fenntarthatóság

Vírusválság: visszatérünk még valaha a normális kerékvágásba?

Nagyon sokan kérdezik tőlem a koronavírus-válság miatt, hogy mikor tér már végre vissza az élet a megszokott, normális (?) kerékvágásba, és a kijárási korlátozások, szociális távolságtartás mikor ér már véget. A válaszom február vége óta egyre nagyobb bizonyossággal mindig ugyanaz: sokkal hosszabb idő után, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Könnyen lehet ez egy-másfél év is, aminek a végén egészen máshova juthatunk, mint ahonnan elindultunk a válság kezdetén.

Milyen változásokat hozhat a járványsokk a városfejlesztésben? – Íme néhány irány

Ahogy a középkori járványok, a mostani is nyomot fog hagyni a városaink fejlődésén. Baranyai Zsolt városszociológus, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ Városfejlesztési Irodájának senior elemzője összeszedte, hogy melyek lehetnek a legmarkánsabb közlekedési és közterületi változások. Az alábbiakban az ő írását közüljük.

Nyugdíjpénzek milliárdjainak sorsa dőlhet el a következő években

51 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek világszerte a világ nyugdíjalapjai, amelyek tavaly a jó tőkepiaci környezetnek köszönhetően átlagosan több mint 15%-kal növelni tudták a nyugdíjpénzt. A Willis Towers Watson tanulmánya szerint komoly döntések és kihívások előtt áll a világ nyugdíjrendszere: egyre több pénzt allokálnak alternatív befektetésekbe a kötvények és részvények rovására, a következő 10 év meghatározó trendje a befektetésekben is a fenntarthatóság lesz. A legnagyobb nyugdíjpiacokon tavaly először haladta meg a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramok (DC) vagyona a járadékfizetésen alapuló programokét (DB), ez pedig újfajta helyzetet teremthet.

Gyökeres átalakulás az építőiparban - A tégla és a sóder már aligha téma

Az építőipar digitalizáltsága, fenntarthatóság és körkörös gazdaság, e-napló, IoT - csak hogy néhányat említsünk az Építőipar 2020 konferencia néhány előadásának kulcsfogalma közül Számtalan területet érint az építőipar (is), így lehetetlen megkerülni a fenntarthatósági, az adminisztrációs vagy akár az adóügyi kérdéseket is, ennek részleteit mutatták be a szakértők, ezekből ragadtunk ki néhány érdekes gondolatot, bejelentést.

Egyre súlyosabb Magyarország energiafüggősége - Ez lehet a megoldás

Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem 50 százaléka, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40 százalékáért az európai épületállomány felel, mivel azok közel 55 százaléka szigetelés nélküli – derül ki a Knauf Insulation felméréséből.

Teljesen felforgatja a munkahelyünket a klímaváltozás - Elképesztő állások jönnek létre

A gazdaság és társadalmunk új korszakba érkezett, amelyben a fenntarthatóságnak mindennél fontosabb szerep jut, ami a foglalkoztatás szintjén is változásokat indukál. A következő évtizedben mintegy 18 millió zöld állás jöhet létre, köztük olyan izgalmas foglalkozások, mint a vízlábnyom menedzser, a mesterséges hús tudós vagy a termékútvonal nyomonkövető menedzser – mutat rá Inovantage kiadványában a fenntartható fejlődés legfontosabb munkaerőpiaci hatásaira az Adecco Csoport.

Enyhén szólva is megrázó, amit a társadalom és a gazdaság el fog szenvedni a klímaváltozás miatt

Hogyan hathat a klímaváltozás a világ társadalami-gazdasági rendszerére a következő 30 évben? Erre a kérdésre keresi a választ a McKinsey klímaváltozás kockázataival foglalkozó tanulmánya. Összefoglaltunk néhány érdekes gondolatot arról, hogy a klíma megváltozása az életünk mely területén okozna elsőként problémákat, és ezeknek milyen kihatása lenne a társadalom, illetve a gazdaság működésére.

Zöld fordulat az ingatlanpiacon?

Az ingatlanpiac dinamikus bővülése minden bizonnyal alábbhagy idén, de az áremelkedés még nem ér véget. A különböző, lakásvásárlást ösztönző, határozott időre szóló támogatások előre hozhatják a vásárlásokat, ezzel is lendületben tartva a piacot. Emellett egyre fontosabbá válnak az energiahatékonysági szempontok, néhány szabály tavalyi életbe lépése után idén új, környezetbarát technológiákat támogató rendeletek is várhatók - derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.

Ilyen lesz a világ első fából készült stadionja

Nincs ennél forróbb téma ma az ingatlanpiacon

A klímasemlegesség, a kibocsátott károsanyagok mennyisége az EU-s, illetve a hazai gazdaság egész területén minden értelemben „hot topik”. A klímaváltozás elleni törekvések életünknek már a legapróbb szegletébe is beszivárogtak, éppen ezért állhatunk sokszor tanácstalanul, amikor rájövünk, hogy az időnk legnagyobb részét éppen olyan épületekben töltjük, amelyek kevésbé vágnak egybe a klímaváltozással kapcsolatos elképzeléseinkkel. Természetesen van megoldás, ami ingatlanpiaci vonatkozásban nem más, mint hogy ennek megfelelően tervezzük-építsük az épületeket, a fenntartás és a használat során pedig ügyeljünk arra, hogy a lehető legkisebb mértékben terheljük a már így is szenvedő környezetünket.

Ilyennek képzelték el a 2020-as év lakásait egy 1989-es videóban

Érdekes videóra bukkantunk 1989-ből a BBC archívumában, melyben a szakértők arról beszélnek, hogy milyenek lesznek a lakások három évizeddel később, 2020-ban. Nézzük, mi az ami megvalósult és mi az ami még várat magára az akkori elképzelésekből.

Íme az európai növekedési stratégia a nagy klímavédelmi átálláshoz

Megjelent ma az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagja és benne az éves fenntartható növekedési stratégia, amely az ún. európai szemeszter Magyarországra is érvényes új ciklusát indítja el és majd februárban várhatók ezzel kapcsolatban a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások. A ma közzétett növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe és ezek segítségével igyekszik elérni a zöld, emberközpontú és fenntartható gazdasági keretrendszert.

Így néz ki a jövőtudatos városépítés

2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70 százaléka városban fog élni, de az energia 35 százalékát már most is az épülethasználat emészti fel. Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners cégcsoportjának szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.

Nagyon zöldek lesznek az Árpád hídnál épülő irodaházak

Három jelentős BREEAM minősítést is kapott a napokban az Árpád híd pesti hídfőjénél épülő Agora. Az ország első kereskedelmi projektjeként kapott BREEAM Communities Interim minősítést, valamint a fejlesztés első két épülete BREEAM New Construction előminősítésben részesült - szerepel a HB Reavis közleményében.

Ne betonba, az emberbe fektessünk: szomorú látlelet a magyar fejlődésről

Egyértelműen állítható, hogy a magyar gazdasági fejlődés jelenleg inkább nem fenntartható módon zajlik - mondja Bartus Gábor környezetgazdász, aki a Nemzeti Fenntarható Fejlődési Tanács titkáraként részt vett a harmadik előrehaladási jelentés elkészítésében. A ma megjelenő értékelés környezeti és humán fenntarthatósági foprdulatot sürget. A szakértő szerint régiós összevetésben sem alakul jól a magyar növekedési minta, és a kettészakadó visegrádi blokk rosszabbul teljesítő teljesítő felébe kerülhetünk.

Ambiciózus vállalással tüntessünk el 45 millió autót egy teljes évre az utakról!

Világszerte az épületekből összesen 209 millió tonnányi kibocsátott szén-dioxid származik, ha ezt a mennyiséget sikerülne megszüntetni, az lényegében egyenértékű lenne azzal, mintha közel 45 millió autót egy teljes évre eltűntetnénk az utakról. Az egyik legfőbb szervezet, amely az épületek által kibocsátott károsanyagok csökkentéséért jött létre, céljául tűzte ki, hogy 2030-ra minden új épület nettó nulla karbonkibocsátással működjön, 2050-re pedig az épületek 100%-a legyen nettó nulla karbonkibocsátású - szerepel a HuGBC felhívásában.

A jövő Budapestje! - Egy rossz döntéssel 500 évre okozhatunk károkat

A várostervezésnél akár 50-100 éves időtávokban kell gondolkodnunk, ami azt is jelenti, hogy már nem magunknak építünk, hanem a jövő társadalmának. Óriási felelősség és komoly kihívás úgy megépíteni most az épületeket, fejleszteni a várost, hogy az megfelelő alapot adjon a következő generációk számára egy élhető városhoz. Budapest nagy potenciállal bír építészeti, környezeti, kulturális és turisztikai szempontból egyaránt, mégis úgy tűnik, hogy nem használjuk ki ezeket a lehetőségeket. Reith Andrást, az ABUD Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a jövő Budapestjéről, a fejlődés irányairól és az élhető várossá válás legnagyobb akadályairól.

Az ország egyik legmodernebb irodaháza az erdő közepén (képek)

Idén 10 éves a törökbálinti Telenor Ház, amely rengeteg egyedi megoldással épült a MÜPA-t is jegyző vezető építész Zoboki Gábor és a ZDA – Zoboki Építésziroda tervezésével. A tízéves évforduló kapcsán egy zártkörű bejáráson voltunk, végigjártuk az épületet, berepültük a környéket, interjúkat készítettünk és egy kerekasztalbeszélgetés során azt is megtudhattuk, hogy  mit gondolnak a szakértők a hazai irodaépítészetről, illetve az aktuális munkavállalói igényekről.

Klímaváltozás elleni harc: így állunk a többiekhez képest

A 2016-os éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás óta 195 ország az aláírásával is hitelesítette, hogy bolygónk legnagyobb veszélye a klímaváltozás. A KPMG tanulmányában egyetlen mérőszámmal kifejezve, a CRI-vel (change readiness index - index a változásra való felkészültségről) rangsorolta, hogy mennyire vagyunk felkészültek a várható fenyegetettségre, a globális felmelegedés elleni összefogásra vagy például a károsanyag-kibocsátás mérséklése.