Megéri gyorsan bevezetni az eurót? Jár-e növekedési előnnyel a közös fizetőeszköz használata? Milyen hatással van az inflációra, a beruházásokra, illetve az államadósság finanszírozására és a hozamokra az euró bevezetése? Háromrészes cikksorozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. A második részben többek között a GDP-növekedést és az inflációt tekintem át.
Megéri gyorsan bevezetni az eurót? Jár-e növekedési előnnyel a közös fizetőeszköz használata? Milyen hatással van az inflációra, a beruházásokra, illetve az államadósság finanszírozására és a hozamokra az euró bevezetése? Háromrészes cikksorozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Az első részben áttekintem a régiós országok euróbevezetési stratégiáit.
Egyre valószínűbb, hogy mégsem vezeti be az eurót 2025. január 1-jén Bulgária: még mindig nem teljesültek a valutaövezeti tagság kritériumai. Elemzők szerint az inflációs követelménynek biztosan nem felelnek meg.
Nincs hitvita a kormányban a növekedésösztönzésről, de fontos, hogy a bővülés mellett az államháztartási hiány leszorítása is prioritás maradjon. Asztalon van a BUBOR, így a hitelkamatok rendszerének esetleges átdolgozása, erről jövő héten dönthet a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában.
Egy olyan nyitott munkaerőpiacon, mint a magyar, nem lehet tartósan mesterségesen alacsonyan tartani a béreket, mert elindul az elvándorlás, a béremeléshez azonban a produktivitásnak is nőnie kell, aminek egyik feltétele a digitalizációs szintlépés lesz – mondta a Portfolionak adott interjúban Rózsai Rezső. A KPMG Magyarország vezérigazgatója szerint előbb-utóbb érdemes bevezetni az eurót itthon, de nem a mostanihoz hasonló válságidőszakban, ráadásul ennek jelentősége is csökken, mivel a cégek jelentős része működésében gyakorlatilag már átállt az euróra vagy dollárra. A tanácsadó cég vezetőjével a nemrég megjelent KPMG CEO Outlook felmérés eredményeiről, a magyar és nemzetközi vállalati kilátásokról és kihívásokról és a magyar gazdaság akut problémáiról és lehetőségeiről beszélgettünk.
Bulgária egy évvel kitolta, 2025 elejére az euróbevezetés céldátumát.
Nem valószínű, hogy Magyarország a következő tíz évben bevezeti az eurót, de arra is minimális az esély, hogy kilépnénk az Európai Unióból – vélekedett a múlt heti Budapest Economic Forum közönsége. A Portfolio konferenciáján szokás szerint több kérdést is feltettünk a hallgatóságnak, így véleményt mondtak az inflációról, a költségvetésről és a magyar hiteliminősítői besorolásról is.
Nem igaz, hogy a 2010 és 2020 közti évtized lett volna a legsikeresebb időszak a magyar gazdaságban – mondta a Pénzcentrumnak Bod Péter Ákos közgazdász. Az MNB korábbi elnöke szerint belátható időn belül akkor sem tudnánk bevezetni az eurót, ha a szándék meglenne rá. Egy másik volt jegybankelnök, Surányi György pedig arról beszélt, hogy a 2010-es évtized messze nem tekinthető akkora sikertörténetnek a gazdaságban.
Oroszországot vádolja a bolgár kormány azzal, hogy finanszírozza az ország eurószkeptikus mozgalmait, ezzel próbálja megakadályozni a közös európai deviza bevezetését – írja a Bloomberg. A bolgárok évek óta szeretnének az eurózóna tagjai lenni, de eddig mindig találtak náluk valami kivetnivalót.
Nincs más választásunk, mint az eurózónához való csatlakozási folyamat ütemtervének kialakítása – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Hozzátette: nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai üzenete lenne annak, ha Magyarország elköteleződne az euró mellett. Szerinte a globális és a hazai gazdaság kritikus helyzetben van. "Magyarországnak még 2024-ben is fájdalmasak lesznek a világgazdaság problémái, különösen akkor, ha nem jutunk hozzá az EU-forrásokhoz" - vélekedett.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.
Az elmúlt egy év egyszerűbb lett volna, ha Magyarország már az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyamrendszer része lett volna, az euróbevezetésről pedig „gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodnia a magyar kormánynak ebben a kérdésben nem szabad” – jelentette ki Varga Mihály a vg.hu-nak adott interjúban. A pénzügyminiszter egyúttal azt is érzékeltette, hogy mind az idei 3,9%-os, mind a jövő évi 2,9%-os GDP-arányos államháztartásin hiánycél kapcsán lát teljesülési kockázatokat. Az idein kapcsán például úgy fogalmazott: „ha a második félévben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük.”
A bolgár parlament egy vitatott szavazáson elutasította a szélsőjobboldali Vashrazhdane (Újjászületés) párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása volt.
Jövő nyárra 3 százaléki körüli éves inflációt, 2024 egészében pedig 3,5-4 százalékos növekedésre számít Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Arra számít, hogy még az idén is 1 százalék körüli lehet a GDP-növekedés, valamint hogy jövőre az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország. Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási visszaesés van.
A román kormány 2026-ra szeretné bevezetni az eurót, jóval korábban, mint a jelenlegi céldátum szerinti 2029-es euróövezeti csatlakozás. A helyreállítási pénzek helyes felhasználásával gyorsítanának a folyamaton.
Idén év végével búcsúzott volna a bolgár leva, de el kell halasztani az euró bevezetését a magas infláció és az ország politikai válsága miatt.
Kamerákkal ellenőrzik a szabályok betartását.
Világszerte hőhullámok sújtanak és messze még az idei nyár vége.
Trump elnökjelöltje sem kímélte a demokratát.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
