Az eurózóna gazdasága ugyanolyan lassú ütemű növekedést tudhatott maga mögött a harmadik negyedévben, mint a másodikban, a maginfláció pedig mérséklődött októberben. Mindez felerősíti a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank decemberben meghosszabbítja jelenlegi eszközvásárlási programját.
Két és fél év után először szigorítást terveznek a vállalati hitelezés feltételeiben az eurózóna bankjai - mutatják az Európai Központi Bank ma közzétett hitelezési felmérésnek eredményei.
Az Eurostat előzetes becslései alapján szeptemberben az augusztusi 0,2%-ról 0,4%-ra emelkedett az éves inflációs index, ami bár még így is nagyon messze van az EKB 2%-os céljától, közel két éve a legmagasabb érték. A munkanélküliségi ráta viszont továbbra sem tud a 10%-os lélektani határ alá süllyedni, ami jól mutatja, hogy az övezet gazdaságában még mindig komoly problémák vannak.
Az Európai Központi Bank szeptember eleji tétlensége hirtelen felhajtotta az euróövezeti kötvényhozamokat, ám az emelkedés úgy tűnik, gyorsan kifulladt. A folyamat hamar hozamesésbe fordult át, a helyzet pedig egyre abszurdabb, a kétéves lejáratú papírok közül már alig van olyan, ami pozitív hozamot biztosít a befektetők számára. Bár egyelőre kicsi az esély egy radikális politikai irányváltásra, ha ez mégis bekövetkezne, az a hozamemelkedéssel párhuzamosan alapos felfordulást idézhetne elő piacon.
A brit népszavazás óta az eurózóna gazdasága bebizonyította, hogy ellenálló a külső kockázatoknak, ugyanakkor az utóbbi időszakban romlottak a külső keresletre vonatkozó kilátások - mondta hétfőn Mario Draghi. Az EKB elnöke szerint folyamatosan figyelni kell a tartósan alacsony kamatszint hatásait, illetve az esetleges kockázatokat, amiket ez jelent a piaci szereplők számára.
Nem az alacsony kamatkörnyezet miatt, hanem a bankok túl nagy száma és a hatékonytalan működés miatt ilyen alacsony a bankok profitabilitása az eurózóna egyes országaiban - jelentette ki csütörtökön Mario Draghi. Az EKB-elnök persze ezzel saját intézményének kamatpolitikáját is mentegette, a bankok tudnának mesélni az alacsony kamatkörnyezet profitromboló hatásáról.
A rosszul létrehozott és gazdaságilag káros valutaövezet okozta az eurózóna összes mai problémáját a munkanélküliségtől a stagnálásig és a szélsőjobboldal erősödéséig - mondta szerdán az AFP-nek Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász.
Nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét csak akkor érdemes feladnunk, ha elég erősek vagyunk - mondta Matolcsy György, az MNB elnöke egy keddi konferencián a jegybank közleménye szerint. A jegybankelnök szerint ez azt jelenti, hogy csak akkor érdemes belépnünk az eurózónába, ha az egy főre jutó GDP-nk eléri az eurózóna tagállamainak átlagát, az államadósság aránya pedig 50 százalék alá csökken.
Az Európai Központi Bank igyekszik élesen elzárkózni még csak annak gyanújától is, hogy nyíltan finanszírozza az euróövezeti kormányokat. Ez azonban egyre nehezebb feladatnak ígérkezik, már csak azért is, mert elképesztő tempóban vásárolja fel az euróövezeti államkötvényeket: 16 hónap alatt sikerült 12 százalékponttal növelnie a teljes piaci adósságon belüli részarányát. Óvatos becsléseink szerint is az eszközvásárlási program jelenleg érvényes szabályrendszere mellett - szélsőséges esetben - egy éven belül elfogyhatnak a megvásárolható finn, holland és német államkötvények, ami az egész program megvalósítását, így a kitűzött célok elérését is veszélyezteti. Mario Draghi jegybankelnököt és a döntéshozói testületet egyre jobban sürgeti az idő, hogy változtassanak, azonban gyakorlatilag bármit lépnek, a konzervatív német gazdaságpolitikusok részéről kemény ellenállásba ütközhetnek.
Az olasz kormány javasolni fogja, hogy az Európai Unió hozzon létre 50 milliárd eurós alapot a munkanélküliség leküzdésére és a gazdasági válságok áthidalására - értesült az Il Sole 24 Ore.
Paul Krugman a tőle megszokott, éles hangvétellel szállt bele ezúttal a német gazdaságpolitikába. A Nobel-díjas közgazdász úgy fogalmazott, hogy Németország "egy teljesen más univerzumban él", illetve hogy az ország keményvonalas gazdaságpolitikusai által bálványozott szigorú költségvetési politika, valamint ennek az egész euróövezetre való réerőltetése megnehezíti a perifériás országok alkalmazkodási folyamatait, ezért összességében még több problémát okoz. Az alacsony kamatkörnyezet Németországot még az átlagosnál is kiváltságosabb helyzetbe hozta, az ország elképesztően olcsóan jut finanszírozási forráshoz. Ha a keményvonalas konzervatív politikusok belátnák ezt, és a költségvetési szigoron lazítva végre elkezdenének költekezni, azzal nem csak magukon, de az egész kontinensen segíthetnének. Az érvek ellenére egyelőre nem tűnik túl valószínűnek ez a forgatókönyv.
Az Eurostat előzetes becslései szerint július után augusztusban is éves alapon 0,2%-kal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben, ami nagyjából összhangban volt az elemzői várakozásokkal. A gyenge inflációs nyomás annak függvényében nem meglepő, hogy az övezeti munkanélküliségi ráta még mindig nagyon magas, augusztusban 10,1%-os volt.
Augusztusban 15 hónapos mélypontra, a júliusi 54,4 pontról 53,3 pontra esett a német Markit szolgáltatói beszerzésimenedzser-index értéke. A szolgáltatói ágazat mellett a feldolgozóipar aktivitása is visszaesett augusztusban, igaz, gyakorlatilag elhanyagolható mértékben. A francia Markit-mutatók közül a feldolgozóipari index érdemben nem változott, a szolgáltatói viszont váratlanul 11 hónapos csúcsra ugrott.
A rengeteg különböző érdek miatt fel fog bomlani az eurózóna, mely a jelenlegi formájában működésképtelen - mondta a Bloomergnek adott interjúban Alan Greenspan, a Fed korábbi elnöke. A szakember szerint az amerikai jegybanknak hamarosan el kell kezdenie kamatot emelni, a szigorítás üteme pedig kellemetlen meglepetést is okozhat majd a befektetőknek.
Fele olyan lassan növekedett az eurózóna gazdasága 2016 második negyedévében, mint az év első három hónapjában. Az Eurostat előzetes becslése alapján a GDP-bővülés üteme 0,6 százalékról 0,3 százalékra lassult. Franciaországban a vártnál rosszabbul teljesített a gazdaság a mögöttünk álló negyedévben.
2012. július 26-án Mario Draghi egy londoni konferencián elhangzott, azóta elhíresült mondata fordulópontot jelentett az eurózónás adósságválságban. A jegybankelnök azt mondta, hogy az EKB törvényi felhatalmazásán belül "mindent megtesz", hogy megmentse az eurót, majd a "higgyenek nekem, ez elegendő lesz" mondattal nyomatékosította mondanivalóját. Szavaira a részvénypiacokon, a devizapiacon, illetve az eurózónás kötvénypiacokon (elsősorban periféria) azonnali erősödés bontakozott ki.
Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.
Évek óta találkozhatunk azzal a piaci állásponttal, hogy a világ kötvénypiaci hozamaiban már nincs tovább lefelé, lassan érdemi korrekció jöhet, ez azonban mindezidáig elmaradt. Olyannyira, hogy az idei első félévben a fejlett piacokon mindenhol tovább estek a hozamok, óvatos becslések szerint pedig már mintegy 11 ezer milliárd dollár értékű állampapír forog negatív hozammal a másodpiacon, amit sokan egy óriási lufiként aposztrofálnak. A fundamentumok alapján a közeljövőben tovább folytatódhat a csökkenő tendencia, azonban nem árt vigyázni, a hozamesés irányába mutató túlzott piaci egyetértés akár kontraindikátor is lehet, a Fed pedig bármikor felboríthat mindent.
Júniusban 1,3 ponttal 50,9 pontra süllyedt a feldolgozóipari beszerzési menedzser index Magyarországon, ami az idei év legalacsonyabb index értéke - derül ki az MLBKT felméréséből. Ezek szerint a második negyedév nem sikerült valami acélosan az ágazatban, noha a júniusi előzetes eredmények szerint az eurózónában élénkült az aktivitás. Más kérdés, hogy a brit népszavazás után ez majd várhatóan romlani fog, ez pedig a harmadik negyedévi magyar üzleti aktivitásra sem vet jó fényt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A brit hadsereg jövő nyártól készenlétben tart egy alakulatot Észtország védelmére.
24 óra alatt 15 légicsapás érte a régió településeit.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
