eurózóna

Ütött az euró órája - Lépni készül a jegybank

Nagyon erősnek látszik a piaci konszenzus arról, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júniusban kamatot fog vágni. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy más eszközt is bevetnek-e a lazítás érdekében, egyelőre a többség úgy látja, hogy nem. Mi is úgy gondoljuk, hogy amíg a konvencionális eszköztárat nem merítik ki, addig nem merészkednek tovább. Az euró pontosan a legutóbbi kamatdöntés óta gyengül, tehát a piac végre elkezdte árazni, amit már olyan régóta várt mindenki.

Már nem lesz elég csak a kamatot csökkenteni

Az Európai Központi Bank két vezető tisztségviselője is megszólalt a monetáris politikával kapcsolatban a mai napon. Az orsztrák jegybank elnöke, Ewald Nowotny arról beszélt, hogy immár a kamatcsökkentés nem is volna önmagában elég és egy összetettebb eszközcsomagra lehet szükség a tartósan alacsonyan ragadó árak felszámolásához. Vitor Constancio, az EKB alelnöke pedig utalásaival arra erősített rá, hogy a jegybanki stáb júniusi inflációs előrejelzésén múlhat a döntésük kimenetele.

Nyakunkon marad az óriási adóssághegy

Az öreg kontinensen szinte mindenhol meredeken nőtt az államadósság a legutóbbi pénzügyi válságot követően, ami végül szuverén adósságválságba is sodort többeket. Ez akkora pofon volt a versenyképességüket vesztett, periféria országoknak, hogy máig küszködnek a teherrel. Jelen írásban azt számoltuk ki, hogy mikor következhet be náluk a fordulat és milyen ütemben csökkenhet az államadósságuk a jövőben. Optimista feltételezéseink szerint még az elkövetkező tíz évben is nagyobb adósságterhük marad, mint amekkora az országuk éves összterméke.

Draghi: jövő hónapban léphetünk - Beszakadt az euró!

Mai döntésén a vártnak megfelelõen szinten tartotta az eurózónás irányadó rátát az Európai Központi Bank (EKB) és más lépéseket sem tett a további lazítás felé. Az irányadó ráta így 0,25 százalékon, a betéti ráta pedig 0 százalékon maradt. Az euró mérsékelt erõsödéssel reagált a döntésre, amit újabb erõsödési hullám követett Mario Draghi elõzetes értékelésére. A kérdésekre válaszolva az elnök viszont elmondta, hogy a jövõ hónapban elképzelhetõ, hogy kamatot vágnak, csak még az új inflációs elõrejelzésekre várnak. Ezen mondatára pedig az euró azonnal beszakadt és az egész korábbi emelkedését letudta.

Fontosabb részletek

• A várakozásoknak megfelelõen ma sem döntött lazító lépésekrõl az EKB
• Azaz szinten maradt az irányadó kamatláb (0,25%) és az egynapos jegybanki betéti ráta is (0,0%)
• A kamatdöntésre és Mario Draghi jegybankelnök sajtótájékoztatójának elsõ felére az euró még erõsödéssel reagált
• A jegybankelnök nem kommentálta a franciák minapi követelését az eurógyengítésre
• Aztán elárulta: kész jövõ hónapban tovább lazítani az EKB, ha az addigra elkészülõ inflációs elõrejelzésük is túl alacsony pályát vetítenek elõre
• Erre azonnal beszakadt 1,40 közelébõl az euró a dollárral szemben 1,39 alá
• Az EKB felõli további lazítás növeli a régiós devizák relatív vonzerejét, így a forint is erõsödéssel reagált
• Az euróval szemben 303 közelében bõ háromhavi csúcsra ért a magyar fizetõeszköz

Gyorsulni kezdett az eurózónás kiskereskedelem

Márciusban 0,3 százalékkal emelkedett az eurózónás és az uniós kiskereskedelmi termékforgalom az előző hónaphoz képest. Ez a mértékű bővülés felülmúlta a piaci várakozásokat, de tőkepiaci reakciót nem váltott ki.

Végre emelkedik az eurózónás infláció

Áprilisban az eurózónás infláció 0,7 százalékra gyorsulhatott év/év alapon az Eurostat előzetes közlése alapján. Bár egyértelműen jó jel, hogy 0,2 százalékpontos emelkedést látunk, a várakozásoktól ez mégis elmarad. Az euró dollárral szembeni árfolyama erősödéssel reagált az adatközlést követően.

Kiheverték a válságot, és nekik sem kell többé az IMF mankója

Ez alkalommal Portugália tudhatja le az eurózóna válságának sötét időszakát, ugyanis minden körülmény adottnak látszik, hogy a saját lábukra álljanak. Jelentősen mérséklődtek a portugál kötvénypiaci hozamok és sikeres aukciót is végre tudtak hajtani a múlt héten. Úgy tűnik, hogy az írekhez hasonlóan ők is úgy zárják majd le a hitelprogramjukat, hogy nem kötnek készenléti hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal.

Törékenynek bizonyult a francia fellendülés

Az áprilisi előzetes eredmények szerint a német magánszféra sokkal jobban teljesít, mint egy hónappal korábban és ennek köszönhetően az eurózónás üzleti aktivitás is további javulást mutat. Rossz hír viszont, hogy a márciusban látott francia fellendülés szinte teljesen szertefoszlott és mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatói szektor esetében stagnálásközeli szintre estek vissza a Markit által felmért beszerzésimenedzser-indexek. Az adatközlésekre az euró dollárral szembeni árfolyama szembetûnő elmozdulásokkal reagált.

Nyugodt hetünk lesz, hacsak a törökök nem vágnak

Csendes hétnek nézünk elébe mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren a makronaptárunk szerint, aminek egyedül a török jegybank csütörtöki kamatdöntése tehet keresztbe egy esetleges kamatvágással. Szerdán a Markit eurózónás konjunktúra-indexeire lesz érdemes figyelnünk, majd csütörtökön a német Ifo üzleti hangulatindexre. A pénteket végül a michigani fogyasztói hangulatindex határozhatja meg, itthon pedig a munkaerő-piaci adatok.

Valóban visszaesett az euróövezeti infláció

Az eurózónás infláció 0,5 százalékot mutatott márciusban év/év alapon vizsgálva, ami megegyezik az Eurostat előzetes számaival. Februárban még 0,7 százalékon állt a mutató, tehát továbbra is dezinflációs környezetről beszélhetünk a régióban.

Enyhén bővült az eurózónás ipari termelés

Februárban 0,2 százalékkal bővült az eurózónás ipari termelés januárhoz képest, míg az Európai Unióban 0,4 százalékkal. A piac ennek megfelelő bővülésre számított.

Vigyázó szemetek Kínára vessétek!

A héten általunk követett monetáris politikai döntés nem lesz, viszont szerdán a Fed Bézs könyve olyan információkkal szolgál majd a gazdaságról, amit az amerikai jegybank is erősen figyelembe vesz döntéseinél. Ezen kívül érdemes lesz nagyon szorosan követnünk a kínai makroadatokat, amik idén sorra csalódást keltettek a piacokon.

Mindenképpen hizlalni kell a jegybank mérlegét

Újabb üzenetet küldött a Nemzetközi Valutalap az Európai Központi Banknak. Állításuk szerint mindenképpen növelniük kellene a jegybanki mérlegfőösszeget, hogy fenntartsák a laza monetáris politikai irányt és célra hozzák az inflációt a jövőben. Ehhez ugyanakkor nem feltétlenül az angolszász világ kötvényvásárlási programját kell utánozniuk - számolt be a Reuters az intézmény egyik vezető tisztségviselőjének szavairól.

Jogi akadályokba ütközhet az EKB a mennyiségi lazítással

Jogi akadályai lehetnek az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő célú eszközvásárlásainak - erre utalt a CNBC amerikai gazdasági tv honlapján megjelent interjúban a német Bundesbank elnöke, az eurójegybank kormányzótanácsának a tagja.

Nem hagyjuk, hogy alacsonyan maradjon az infláció

Az Európai Központi Bank nemcsak kedvezőtlen sokkhatás estén szánhatja el magát egy újabb lépésre, hanem a hosszan alacsony inflációs kilátások esetén is - mondta a mai napon Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke. Ezzel tehát újabb üzenetet hallhattunk az EKB reakciófüggvénye kapcsán, ami arra utalhat, hogy a jegybank egyre jobban aggódik az inflációs környezet miatt és próbálja felkészíteni a piacot egy esetleges nem konvencionális lépésre.

Draghi: most már a mennyiségi lazításról is beszéltünk

Nem lépett az Európai Központi Bank, így továbbra is 0,25 százalékon maradt az euróövezetben az irányadó ráta és a betéti ráta sem csökkent 0 százalék alá. Ezzel tehát a piaci várakozásoknak megfelelően viselkedett a jegybank és úgy tûnik, hogy nem zavartatja magát a márciusban 0,5 százalékra csökkent infláció miatt.

Mario Draghi EKB-elnök a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visszaeső inflációt 70 százalékban a rendkívül ingadozó élelmiszerárak és energiaárak magyarázzák. Bevallotta ugyanakkor, hogy a 0,7-ről 0,5 százalékra eső headline infláció (és az 1,0-ról 0,8-ra eső maginfláció) valójában meglepetésként érte őket, de a helyzet most akkor is más, mint novemberben (amikor is az EKB kamatot vágott). A jegybank döntéshozói között összhang van annak a kapcsán, hogy a kockázatokra akár nem konvencionális eszközökkel is reagálhatnak, amibe beletartozik a mennyiségi lazítás is. Az euró ez alkalommal gyengüléssel reagált az elnök szavaira.

A francia szolgáltatói szektor hatalmasat fordult

A Markit ma közölt felülvizsgálata szerint a francia szolgáltatói szektor egy hajszálnyival még jobban teljesített, míg a német erősebben esett vissza a vártnál. Ezek eredőjeként az eurózónás beszerzésimenedzser-index (BMI) -0,2 ponttal 52,2-re változott. A márciusi adatközlésnek tehát továbbra is a hatalmas francia fordulat áll a középpontjában, amit most a felülvizsgált adatok is megerősítettek. A piac az előzetestől jelentősen nem eltérő számokra már nem reagált.

Még ez is: kevésbé nőtt a GDP, mint gondolták

Az eurózónás nemzeti össztermékre vonatkozó végső becslésből kiderült, hogy a régió valójában csak 0,2 százalékkal bővült negyedéves alapon a tavalyi utolsó negyedévben. Korábban az Eurostat még 0,3 százalékot jelentett és a piac sem számított más számokra a mai közlés kapcsán. Ez az adat az vártnál alacsonyabb inflációs statisztikák mellett megnehezítheti az Európai Központi Bank kamatdöntését csütörtökön.

A görögök nem akarják, hogy harmadjára is kimentsék őket

Görögország arra törekszik, hogy ne kelljen újabb mentőövért fordulnia a trojkához (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió és az Európai Központi Bank) a jövőben, ahogy azt a korábbi híresztelések szinte már biztosra vették. Az ország pénzügyi helyzete 12 hónapra biztosított, de az Eurocsoport vezetője még bizonytalannak látja, hogy az ország képes lesz-e újabb hitel nélkül megállni a saját lábán.

Hajszálnyival alacsonyabban stagnált a munkanélküliség, mint eddig gondoltuk

Februárban 11,9 százalék volt az eurózónás munkanélküliségi ráta, ami 0,1 százalékponttal kevesebb a múlt havi közlésnél és a várakozásoknál. Csakhogy a januári számokat felülvizsgálták és így valójában az összkép az, hogy a ráta 11,9 százalékon stagnál tavaly október óta.