A Markit felülvizsgált konjunktúraindexeinek a fő tanulsága szerint Franciaország feldolgozóipara valamivel kevésbé esett vissza júniusban, mint az előzetesen gondoltuk, de a németek szektora sajnos jobban lassult. Összeségében tehát egy megosztó és romló képet látunk az eurózónában.
Úgy tűnik, hogy egyhamar nem sikerül szabadulnunk a dezinflációs nyomástól az eurózónában. Az Eurostat előzetes közlése szerint ugyanis júniusban nem emelkedett az euróövezeti infláció, továbbra is pusztán fél százalékot mutat.
Felminősítette Litvániát a Fitch Ratings, ugyanis úgy látja, hogy az ország közelgő eurózónás csatlakozása sokkal biztonságosabbá teszi majd őket. A lépés ráadásul a terv szerinti felülvizsgálat előtt történt, vélhetően az Európai Bizottság bejelentésének hatására.
Csalódást keltett a francia, a német és az eurózónás beszerzésimenedzser-index (BMI) is júniusban, a Markit közlésében. A piac lényegében stagnálásra számított volna a két meghatározó ország feldolgozóipari és szolgáltatószektorbeli aktivitása kapcsán, de visszaeséssel szembesült.
Jövőre már Litvániában is bevezetik az eurót. Az EU pénzügyminiszterei ma ugyanis zöld utat adtak a csatlakozási kérelemre, elfogadva az Európai Bizottság ajánlását. Litvániával a teljes balti térség az eurózóna része lett.
Nincs vége az eurózónás recessziónak, pusztán szünet állt be - állítják eurózónás üzleti ciklusokra szakosodott kutatók, akik nem látnak kellő bizonyítékot arra, hogy 2013-tól fogva tartósan javult volna az üzleti aktivitás.
"A 2008-2013-as nagy válság története" - címmel jelentetett meg egy könyvet a minap a görög jegybank volt elnöke, amelyben az elmúlt évek drámai eseményeit jegybanki szemmel mutatja be és számos, eddig nem ismert részletet is felfed. Megtudtuk például azt, hogy háromszor vittek repülőn összesen bő 5 milliárd eurónyi készpénzt Görögországba, hogy megakadályozzák a rohamos betétkivonás miatt a görög bankrendszer összeomlását. A különösen izgalmas könyvből a német Handelsblatt szemezgetett és kiderült belőle az is, hogy Giorgos Provopoulos akkoriban tényleg úgy látta: valós veszély volt Görögország kilépése az eurózónából. A volt jegybanki vezető szerint sokszor úgy feküdt le, hogy nem tudta: másnap reggel még euróval, vagy már újra drachmával fizetnek az országban. Giorgos Provopoulos szerint ha az ország valóban kilépett volna az övezetből, akkor azzal "kinyílt volna a pokol szája".
Az Eurostat felülvizsgált közlése megerősítette, hogy az eurózónás infláció drasztikusan alacsony szintre esett vissza májusban. A fogyasztói árindex éves összevetésben pusztán 0,5 százalékos emelkedést mutat, ami a negyede az Európai Központi Bank céljának.
Az euró elmúlt években mutatott erősödése nemcsak a piac, de még az Európai Központi Bank szemét is szúrta az inflációt lehúzó hatása miatt, és ők, mint az ügy illetékesei, végre odacsaptak az asztalra. A júniusban bejelentett intézkedési csomagjuk egyik eszköze véleményünk szerint kifejezetten az árfolyam gyengítését szolgálhatja. Ez pedig egy ijesztően hangzó, de valójában már ismert eszköz: a negatív betéti ráta. A lépés nem ismeretlen, a dánok már alkalmazták, méghozzá pont árfolyamgyengítő céllal, ami sikeresnek is bizonyult. Eredményt az EKB esetében még korai volna hirdetni, de úgy tűnik, hogy a trükk egyelőre nekik is bejött. A rendkívül alacsony kamatokat még egy kényszeredett lépéssel közelebb vitték a nulla alsó korláthoz, a piac pedig máris engedelmeskedik és gyengül az euró. Valós élénkítő hatása ennek önmagában ugyanakkor aligha lesz, ahhoz majd a most még csak belengetett, újabb játékszerekre lesz szükség.
Az Európai Központi Bank 10 bázisponttal vágta az irányadó rátáját, amivel az 0,15 százalékra süllyedt. A jegybank ezzel ugyanakkor nem érte be és két további kamatinstrumentumán is változtatott: az egynapos betéti ráta mínusz 0,1 százalékra változott, míg az egynapos hitelkamata 0,4 százalékra módosult. A piaci konszenzus előzetesen 15 bázispontos vágást várt volna az irányadó ráta kapcsán, de a betéti ráta mértékét eltalálta. Az euró hirtelen gyengüléssel reagált a döntésre, amit Mario Draghi szavai tovább fokoztak a sajtótájékoztató alatt. Az EKB elnöke bejelentette, hogy elkezdték előkészíteni az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását, továbbá felhagynak az SMP-program eddig alkalmazott sterilizációjával. Sőt, a jegybank két új, hosszú refinanszírozási hitelprogramot is indít még idén.
Fontosabb részletek
Úgy tűnik, végre elszánta magát az Európai Központi Bank és reagál a makacsul alacsonyan ragadt inflációra. A befektetők szinte biztosra veszik, hogy kamatvágás lesz, ráadásul nem pusztán az irányadó ráta, hanem a betéti ráta kapcsán is. Ezzel pedig az EKB válik az első nagy jegybankká, aki megsarcolja a kereskedelmi bankok nála elhelyezett betéteit. Mit ér majd mindez? Ez attól függ, hogy mekkora a baj az inflációval, ami szintén kiderülhet a stáb most napvilágra kerülő előrejelzéseiből. Mi azt gondoljuk, hogy a jegybank a mai, vagy a következő ülésen a lazításhoz bevet majd egy új eszközt is, ami a brit "Funding for Lending" programhoz hasonulhat. Mennyiségi lazításba ugyanakkor nem valószínű, hogy belekezdene, ennyire még nem vált proaktívvá az euróövezeti jegybank.
Az Eurostat második becslése szerint is pusztán 0,2 százalékkal bővült az EU-18 gazdasága negyedéves alapon, míg az Európai Unió összességében 0,3 százalékkal. A felülvizsgálat tehát nem javított Európa halovány teljesítményén.
Rosszabbul teljesített az eurózónás szolgáltatói szektor májusban, mint azt előzetesen gondoltuk volna a Markit közlése alapján. A felülvizsgált beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke 53,2 pont lett, ami továbbra is bővülést jelent a régióban, de további javulásról így már nem beszélhetünk.
Májusban ismét beszakadt az eurózónás infláció, és ezzel a korábbi mélypontjára tért vissza. A 0,5 százalékos éves drágulás lényegében a negyede az Európai Központi Bank középtávú céljának. Ráadásul az energiától és élelmiszerektől szűrt mutatók is jelentősen estek. A piac ennél kisebb visszaeséssel számolt, de reakciót nem látunk az adatközlésre.
Májusban lelassult a francia és a német feldolgozóipar üzleti aktivitása - derült ki a Markit felülvizsgált adataiból a mai napon. A francia eredmények jobbak lettek az előzetesnél, míg a német rosszabb, de a piac már nem reagált rá érdemben.
A hetet egyértelműen az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntése határozza majd meg, amin a befektetők többsége kamatvágásra számít. Méghozzá nemcsak az irányadó ráta esetében, hanem az egynapos betéti ráta kapcsán is, ami így a negatív tartományba lépne. Az EKB az elmúlt években vágott már úgy kamatot (vagy éppen nem tett semmit), hogy a piaci többség nem számított rá, ezért most különösen érdemes lesz résen lennünk. Az alábbiakban összefoglaltuk az erre vonatkozó várakozásokat és a hét további eseményeit.
Az Európai Központi Bank részéről újabb figyelmeztetés érkezett az európai pénz- és tőkepiacok felé. Vitor Constancio alelnök szerint, a túlzottan optimista hangulat könnyen a visszájára fordulhat, a bankoknak ezért fel kéne készülnie, főleg mert Ukrajna mindent felboríthat.
Nagyon kell figyelnünk, hogy az inflációs várakozások esésnek indulnak-e a problémákkal küszködő országokban. Ha pedig deflációs spirál jeleit látnánk, akkor már a mennyiségi lazítás kerülhetne képbe - fogalmazott Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke egy mai konferencián, Portugáliában. Az EKB a befektetők túlnyomó többsége szerint, júniusban tovább csökkenti az eurózónás irányadó rátát.
Ezen a héten megtudhatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank mennyire bátor még a kamatvágásokkal kapcsolatban, és kiderülnek a legfrissebb munkaerő-piaci statisztikáink is. A nemzetközi színtéren úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Államok első negyedéves nemzeti össztermékének a felülvizsgálta különösen érdekes lesz. A piaci szereplők szerint, a már eleve tragikus növekedési számnál is rosszabb eredmények láthatnak napvilágot csütörtökön.
Tíz évvel az uniós csatlakozásunkat követően sem sikerült érdemben közelednünk az uniós átlagjövedelemhez, míg mások jelentős felzárkózáson mentek keresztül. A balti országok példája viszont nem megismételhető azok speciális körülményei miatt. Mik lehetnek hát azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amik újraindítják a konvergenciát kelet és nyugat között? Többek között ezen kérdésekről tartott előadást Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a mai napon, Brüsszelben.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
