Miért küszködnek ennyire az európai vezetők azért, hogy a makacs görögöket bent tartsák az euróövezetben? Egyáltalán miért ugrálhat ebben a helyzetben egy olyan ország, amely az eurózónás GDP-nek alig a két százalékát teszi ki? A választ az Európai Unió ideájában kell keresnünk, amelynek túl drága volna az euró sérthetetlen imázsának elvesztése.
Az eurózónás magánszféra négy éve nem bővült olyan ütemben, mint júniusban - derült ki a Markit friss beszerzésimenedzser-indexeiből. Ez egy újabb olyan adat, ami megerősíteni látszik, hogy az európai fellendülés stabil pályán halad.
Három szakaszban, tíz év alatt képzeli el a gazdasági és monetáris unió (EMU) kiteljesítését az a jelentés, amit hétfőn tett közzé öt uniós intézmény vezetője. A korábbi tervezethez képest visszafogottabb terv legkésőbb 2025-ig egy eurózóna szintű fiskális stabilizációs mechanizmust, jogilag kötelező gazdasági konvergencia-folyamatot és az eurózónának saját "kincstárat" irányoz elő - számol be a Bruxinfo .
Sokan már egészen reálisnak gondolják, hogy Görögország nemcsak újból csődöt jelent, hanem ez alkalommal még az eurózónából is kikényszerül. Elterjedt nézet, hogy ez a forgatókönyv az ország súlyos összeomlását hozná, ugyanakkor a történelmi példák éppenséggel mást mutatnak. Az Oxford Economics 70 felbomlott valutaunió esete alapján arra a következtetésre jutott, hogy valójában nem is lenne akkora dráma az ország számára a Grexit. Az alábbiakban hat pontban foglaltuk össze a legvalószínűbb forgatókönyvet.
Görögország kérdéses sorsa már egy ideje nyomasztja az európai tőkepiacokat és az euró árfolyamát, de a fertőző hatása most is inkább a periféria országoknak fájhat. Már a jelenlegi helyzetben is azt látjuk, hogy a déliek hozamfelára észrevehetően emelkedni kezdett, amióta a megállapodási törekvések tragikomédiává váltak. Ez alapján az egyre elképzelhetőbb Grexit tovagyűrűző hatásai ma sem lennének elhanyagolhatóak.
Teljes mértékig a görögökön múlik, hogy az eurózóna tagjai maradnak-e, ugyanakkor ha nem születik politikai megállapodás, akkor az Európai Központi Bank sem finanszírozhatja tovább őket - jelentette ki Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a La Stampa című olasz lapnak adott mai interjújában.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplőket joggal aggasztják a görög euróövezeti tagság egyre valószínűbb megszűnésének járványhatásai, főleg az a lehetőség, hogy Görögországot más eurógazdaságok is követik, ám e kockázatok több okból is jó eséllyel kezelhetők.
Ha a másodlagos állampapírpiacon, azaz a piaci befektetőktől vásárol állampapírokat az Európai Központi Bank, akkor az nem sérti meg a tiltott monetáris finanszírozást, feltéve, hogy az adott ország részt vesz egy gazdaságpolitikai mentőprogramban és végrehajtja a szigorú feltételeket - lényegében ezt mondta ki ma nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Bíróság. A beadvány a német Alkotmánybíróságtól érkezett az EKB 2012-ben bejelentett, nagy pszichológiai hatású, de a gyakorlatban sosem alkalmazott OMT programja kapcsán, mert a beadók szerint az EKB túlterjeszkedett hatáskörén és tiltott monetáris finanszírozást végezhetne a program keretében.
Olyan kormány van most jelen Görögországban, aki túl sokat ígért és túl nagy ambíciókkal jelent meg, amiket nem tudott betartani - hangoztatta véleményét Jeórjiosz Papandreou, Görögország volt miniszterelnöke a HVCA kelet-közép-európai kockázati és magántőke és vállalatfinanszírozási konferenciáján. Szerinte sikerülhet megoldani a mostani feszült helyzetet, de ehhez mindkét félnek engednie kell, a görögöknek pedig egy mélyrehatóbb reformcsomaggal kell előállniuk. Papandreou úgy gondolja, hogy ha 2012-ben az eurózóna határozottabban lépett volna fel, nem jutott volna idáig a helyzet.
Az elemzői konszenzusban szereplő 0,2%-os drágulásnál nagyobb lett a májusi infláció az euróövezetben: 0,3%-kal emelkedtek az árak az Eurostat első becslése szerint.
Négy fontos kockázattal néz szembe az eurózóna pénzügyi rendszere - állapítja meg az EKB csütörtökön közzétett pénzügyi stabilitási jelentése. Az alacsony nominális növekedés mellett az árnyékbankok növekedése miatt is aggódik az eurózóna központi bankja. A hitelezés eközben a kilábalás jeleit mutatja, és javult a makrogazdasági, pénzpiaci környezet is év eleje óta.
Pozitívan értékeli az EKB eddigi erőfeszítéseit az amerikai jegybank igazgatótanácsának tagja, Stanley Fischer. Véleménye szerint az eurózóna túléli majd a görög válságot, de azért vannak kockázatok - írja a MarketWatch.
Az első negyedévben éves alapon 1 százalékkal, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékkal bővült az eurózóna gazdasága, mindkét adat egy kicsivel elmarad az előzetes várakozásoktól - derül ki az Eurostat szerdai közléséből. Az EU28 negyedéves alapon a valutaövezettel megegyező növekedést produkált, éves összevetésben viszont jobban teljesített.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 1,1 milliárd euróval 80 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára - közölték görög banki források.
Amióta meredek hozamemelkedés van az eurózónában, gyengül a forintunk és kijutott néhány pofon a magyar kötvényeknek is. Egyelőre nincs dráma, de az eurózónás hozamemelkedésről azt gondoljuk, hogy még nincs vége, mivel ez a piac jelentős tévedésének a korrekciójáról szól. Ebben a stresszhelyzetben pedig észrevehető kapcsolatot látunk a magyar és a német hozamok viselkedése között, ami azt jelenti, hogy akár nálunk is tovább emelkedhet a hozamgörbénk hosszú vége. Mindez, a forintgyengülés kíséretével együttvéve mégsem valószínű, hogy meghátrálásra kényszerítené a Magyar Nemzeti Bankot a kamatok további vágásában.
Egy nappal a mai határnap előtt, már tegnap átutalta a Nemzetközi Valutaalapnak az esedékes hiteltartozást, mintegy 750 millió eurót Görögország, ami rövid távon enyhíti a görög állam fizetőképességével kapcsolatos nagyfokú befektetői és politikai döntéshozói aggodalmakat. Közben az is némileg kedvező, hogy az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője szerint ha a görögök részlegesen elkezdik megvalósítani a reformprogramot, akkor már részleges pénzügyi segítséget is kaphatnak ezért cserébe még "beragadt" hitelcsomagból.
Hazánknak is kijutott a pofonokból: a kötvénypiacunk hosszú szegmensén nyomás kezd kialakulni, ugyanis a szomszédos eurózónában óriási csetepaté folyik éppen. A hozamemelkedés mértéke itthon még nem annyira drasztikus, de azért a 10 éves hozamunk már féléves csúcsára szökött.
Alaposan megverték az eurózónás állampapír-piaci hozamokat nemrég, és a felfordulásnak úgy tűnik, még nincs vége. A német tízéves kötvényhozam pár hét alatt a tízszeresére nőtt, de hasonló jelenség látszik szinte minden övezeti országnál is. A dolog hátterében feltehetően a befektetők várakozásainak a drasztikus megváltozása áll, ugyanis a friss makroadatok arra utalnak, hogy Európa mégsem jut Japán sorsára. Így pedig indokolatlanná vált, hogy hozzá hasonló hozamkörnyezettel rendelkezzen az öreg kontinens. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy amit most látunk, még csak az eleje egy óriási korrekciónak.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
