Egyre feszültebbnek tűnik az Európai Unió és Görögország párbeszéde, legújabban az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szólalt meg kemény hangvételben. Szerinte a görögök nem remélhetik, hogy az eurózna engedni fog a görög miniszterelnök, Alexis Ciprasz akaratának.
Ezen a héten az európai gazdaság teljesítménye kerülhet a befektetők fókuszába, az USA-ból igazán nagy jelentőségű adat ugyanis nem érkezik. Az öreg kontinensen - és azon belül Magyarországon is - viszont inflációs és GDP-statisztikák is közlésre kerülnek. A leginkább hangsúlyos a német teljesítmény lehet, ami kapcsán a többség fellendülést vár.
Az egész Európai Unióban beindulhat idén a gazdasági növekedés, sőt jövőre mindez még tovább is gyorsulhat - derül ki az Európai Bizottság téli előrejelzéseiből. Ebben sokat segít az Európai Központi Bank lazítása és a Juncker-terv is, de a bizottság szerint a belföldi kereslet is kedvező fordulatot vehet.
További mérsékelt fellendülést mutat az eurózóna szolgáltatói szektora - derül ki a Markit januári konjunktúra-indexéből. Az EU-19-re vonatkozó beszerzésimenedzser-index értéke 52,7 pontig emelkedett, ami a szektor aktivitásának gyorsulására utal. A franciák kivételével az összes nagy európai gazdaság javulást mutat.
Míg a német gazdaság januári felülvizsgált feldolgozóipari aktivitási indexe kissé tovább süllyedt a kritikus 50 pontos szint felé, addig az olasz és a francia indexek intenzív emelkedést mutattak és alulról közelítik ezt a szintet. Közben a spanyol index örvendetes módon jelentős lendületet mutat és a magas munkanélküliségi ráta tükrében külön öröm, hogy a foglalkoztatottsági alindex 2007 óta a legnagyobb emelkedést mutatta. A német teljesítményt a három másik nagy gazdaság lendületbe jövetele a jelek szerint olyan mértékben képes ellensúlyozni, hogy az eurózóna összesített indexe hathavi csúcsra ért. A magyar, a régiós és a kínai index adatok részletei:
Januárban már 0,6 százalékos éves csökkenést mutat az eurózóna fogyasztói árindexe. Úgy tűnik tehát, hogy a várakozásoknál jobban csökken az árszínvonal, ami pedig egyre nagyobb problémát jelenthet az egyébként is gyenge kereslettől szenvedő Európában.
Egyelőre nem lehet újratárgyalni a görög államadósságot - jelentett ki hétfőn az eurócsoport elnöke. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója elutasítja az adósság leírás útján történő csökkentését.
Összességében inkább kedvező képet festenek az eurózóna gazdasági momentumáról a januári előzetes beszerzésimenedzser-indexek. Az eurózónás kompozit mutató például 51,4-ről 52,2 pontig emelkedett, ami felülmúlja a piaci várakozásokat. Ennek ellenére az euró még tovább gyengült a dollárhoz képest az adatközléseket követően.
Enyhültek 2014 negyedik negyedévében a bankok hitelezési sztenderdjei az eurózónában, mégpedig minden hiteltípus esetében - mutatja az Európai Központi Bank kedden közzétett hitelezési felmérése.
A görög politikai helyzet újra a figyelem középpontjába hozta az eurózóna problémáit. Csőd? A valutaövezet felbomlása? A válságkezelés kudarcba fullasztása? Mit szabadít Görögország újra Európára?
Negatívba fordult az eurózónás inflációs mutató: egészen konkrétan -0,2 százalékos éves változást mutat a decemberi árindex, miközben a piac még csak az árak stagnálását várta volna. Ezzel tehát a defláció kapujába érkezett Európa és minden eddiginél erősebb nyomás nehezedik az Európai Központi Bankra, hogy tegyen valamit.
Az Európai Központi Bank jól tenné, ha agresszívabbá válna, de valójában azzal is vajmi keveset érhet csak el - véli Lawrence Summers, a Harvard Egyetem professzora. A korábban a Fed elnöki posztjára esélyes közgazdász véleménye szerint leginkább expanzív fiskális politikával lehetne segíteni az öreg kontinensen.
Az euróövezetben eddig majdnem 4 millió állás szűnt meg a gazdasági-pénzügyi válság miatt az EY könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég elemzése szerint.
Kisebb fellélegzést hoztak a friss eurózónás konjunktúra-indexek, melyek szerint decemberben enyhén javult az övezeti szolgáltatóipar aktivitása. Túl nagy előrelépésről ugyanakkor nincs szó, összeségében éppen csak gyorsuló aktivitást mutat az aggregált index, míg az olaszok jelentősen visszaestek.
Decemberben pusztán 0,1 százalékos éves drágulást mutatott a harmonizált német inflációs mutató (HICP). Ennyire alacsony árnyomás 2009 óta nem volt Európa legerősebb gazdaságában, ami egy újabb jele lehet annak, hogy negatívba fordulhat az euróövezeti mutató.
Január 1-jén a balti államok közül utolsóként Litvánia is bevezeti az egységes valutát, kiteljesítve ezzel a három köztársaság euró-atlanti integrációját. Az év utolsó napjaira többségbe kerültek az euró támogatói Litvániában, ami inkább a biztonsággal kapcsolatos aggodalmaknak tudható be, mint a közös pénz vonzerejének - írja a Bruxinfo .
Az eurózónában 0,3 százalékkal növekedtek az árak az előző év azonos időszakához képest, az euróövezet inflációja 0,2 százalékkal csökkent havi alapon. A tényadatok megfelelnek az elemzői várakozásoknak. A pénz- és tőkepiac nem reagált az eseményekre.
Mozgalmas délelőttje van a befektetőknek, több feldolgozóipari és szolgáltatói beszerzésimenedzser-indexet is közzétettek. Franciaországban a feldolgozóipar, a németeknél a szolgáltatóipar teljesített jobban a vártnál. Az eurózónát tekintve összességében pozitívabb a kép.
Továbbra sem enyhültek a görög előrehozott választásokkal kapcsolatos félelmek. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök szerint fennállhat annak kockázata, hogy az államfő-választás sikertelensége esetén Görögország visszasüllyed a korábbi recesszióba és kilép az eurózónából- számolt be a Reuters.
Az európai uniós székhelyű vállalatok kutatási és fejlesztési beruházásai 2013-ban a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is 2,6%-kkal növekedtek, igaz ez jelentős lassulás a 2012-es 6,8%-os bővüléshez képest. Nemcsak ez számít kedvezőtlen fejleménynek, hanem az is, hogy az EU-s átlag jóval alacsonyabb a világátlagnál (4,9%), valamint az amerikai (5%) és a japán (5,5%) vállalatok értékeinél is - emeli ki a ma megjelent európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytábla alapján az Európai Bizottság közleménye. A nemzetközi innovációs trendekről írt legutóbbi saját elemzésünk:
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
