A legutóbbi aktivitási adatok is azt mutatják, hogy egyre inkább lemarad az euróövezet az Egyesült Államok mögött, és ez várhatóan markáns hatással lesz az euró dollárárfolyamára is - jósolták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A szerdai ünnepnap miatt magyar szempontból "kettétört" hét kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a külföldi makronaptárunkat elnézve és a sokféle adat közül most talán a legnagyobb figyelem a csütörtöki előzetes augusztusi eurózónás feldolgozóipari és szolgáltató szektorbeli menedzser indexekre irányulhat. Ezekből ugyanis megtudhatjuk majd, hogy milyen keményen hatnak az augusztustól életbe lépett oroszok elleni, illetve ő általuk hozott különböző gazdasági szankciók.
A felülvizsgált júliusi harmonizált fogyasztói árindex szerint 0,4 százalékkal nőttek az árak az euróövezetben az előző év azonos időszakához képest. A tényadat megegyezik az elemzői várakozásokkal. Az előző hónapban még 0,5 százalékos átlagos árszínvonal-változást mérték az euróövezetben 2013 júniusához képest. A pénz- és tőkepiacok nem reagáltak érdemben a bejelentésre.
Kezdenek magukhoz térni az euróövezeti periféria gazdaságai, de az elszenvedett súlyos recesszió sebei várhatóan a következő öt évben sem gyógyulnak be teljesen - jósolták londoni pénzügyi elemzők.
További kamatvágás szinte biztosan nem lesz, de új üzenetek nagyon is várhatóak ma az Európai Központi Banktól. Mario Draghi jegybankelnök fél háromkor kezdi majd a sajtótájékoztatóját, ami kapcsán az lehet az érdekes, hogy mennyire tartja károsnak az orosz-ukrán konfliktust Európára nézve, és mit gondol a mélypontra zuhant euróövezeti inflációról. Amennyiben ezek kapcsán szóba kerül az eszközfedezetű értékpapírok vásárlása, az euró szinte biztosan mozgásba jön. Mi a további gyengülésére számítunk a dollárral szemben.
Rosszabb összképet mutat az eurózónás konjunktúrafolyamatokról a Markit júliusra vonatkozó, felülvizsgált adatközlése. Egyedül a német szolgáltatói szektorra vonatkozó beszerzésimenedzser-index (BMI) alakult a vártnál jobban.
Japánnal ellentétben az eurózóna elkerülheti a deflációt - ismertette a ma megjelent MNB-szemle első cikkének bemutatásakor a jegybank szakértője. Szerinte a defláció három fő csatornán keresztül is negatívan hat a fejlett gazdaságokra.
Úgy tűnik, hogy júliusban sem jött meg a régóta várt fordulat az eurózónás konjunktúra kapcsán. A Markit ma délelőtt tette közzé a felülvizsgált beszerzésimenedzser-indexeit (BMI), amik továbbra is csak mérsékelt bővülést mutatnak az eurózóna feldolgozóipari aktivitása kapcsán.
Továbbra sem kedvező a helyzet az európai munkaerőpiacon, azonban a javulás apró jelei már látszanak. Az eurózónában 21, az Európai Unióban 12 havi mélyponton van az állástalanok száma. Kedvezőtlen azonban, hogy továbbra is kétszámjegyű a munkahely nélküliek aránya.
Júliusban még tovább esett az eurózónás infláció az Eurostat előzetes közlése szerint, amivel az olyan mélységbe került, amit a pénzügyi válság óta nem láttunk. A korábbi hónapokban is már igencsak halovány fogyasztói árindex további 0,1 százalékponttal esett júliusban. Az éves drágulás így pusztán 0,4 százalék, vagyis a töredéke az Európai Központi Bank középtávú céljának. A piac előzetesen stagnálásra számított, de az euró dollárral szembeni árfolyama nem reagált az adatközlésre.
Az elmúlt időszak gyenge konjunktúrafolyamatait követően júliusban kisebb fordulat következett be. Európa legjelentősebb gazdaságaiban többségében vártnál jobb szektorális aktivitást mért a Markit Economics, ami biztató jelnek tekinthető az év második felére nézve.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vasárnap arra intette a nagy központi bankokat, hogy figyeljenek a pénzügypolitika által okozható ártorzulásokra, és igyekezzenek közreműködni az "eszközbuborékok" megelőzésében. A német takarékbankok szövetségében konkrétabban attól tartanak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) lazító pénzügypolitikája okozhat most "árbuborékokat". Közben a német központi bank fő közgazdásza nagylelkű bérmegállapodásokat javasolt a munkáltatóknak.
A júniusi inflációs adatok nem voltak túl megnyugtatóak az eurózónás inflációs folyamatok kapcsán. Az Eurostat felülvizsgált közlése megerősítette, hogy a fogyasztói árindex pusztán 0,5 százalékot mutat éves összevetésben, pont amennyit májusban is láttunk.
Az Espirito Santo csoport tagvállalatai, a jegybank és a kormányfő is egyaránt nyugtató célzatú üzeneteket fogalmazott meg az utóbbi 12 órában, amelyek hatására valamelyest enyhült a pánik a portugál eszközpiacokon, ez pedig segítette az eurózóna egyéb piacain is a feszültség enyhülését.
A befektetőket a leginkább az érdekli Európa kapcsán, hogy az eurózónás jegybank vajon tesz-e még további lépéseket a lazítás irányába. Mario Draghi, jegybankelnök korábban arra utalt, hogy a kamatvágásukat követően akár még eszközvásárlásokba is kezdhetnek, ha tovább rosszabbodik a helyzet. Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök viszont úgy látja, hogy bőven elég volt a júniusi akciójuk, az eredmények egy része pedig már látszik is.
A Portugália legnagyobb bankjának anyacége körüli fizetési nehézségek a portugál kötvénypiacon keresztül egyelőre mérsékelt fertőzést okoztak az eurózóna perifériához sorolt részvény- és kötvénypiacokon, ilyenre idén még nem volt példa. Mindez két hónappal azután történt, hogy Portugália bátor lépéssel lerázta magáról az EU/IMF gyámságát, azaz kilépett a nemzetközi mentőcsomagból. Fontos azt is látni, hogy a befektetők tudnak különbséget tenni az egyes periféria országok között, azaz távolról sem beszélhetünk általános, mindenkit egyaránt sújtó eladói hullámról.
A Markit júniusra vonatkozó felülvizsgált adatközlése szerint még jobban lassult a német szolgáltatói szektor, mint azt előzetesen gondoltuk. Az eurózónás eredmények ugyanakkor nem változtak a felülvizsgálat során (de májushoz képest estek), és így a piac sem reagált érdemben.
Nem hozott megváltást az Eurostat végleges adatközlése sem: az eurózóna rendkívül gyenge teljesítményt produkált az első negyedévben. A korábbi közlésekkel egybevágóan, pusztán 0,2 százalékkal nőttek az EU-18 országai negyedéves alapon.
Továbbra is kiábrándítóan magas az európai munkanélküliség aránya, de legalább már enyhe csökkenést látunk az unióban. Az eurózónás ráta ugyanakkor csak stagnált májusban. Érdekesség, hogy hazánk tudta a legjobban csökkenteni a munkanélküliséget, de sajnos ez leginkább csak az erőltetett közmunkaprogram miatt tűnik így.