euróbevezetés

Hogyan vezessük be a magyar eurót?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom első részében a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásait vettem számba, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintésével. A második részben országpéldákon keresztül vonom le a tanulságokat, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszonyt vázolom fel.

Kell-e nekünk a magyar euró?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszony felvázolása.

Sorozatunkban szívesen helyet adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.

Orbán Viktor a magyar euróról beszélt

Orbán Viktor szerint az euró bevezetése akkor lehet sikeres, ha az ország reálgazdasága közel került a megcélzott közösség gazdasági szintjéhez. Ezt a miniszterelnök a Parlamentben mondta egy képviselői kérdésre válaszolva.

Már a lengyel kormány is puhul az euróbevezetés témájában

Nem ellenzi az euróbevezetést a lengyel kormány, de egyelőre nem is erőlteti a pénzcserét addig, amíg nem erősödik meg a fizetési övezet, illetve amíg nem történik meg a megfelelő mértékű konvergencia a lengyel gazdaság és az eurózóna között - lényegében ezt az üzenetet fogalmazta meg az utóbbi napokban tett nyilatkozataiban Mateusz Morawiecki lengyel pénzügyminiszter. A Reuters meglátása szerint ez a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt korábbi retorikájához képest már egyértelműbben puhább álláspontot jelent az euróbevezetés témájában és ugyanerre világított rá ma reggeli devizapiaci kommentárjában a Commerzbank is.

Nem lépnek ki a csehek az EU-ból, de eurójuk se lesz még jó ideig

Bár a migráció témájában erőteljes hangvételű politikát folytathat a leendő cseh kormányfő, de Magyarországnál és Lengyelországnál kevésbé lesz konfrontatív az EU-val kapcsolatos politikája, az EU-ból való kilépés esélye pedig csekély - többek között ezt hangsúlyozza a minapi cseh választások következményeiről ma reggel kiadott elemzésében Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője. Közben lényeges, hogy a jelek szerint felhagy a koalíciós tárgyalásokkal a választások nagy győztese, Andrej Babis és ki is jelentette, hogy eurót nem akar, de EU-tagságot igen.

Felzárkózás az eurózónában - Csakis megfelelő felkészültséggel teljesíthető

A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:

Magyarország nem fog rohanni az euró bevezetésével

Magyarország elutasítja az euróövezet mélyebb integrációját és nem fog sietni a csatlakozással addig, amíg nem áll készen - jelentette ki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

Csányi: a végletekig fogja húzni a kormány, de bevezetjük az eurót

Nem kizárt, hogy Magyarország előbb rá lesz kényszerítve arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez, mint ahogy azt a kormány szeretné, mivel a szorosabb integrációra való EU-s törekvés nem hagy majd más lehetőséget - foglalja össze Csányi Sándor-OTP-vezér véleményét a Bloomberg cikke.

Még tíz év múlva se lenne eurónk, de kutyaszorítóba kerülhet a kormány

Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.

Megszólalt a bennfentes: nem kell félni, hogy gyors euróbevezetést akar Brüsszel

Az Európai Bizottság elnöke a múlt heti beszédében nem a következő év(ek), hanem a következő évtizedek nagy feladatairól beszélt, így sokan tévesen értelmezték, hogy az eurózóna néhány éven belüli bővítését akarná - hangsúlyozta az Eurócsoport előkészítő testületének nagy befolyású osztrák elnöke.

A kormány szerint Merkel zsarol - Nem sietünk az euróbevezetéssel

Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatát, amely a 2020 utáni uniós támogatás kifizetések megvonását, vagy csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadására hivatkozva - jelezte a hétfőn Brüsszelben járó Kovács Zoltán. A szóvivő szerint a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló bármilyen döntésnek a tagállamok konszenzusán kell alapulnia és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.

Nem akarja a gyors pénzcserénket a német-osztrák páros - Csábítja a cseheket Juncker

Miután azt vázolta tegnapi beszédében az Európai Bizottság elnöke, hogy minden tagállam minél hamarabb vezesse be az eurót és ehhez pénzügyi ösztönzőket is ígért, láthatóan "hűtő" kommunikáció indult el Németországban és Ausztriában. Ez arra épül, hogy a kritériumoknak nem megfelelő, túl gyors euróbevezetés a görög ügyhöz hasonló válságokhoz vezetne. Közben Jean-Claude Juncker azt nyilatkozta a vezető cseh napilapnak, hogy senkit sem akar rákényszeríteni az euróbevezetésre, de örülne, ha Csehország a mag-Európához tartozna a pénzcserével, mert történelme alapján is megérdemli ezt a státuszt.

Trükkösen nyitották ki az ajtót ma a magyar euró előtt

Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.

Mintha örökre lemondtunk volna a magyar euróról

Nagy Márton elmondta, mikor lehet magyar euró

Új konvergencia-kritériumokat kell felállítani a jelenlegi maastrichti szabályok mellett, mielőtt Magyarország csatlakozik az eurózónához - mondta szerdán egy lengyelországi eseményen a Reutersnek Nagy Márton, az MNB alelnöke.

Magyar euró: nem kérünk megfigyelői státuszt

Két régiós ország is komolyabban fontolgatja az euró bevezetését. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt közölte a Világgazdasággal, hogy Magyarország nem kér megfigyelői státuszt.

Mégsem pénzzel csalogatnák be Magyarországot az eurózónába?

Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.

Mégis hátba szúrnak minket a csehek? - Elkezdenek szemezni az euróval

Három héttel ezelőtt latolgattuk a cseh euróbevezetés esélyeit, egy tegnapi cseh magazin pedig arról számolt be: információi szerint a cseh kormány azt kéri majd az Eurócsoporttól, hogy a cseh pénzügyminiszter is vehessen részt megfigyelőként az eurótagok pénzügyi tárcavezetőinek ülésén. Fontos, hogy ez még semmiféle formális elköteleződést nem jelent az euróbevezetés mellett, mégis jelzésértékű, hogy a csehek ott akarnak lenni a tűz körül, ahol kialakul, hogy az eurózóna integráció pontosan milyen feltételek mentén mélyül. Akkor, ha a csehek is hajlanának az euróbevezetésre, azaz követnék a szlovákokat, jócskán gyengülne a V4-ek formális egysége és politikai érdekérvényesítési képessége az EU-ban.