eurózóna

Négy éve hangzott el a beszéd, ami megváltoztatta Európa jövőjét

2012. július 26-án Mario Draghi egy londoni konferencián elhangzott, azóta elhíresült mondata fordulópontot jelentett az eurózónás adósságválságban. A jegybankelnök azt mondta, hogy az EKB törvényi felhatalmazásán belül "mindent megtesz", hogy megmentse az eurót, majd a "higgyenek nekem, ez elegendő lesz" mondattal nyomatékosította mondanivalóját. Szavaira a részvénypiacokon, a devizapiacon, illetve az eurózónás kötvénypiacokon (elsősorban periféria) azonnali erősödés bontakozott ki.

Óriásit blöffölt Varga, vagy tényleg küszöbön a magyar euró?

Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.

Lufi fenyegeti a piacokat, nagyot fog szólni, ha egyszer kidurran

Évek óta találkozhatunk azzal a piaci állásponttal, hogy a világ kötvénypiaci hozamaiban már nincs tovább lefelé, lassan érdemi korrekció jöhet, ez azonban mindezidáig elmaradt. Olyannyira, hogy az idei első félévben a fejlett piacokon mindenhol tovább estek a hozamok, óvatos becslések szerint pedig már mintegy 11 ezer milliárd dollár értékű állampapír forog negatív hozammal a másodpiacon, amit sokan egy óriási lufiként aposztrofálnak. A fundamentumok alapján a közeljövőben tovább folytatódhat a csökkenő tendencia, azonban nem árt vigyázni, a hozamesés irányába mutató túlzott piaci egyetértés akár kontraindikátor is lehet, a Fed pedig bármikor felboríthat mindent.

Idei mélyponton a magyar feldolgozóipar helyzete

Júniusban 1,3 ponttal 50,9 pontra süllyedt a feldolgozóipari beszerzési menedzser index Magyarországon, ami az idei év legalacsonyabb index értéke - derül ki az MLBKT felméréséből. Ezek szerint a második negyedév nem sikerült valami acélosan az ágazatban, noha a júniusi előzetes eredmények szerint az eurózónában élénkült az aktivitás. Más kérdés, hogy a brit népszavazás után ez majd várhatóan romlani fog, ez pedig a harmadik negyedévi magyar üzleti aktivitásra sem vet jó fényt.

Mire jó a Brexit: az EU feltalálta a spanyolviaszt

A következő három évben nem várható, hogy újabb uniós tagállam csatlakozzon az euróövezethez - jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke csütörtökön Brüsszelben.

Megszólalt az EKB is a piaci zuhanás láttán

Alaposan vizsgálja a helyzetet a brit népszavazás után az Európai Központi Bank (EKB) - közölte a jegybank péntek délelőtt. Kiemelték, hogy továbbra is ellátják fő feladatukat, ami az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás biztosítása az eurózónában.

Negyedik hónapja nem tud 0% fölé kapaszkodni az eurózónás infláció

Az Eurostat előzetes adatai alapján éves bázison az áprilisi 0,2%-ot követően májusban 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak az euróövezetben, ami összhangban volt a piaci várakozásokkal. Az éves indexet továbbra is az energiaárak esése húzza lefelé, az élelmiszer- és energiaáraktól szűrt maginflációs mutató 0,7%-ról 0,8%-ra tudott emelkedni.

Makacsul 10% felett az eurózónás munkanélküliség

Áprilisban - összhangban az elemzői várakozásokkal - 10,2%-on stagnált az euróövezeti szezonálisan igazított munkanélküliségi ráta - derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. A teljes Európai Unióra vonatkozó munkanélküliségi ráta áprilisban 8,7% volt, az egyes tagországok között azonban továbbra is óriási különbségek vannak.

A németek okozhatják Európa vesztét

Részben a költségvetési egyensúly fontosságát az egekbe magasztaló német gazdaságpolitikai irányvonal okolható az euróövezet elhúzódó kilábalásáért - mutat rá cikkében Martin Wolf. Németország a periféria reformképtelenségével és az Európai Központi Bank túlzott laza monetáris politikájának veszélyeivel példálózik, és bár bizonyos dolgokban igaza van a német politikusoknak, azt azonban elfelejtik, hogy maga Németország is a probléma része.

Bajban a bankszektor: nincs elég profit

Súlyos profitabilitási sokkal néznek szembe az eurózóna bankjai, ezért mielőbb konszolidálódnia kell a szektornak, hogy versenyképesebb legyen - nyilatkozta ma az Európai Központi Bank vezető közgazdásza. Mintha csak a magyar jegybankot hallanánk.

Elképesztő adósságkönnyítést adna az IMF a görögöknek

Az IMF azt javasolta múlt hét végén az eurózóna hitelezőinek, hogy tegyék lehetővé a görögöknek: a mentőcsomagra fizetendő kamatokat, illetve esetenként a tőkét ne kelljen 2040-ig megfizetniük, és a jelenlegi átlagosan 1,5%-os szinten rögzítsék 30-40 évre a hitelek kamatlábát - tudta meg a Wall Street Journal.

Nemzetközi válság alakult ki a politikusok rövidlátása miatt

Sosem nézett még szembe a világ ennyi kihívással, a megoldás a helyzetre pedig az, hogy a helyi szereplők kihúzzák a fejüket a homokból és megtanulnak együttműködni. A politikusok rövidlátása miatt nem születnek meg a megfelelő reformok, mindenki a választások megnyerésével van elfoglalva ahelyett, hogy néhány szigorú, de szükséges reformot bevállalna - hangzott el mindez az EBRD londoni konferenciáján.

Fuldoklunk az adósságban: nyakunkon egy újabb válság?

A 2008/2009-es gazdasági válság nagy iróniája, hogy egy adósságválságból született krízis még nagyobb eladósodottságot okozott a világgazdaságban - állapítják meg a Morgan Stanley elemzői. Az adósság békeidőben még soha nem emelkedett ilyen meredeken, azonban mindezidáig nem járt komoly növekedési áldozatokkal. Ez egyrészt az 1980-as évek óta csökkenő nominális kamatoknak, másrészt a közelmúlt nem-konvencionális jegybanki lazításainak köszönhető, az elkövetkező 3-5 évben azonban fájdalmas növekedési áldozatai lehetnek az adósságleépítésnek. Mindent elsöprő adósságválsággal alapesetben nem kell számolni, azonban ha az Egyesült Államok gazdasága nem elég ellenálló, akkor könnyen csúnya vége lehet a történetnek.

Eldőlt: nem lesz több 500 eurós bankjegy

Az Európai Központi Bank döntést hozott az 500 eurós címlet gyártásának 2018 végétől való leállításáról. Ezek alapján a folyamatosan bevezetésre kerülő új euró-bankjegyszériának már nem lesz része az 500 eurós, értékét azonban korlátlan ideig megőrzi majd, így nem kell sietni az átváltással.

Ismét negatív az infláció az eurózónában

Az Eurostat előzetes becslései szerint áprilisban éves alapon 0,2%-kal csökkentek a fogyasztói árak az euróövezetben. A márciusi stagnálást követően az infláció újra visszatért a negatív tartományba, erre azonban már korábban Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is figyelmeztetett.

5 éve nem nőtt ilyen gyorsan az eurózóna GDP-je

2016 első negyedévében negyedéves alapon 0,8%-kal, éves bázison 1,6%-kal bővült az eurózóna GDP-je, derült ki az Eurostat által közzétett előzetes adatokból. A 0,8%-os negyedév/negyedév növekedés 2011 első negyedéve óta a leggyorsabb, az elemzők ennél jóval lassabb, 0,4%-os GDP-bővülésre számítottak.

Tizennégy hónapos mélyponton az eurózóna üzleti kilátásai

Az euróövezet üzleti kilátásait nyomon követő Markit kompozit beszerzésimenedzser-index értéke a márciusi 53,1 pontról 53 pontra csökkent, ami ugyan kis változás, ám az idén januári hasonló értéket leszámítva 14 hónapja a legrosszabb üzleti kilátásokról tanúskodik. A feldolgozóipar kilátásai kismértékben romlottak, míg a szolgáltatói szektoré valamelyest javultak a megelőző hónaphoz képest.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.