkedvezőbb szám, ugyanakkor szezonális hatásokkal kiigazítva szerényebb növekedés látható. A vizsgált európai országokban szinte mindenütt javulást várnak a munkaerőpiacon, élen a lengyelekkel és románokkal.
A felületes szemlélő számára igen meggyőző lehet a kép a magyar foglalkoztatási helyzetről, a fő számok ugyanis azt mutatják, történelmi csúcson van a foglalkoztatottak száma. Közelebbről nézve azonban már nem olyan rózsás a helyzet, a bővülés nagyjából 65 százalékát a közfoglalkoztatás magyarázza, a versenyszférában látható bővülés pedig aligha mondható stabilnak, az expanzió egy része az uniós pénzek lehívásához köthető, a feldolgozóipari létszámbővítés pedig az autóiparhoz kapcsolódik, azaz nem egy kiterjedt folyamatról van szó. Ráadásul a feldolgozóipar termelékenysége a 2008-as szinten van, ami azt jelzi, aligha van tér a létszámbővítésre, olvasható az OTP elemzésében.
Közmunkások és külföldön dolgozók nélkül is van bővülés a munkaerő-piacon, de ez sokkal kisebb mértékű, aki el akar helyezkedni, annak nehéz dolga van. Messze vagyunk a helyreállítási periódus végétől, de a növekedés gyorsulása javulást hozhat a munkakeresletben is. Elemzői vélemények a foglalkoztatottsági adatokról.
2013 első három negyedévében átlagosan 27,3 ezer fővel emelkedett a közfoglalkoztatottak száma, külföldön dolgozónak pedig 18,3 ezer fővel többen mondták magukat. Ha ezt a két számot levonjuk a foglalkoztatás ebben az időszakban mért 45,2 ezer fős növekedéséből, nem növekedést, hanem inkább stagnálást vagy kisebb - 400 fős - csökkenést látnánk. Bár a teljes éves adatokat még nem ismerjük, úgy tűnik, a foglalkoztatás tavalyi bővülésében oroszlánrésze lehetett az egyre nagyobb számú közmunka programnak és annak, hogy egyre többen mennek külföldre, ami részben szintén javítja a foglalkoztatási adatokat.
Munkaügyi regiszter foglalhatja össze a részmunkaidős foglalkoztatás megoldásait - írta Magyar Nemzet szerdai számában.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
