Amennyiben Oroszország nem teljesítené fizetési kötelezettségét, a lefoglalt vagyon biztosítékként szolgálhatna, sőt akár el is kobozhatnák azt.
Az Európai Unió, a G7-országok és Ausztrália összesen mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz jegybanki eszközt fagyasztott be, amelynek nagy része a belgiumi Euroclear pénzügyi elszámolóházon keresztül van letéve.
Emellett az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szerint további 58 milliárd dollár értékben kerültek zárolásra orosz magánszemélyekhez köthető luxusingatlanok, jachtok és repülőgépek.
A teljes vagyon elkobzását azonban több EU-tagállam, köztük Németország és Franciaország is ellenzi, attól tartva, hogy az intézkedés jogi és gazdasági következményei árthatnak az euró nemzetközi szerepének.
A tárgyalásokat bonyolítja, hogy a G7-ek már döntöttek arról, hogy a befagyasztott orosz eszközök hozamából 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának.
Mindeközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egyre inkább elhidegül az ukrán vezetéstől: a napokban „nem megválasztott diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkijt, és Ukrajnát hibáztatta Oroszország inváziójáért. Emiatt az ukrán elnök az európai vezetőkhöz fordult, sürgetve őket, hogy fokozzák az országának nyújtott katonai és pénzügyi segítséget.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a Nemzetközi Kárigény Bizottság létrehozásáról szóló tárgyalások március 24-én kezdődnek, és a kérdést a külügyminiszterek hétfői találkozóján is megvitatják. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hónap elején kijelentette:
Igazság nincs kártérítés nélkül. Oroszországnak felelnie kell az agresszióért – és fizetnie kell.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
