Görögország "kényes egyensúlyban" van, gazdaságának kilátásai "bizonytalanok", és ez aggasztja a tőkepiacokat - mondta a görög pénzügyminiszter, Gikasz Harduvelisz vasárnap az egyik athéni hetilapnak. A tárcavezető igyekezett eloszlatni a kétségeket, amelyek Görögország IMF-mentőprogramja körül keletkeztek az utóbbi időben, igaz azt, hogy lenne szándék az IMF-fel való kapcsolat megváltoztatására, nem cáfolta.
Az euróövezetben a válságos 2009-es év óta nem láttunk annyira alacsony inflációt, mint most. Az Eurostat most megerősítette a szeptemberi adatközlését, mely szerint éves alapon pusztán 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az EU-18-ban. Az övezetben emellett már öt ország esetében is átfordult a negatív tartományba a mutató, vagyis egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy kijelentsük: itt bizony általánosan gyenge a kereslet, süllyednek a várakozások, tehát defláció van.
Egyre több a jel, hogy baj van Európa gazdaságával. Még Németország is egyre inkább szenved, a termelési és az üzleti környezetet felmérő konjunktúramutatók pedig szinte mindenhol csökkenésnek indultak. Erre a következtetésre jut az Eurostat friss jelentése is, ami a rövid távú gazdasági kilátásokat értékeli.
Ha az eurózóna tovább hanyatlik, akkor nagyon valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóinak sikerülhet akár jövő év végéig is rekord alacsonyan tartani a hazai kamatokat - pont ameddig szeretnék. A piac ezzel szemben máig nagyon szkeptikus, de mi most azt látjuk, hogy az öreg kontinens lassulása és a dezinflációs nyomása nagyon hosszan kitarthat, az eurózónás jegybank pedig még évekig nulla közelében tartja majd az övezetben a kamatokat. Pontosan ennek a folyamatnak a tovagyűrűző hatása az, hogy Magyarországon - a régiós társainkkal egyetemben - elképesztően alacsonyra süllyedtek az állampapírpiaci hozamok. Nagy szerencsénkre így nem tűnt el a forinteszközök nyújtotta kockázati felár sem, a lengyelek kamatvágásai pedig tovább javítják a relatív vonzerőnket a régióban. Ha pedig enyhülne, vagy netán megszűnne a feltörekvő piacokra nehezedő nyomás, akkor még inkább fellélegezhetnének a monetáris tanácsunkban, sőt akár újra terítékre kerülhetne a kamatok csökkentése.
A kockázati és pénzügyi alapmutatók javulása nem tükrözi az euróövezet gazdaságának tényleges állapotát, amely sok tekintetben továbbra is nagyon messze jár a "normalitástól" - vélekedtek kedden ismertetett átfogó tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
Ewa Kopacz új lengyel miniszterelnök ragaszkodik elődje, Donald Tusk monetáris unióhoz való csatlakozási politikájához, miszerint igen óvatosan kell kezelni a kérdést, hogy az ország ezt mikor lépi meg. Mint elmondta, még Lengyelországnak és az eurózónának is sok házi feladatot kell megoldania ahhoz, hogy ez a pillanat bekövetkezhessen.
Szeptemberben érdemben visszaesett a német feldolgozóipari üzleti aktivitás, ami az eurózónás teljesítményt is visszavetette - derült ki a Markit legfrissebb közléséből.
Az euróznás fogyasztói árindex pusztán 0,3 százalékos éves dinamikát mutatott szeptemberben, ami 0,1 százalékpontos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. A piac noha számított a romló inflációs mutatóra, mégis eladói nyomás alakult ki az eurókeresztekben.
Újabb rossz hírek érkeztek az eurózónás gazdasági helyzetről. A kulcsfontosságú konjunktúrafolyamatokat igen jól tükröző beszerzésimenedzser-indexek további lassulást jeleznek az öreg kontinensen.
Júliusban az ipari termelés a várt duplájával, egy százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest az eurózónában. Az éves dinamika így 2,2 százalékos bővülést mutat az övezetben, és 2,0 százalékot az EU-28-ban.
120 eurózónabeli bank mérlegét vizsgálta át tüzetesen az Európai Központi Bank. A cél a rejtett kockázatok feltárása és annak megítélése: hogyan vészelnének át a bankok még egy nagyobb európai gazdasági visszaesést. A rossz teszteredményekre a bankoknak tőkeemeléssel vagy eszközeladásokkal kell majd válaszolniuk. Elemzések szerint sok nagybank is fenn akadhat a szűrőn, mint például a Monte dei Paschi di Siena, Commerzbank és a Banco Comercial Portugues, de a Royal Bank of Scotland és a Lloyds esetében is van miért izgulni- írja a Wall Street Journal.
Az Európai Központi Bank úgy döntött, tovább vágja a kamatokat, hogy reagáljon az egyre égetőbb deflációs veszélyre. Ha ez a meglepetés nem volna elég, akkor még az is kiderült, hogy az EKB elkezd eszközfedezetű értékpapírokat vásárolni már idén.
Fontosabb részletek
10 bázisponttal 0,05 százalékra vágta az irányadó rátáját a jegybank. Emellett -0,2 százalékra módosul az egynapos betéti ráta és 0,3 százaléka az egynapos hitelráta.
Ezzel az EKB végleg befejezte a kamatvágásokat és arra bíztatja a bankokat, hogy vegyenek részt a TLTRO hitelprogramjában
Romlottak a növekedési és inflációs kilátások az eurózónában, a fellendülés kifulladni látszik
Különösen nagy baj, hogy a közép és hosszútávú inflációs várakozások is elkezdtek süllyedni
Emiatt a jegybank úgy döntött, hogy eszközfedezetű értékpapírokat és fedezett kötvényeket fog vásárolni már idén
A jegybank döntéshozó testülete nem volt teljesen egységes a mai döntésében
Az euró hirtelen gyengüléssel reagált a kamatvágásra, de Draghi szavaira már nem gyengült érdemben tovább.
Újabb rossz hír érkezett az eurózónás konjunktúrafolyamatokról. Az augusztusi szolgáltatói beszerzésimenedzser-indexek (BMI) általános süllyedést mutattak Franciaországban, Németországban és így az egész eurózónában is.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Francois Hollande francia elnök egyetértenek abban, hogy Európát lassú növekedés és defláció fenyegeti - számolt be róla a francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője. Ezzel tehát hivatalossá vált az, amit az EKB sokáig tagadott, hogy valóságosak a deflációs veszélyek Európában.
Júliusban még tovább estek a termelői árak az eurózónában, konkrétan deflációt mutatva ezen termékkörben. Ez sajnos az általános inflációs környezetről nem túl sok jót mond el, az Európai Központi Bank pedig csütörtökön dönt, hogy mit kezdjen a helyzettel.
Míg a francia felülvizsgált feldolgozóipari beszerzési menedzser index az előzetesen közzétettnél kissé magasabban alakult, addig a német jóval alacsonyabb lett és a két index 15, illetve 11 hónapja a legkedvezőtlenebb konjunkturális helyzetet jelzi az euróna két legnagyobb gazdaságában. Közben az olasz feldolgozóipari bmi szokatlanul nagymértékben esett és bő 1 év után a bővülés és a zsugorodás 50 pontos határvonala alá süllyedt. Mindezek alapján már nem meglepő, hogy a Markit által közzétett összeurózónás adat is gyengére sikerült, 13 hónapja a legalacsonyabb a szintje, igaz a némethez és a spanyolhoz hasonlóan még ez az adat is 50 pont feletti értéket jelent.
Augusztusban 0,3 százalékra esett le az eurózónás infláció - derült ki az Eurostat előzetes közléséből. A múlt hónapban 0,4 százalékon állt az éves mutató, míg az Európai Központi Bank középtávú célja 2 százalék volna, ami miatt egyre sürgetőbb Mario Draghi jegybankelnök számára a helyzet. A piac számított a visszaesésre, de a dezinflációs folyamat makacs fennállása már egyre inkább deflációval fenyeget.
Az Európa-szerte jellemző rekord magas munkanélküliségi ráták vitathatatlanná teszik a gazdaságélénkítő lépések szükségességét - véli Peter Diamond Nobel-díjas közgazdász. A munkanélküliség témájában a világ legjobb szakértői között emlegetett professzor szerint az eddig elmaradt gazdasági stimulusnak borzasztó következményei lesznek a munkaerőpiacra most kilépőkre nézve.
Ha valaki a fejlett piaci államkötvények biztonságát részesíti előnyben a részvénypiacokkal szemben, de csak néha néz körbe előbbi piacokon, akkor igencsak meglepődhet azon, amit mostanában lát. Sorra dőlnek ugyanis a sokéves, sőt történelmi mélypontok a vezető piacok rövid, közepes és hosszú állampapír hozamai terén. Sőt, újra "divatba jött" például a németeknél, hogy negatív hozam mellett bocsátanak ki rövid állampapírt. Ilyenkor a befektetők fizetnek azért, hogy elhelyezhessék a pénzüket a legbiztonságosabbnak tartott eszközök egyikében. Érdemes tehát röviden körbenézni, hogy mi is zajlik mostanában a világban. Előrebocsátjuk: meglepő dolgok sorozata.