Jelentősen rontotta ma közzétett friss előrejelzései között az Európai Központi Bank elemző csapata a 2015-ös és 2016-os eurózónás GDP-növekedési előrejelzéseket, hiszen előbbit 1,6%-ról 1,0%-ra, míg utóbbit 1,9%-ról 1,5%-ra rontotta.
Nem ért még véget a kiábrándító eurózónás adatok sorozata, most a szolgáltatói szektor felülvizsgált aktivitási indexei keltettek csalódást Spanyolországban és Franciaországban. Az euró ezek hatására kétéves mélypontjára került a dollárral szemben.
A novemberre vonatkozó felülvizsgált feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek tovább romlottak, ami bizony nem túl jó ómen az eurózóna negyedik negyedéves gazdasági teljesítményére nézve.
A vizsgált 16 eurózóna-tagország 2015-ös költségvetési tervei közül hét esetében látja úgy a bizottság, hogy fennáll annak a kockázata, hogy ezek az országok jövőre megsértik a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett fiskális előírásokat - közölte pénteken az Európai Bizottság.
Ismét mélypontjára került az euróövezeti infláció novemberben: a HICP kosár éves árváltozása pusztán 0,3 százalék volt, ami 0,1 százalékpontos visszaesést jelent októberhez képest. A piac számított erre, ugyanakkor ezzel már szinte biztosra vehető, hogy az Európai Központi Bank decemberi ülését felfokozott várakozások övezik majd.
Komoly kihívások elé néznek az Európai Unió gazdaságai, amire a most következő decemberi uniós csúcstalálkozó lehetne az ideális időpont, hogy választ találjanak. Noha elképzelések és tervek vannak bőven arról, hogy miként lehetne életet lehelni az öreg kontinens gazdaságába (főleg keresletoldali ösztönzésről van szó), de sajnos úgy tűnik, hogy nem lesz meg a kellő összhang a döntéshozók részéről - idéz az ügyhöz közelálló belső forrásokat a Reuters.
Az eurózóna gazdasága 0,2 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, sőt kiderült, hogy félévkor is egy hajszálnyival jobban teljesített az EU-18. A vártnál jobb adatokra számíthattunk már a francia és a német eredmények ismeretében, de igazán örülni még ennek sem lehet.
Az Európai Központi Bank (EKB) által megkérdezett 61 európai elemző lassabb növekedésre és kisebb inflációra számít az eurózónában, mint a korábban - derül ki az EKB csütörtökön közzétett jelentéséből.
A feldolgozóipart követően immár a szolgáltatói szektor aktivitását mérő indexek legújabb számait is megismerhettük a Markit felülvizsgált közlésében. Eszerint a szolgáltatóipar is tovább hanyatlik Európában, az októberi számok ráadásul az előzetesnél is rosszabbak lettek.
Más tényezők mellett újabb euróövezeti recesszió is kellene ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét kamatcsökkentésekbe fogjon - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Pesszimista képet fest az Európai Bizottság őszi prognóziásban Európáról. Idén nem történt igazi fellendülés, ezért lefelé módosították a 2014-es prognózisaikat. Meglátásuk szerint jövőre már elindulhat valamiféle növekedés az unióban, ami 2016-ban is folytatódhat. Az EU-28 1,3 százalékos növekedést tudhat a magáénak az idei évben, amit az eurózóna 0,8 százalékos teljesítménye lefelé húz.
Továbbra is alig látszik lendület az eurózónás feldolgozóipar teljesítményében. A felülvizsgált októberi számok a korábbiaknál gyengébben alakultak Németország esetében, míg a franciáknál egy fokkal jobb a helyzet - noha az ő esetükben még mindig a szektor szűküléséről van szó.
Ezen a héten újfent csalódást keltő európai makroadatokról és szárnyaló amerikai statisztikákról kaphatunk majd hírt. A hajszálnyival magasabbra kúszott infláció tükrében dönthet csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB), ami ennek fényében nem is változtat korábbi irányán majd a piac szerint. Pénteken pedig érkeznek az átfogó munkapiaci statisztikák az Egyesült Államokból, amik megerősíthetik az Federal Reserve optimista nézeteit a fellendülési folyamatról. Ha így lesz, az újfent ráirányíthatja a piac figyelmét az egyre csak közelgő kamatemelésekre Amerikában, miközben Európában államkötvény-vásárlásokért kiáltanak.
A szeptemberi 0,3%-ról 0,4%-ra, a várt ütemre emelkedett vissza az előzetes októberi adat szerint az eurózóna év/év alapú inflációja - közölte ma az Eurostat. A hivatal egyúttal azt is jelezte, hogy szeptemberben 11,5%-on, azaz továbbra is nagyon magas szinten stagnált a munkanélküliségi ráta az övezetben.
Októberben a német fogyasztói infláció 0,3 százalékkal csökkent egyik hónapról a másikra, ezzel pedig az éves harmonizált index is váratlanul süllyedt, ami újabb rossz jel az eurózónás folyamatok szempontjából. Holnap érkezik 11 órakor az eurózónás mutató, ami kapcsán a piac enyhe emelkedést várna, de a német adat tükrében elképzelhető, hogy ez nem következik be.
Az Európai Bizottság elnöke szerint nem kell tartani attól, hogy az euróövezet ismét recesszióba süllyed. Londoni pénzügyi elemzők szerint ugyanakkor az euróövezet nem jár messze az újabb recessziótól, és a rendkívül gyenge növekedési és inflációs környezetben csak idő kérdése, hogy az eurójegybank (EKB) mikor kényszerül a teljes körű mennyiségi enyhítés elkezdésére.
Görögország "kényes egyensúlyban" van, gazdaságának kilátásai "bizonytalanok", és ez aggasztja a tőkepiacokat - mondta a görög pénzügyminiszter, Gikasz Harduvelisz vasárnap az egyik athéni hetilapnak. A tárcavezető igyekezett eloszlatni a kétségeket, amelyek Görögország IMF-mentőprogramja körül keletkeztek az utóbbi időben, igaz azt, hogy lenne szándék az IMF-fel való kapcsolat megváltoztatására, nem cáfolta.
Az euróövezetben a válságos 2009-es év óta nem láttunk annyira alacsony inflációt, mint most. Az Eurostat most megerősítette a szeptemberi adatközlését, mely szerint éves alapon pusztán 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az EU-18-ban. Az övezetben emellett már öt ország esetében is átfordult a negatív tartományba a mutató, vagyis egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy kijelentsük: itt bizony általánosan gyenge a kereslet, süllyednek a várakozások, tehát defláció van.
Egyre több a jel, hogy baj van Európa gazdaságával. Még Németország is egyre inkább szenved, a termelési és az üzleti környezetet felmérő konjunktúramutatók pedig szinte mindenhol csökkenésnek indultak. Erre a következtetésre jut az Eurostat friss jelentése is, ami a rövid távú gazdasági kilátásokat értékeli.
Ha az eurózóna tovább hanyatlik, akkor nagyon valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóinak sikerülhet akár jövő év végéig is rekord alacsonyan tartani a hazai kamatokat - pont ameddig szeretnék. A piac ezzel szemben máig nagyon szkeptikus, de mi most azt látjuk, hogy az öreg kontinens lassulása és a dezinflációs nyomása nagyon hosszan kitarthat, az eurózónás jegybank pedig még évekig nulla közelében tartja majd az övezetben a kamatokat. Pontosan ennek a folyamatnak a tovagyűrűző hatása az, hogy Magyarországon - a régiós társainkkal egyetemben - elképesztően alacsonyra süllyedtek az állampapírpiaci hozamok. Nagy szerencsénkre így nem tűnt el a forinteszközök nyújtotta kockázati felár sem, a lengyelek kamatvágásai pedig tovább javítják a relatív vonzerőnket a régióban. Ha pedig enyhülne, vagy netán megszűnne a feltörekvő piacokra nehezedő nyomás, akkor még inkább fellélegezhetnének a monetáris tanácsunkban, sőt akár újra terítékre kerülhetne a kamatok csökkentése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
