Az eurózóna tagjai 1999-ben bevezették az eurót. Meghatározták a nemzeti valuta és az euró átváltási arányát és annak alapján a piaci árakat, a pénzügyi követeléseket és tartozásokat, a vagyon pénzbeli méretét euróra átszámították. 2002-től a készpénzforgalomban is a nemzeti valutát felváltotta az euró.
Amíg nem közelítünk az eurót használó országok gazdasági teljesítményének átlagához, vagy a német gazdaság teljesítményéhez, addig nem kell erőltetni az euró bevezetését - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szombati Magyar Hírlapban megjelent interjúban.
Az euró bevezetését előkészítő széles körű szakmai és politikai bizottság létrehozásáról döntött szerdán a román kormány.
Románia 2024-ben bevezetné az eurót a Szociáldemokrata Párt (SPD) szombati, rendkívüli kongresszusán hozott döntés szerint.
Több előnye származik Magyarországnak abból, hogy kimarad az eurózónából, mint abból, ha belépne, véli Eric Maskin, a Harvard Egyetem Nobel-díjas kutatója.
Bulgáriának sikerült kézzelfoghatóan közelebb hoznia gazdaságát az eurózóna országaihoz, de van még tennivalója ezzel kapcsolatban - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a testület pénteki szófiai látogatásán.
Bulgária kormánya tapogatózó tárgyalásokat folytat az eurózóna tagjaival és az Európai Központi Bankkal az eurócsatlakozásról, és a felkészülés már javában folyik a tagsági kérelem benyújtására - ismerte el a Bruxinfónak az ország állandó brüsszeli nagykövete. A január elsején kezdődött féléves bolgár uniós soros elnökség kapcsán beszélgetett a brüsszeli lap Dimitar Cancsevvel.
Azzal, hogy Silvio Berlusconi pártja választási szövetséget kötött az Északi Ligával és egy kisebb olasz párttal, nagy esélyesévé vált a márciusi olasz választásoknak, "királycsináló" is lehet Berlusconi, így kifejezetten érdekes, hogy ebből a helyzetből már az eurózónából való kilépés, illetve az euró használatának felfüggesztése ellen foglalt most állást. Ugyanígy tett a jelenleg legnépszerűbb olasz párt, az Öt Csillag Mozgalom is a minap, azaz a legnagyobb olasz pártok a jelek szerint visszahátráltak korábbi fontos ígéretükből.
Orbán Viktor szerint Magyarország nem kapott visszautasíthatatlan ajánlatot az euró bevezetésére, sőt a jelenlegi ajánlat "sovány, szerény, rosszabb, mint az eddigi". A kormányfő erről még péntek reggel beszélt a Kossuth Rádió műsorában.
Egyetlen ország vagy országcsoport sem tekinthető optimális valutaövezetnek. Vagy túl kicsik, ezért a valutaövezet költségei túl magasak számukra, vagy túl nagyok, ezért régióspecifikus sokkok alakulhatnak ki. Az EU közös devizája az euró, és Magyarország választói a 2003. április 12-i népszavazáskor az euró bevezetését is támogatták. Megerősíti ezt a döntést, hogy az EU és az euró megítélése pozitív maradt még a válság legnehezebb pillanataiban is. Magyarország ma már teljesíti az eurócsatlakozás előtti reálgazdasági, és formális feltételek (maastrichti-kritériumok) többségét. Mind a javuló EU gazdasági helyzet, mind a hazai gazdasági kilábalás időszerűvé teszik a felkészülés megkezdését, ahogy ezt a Portfolio euró-fórumán elhangzott legtöbb észrevétel is javasolja. Az euró a világ vezető devizája, értékállósága fölött az Európai Központi Bank és az euró milliárdnyi felhasználója őrködik. Az euró által nyújtott direkt előnyök (stabilitás, értékálló nemzetközi fizetési eszköz, forint árfolyamkockázat megszűnése, hitelességi többlet) és az euróövezeti válságkezelési mechanizmusok (EKB műveletei, Bankunió, Európai Stabilitási Mechanizmus) olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a lakosság, állami szféra és a vállalatok nehezen kapnának meg egyébként Magyarországon. Ezeket az árfolyampolitika által ígért átmeneti fájdalomcsillapító hatásért nem érdemes feladni az európai integráció formálódó új szakaszában.
"Eső előtt köpönyeg Európának" címmel jelent meg a mai Világgazdaságban Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök cikke, amelyben összefoglalja azokat a bizottsági erőfeszítéseket, amelyek az EU egységét és az eurózóna stabilitását hivatottak elérni, emlékeztet a magyar euróbevezetés szerződésben vállalt kötelezettségére és rámutat a múlt héten Brüsszelben ismertetett további integrációs tervekre is.
Az euró bevezetése önmagában nem garancia arra, hogy egy fejletlenebb ország sikeresen fel tud zárkózni fejlett társaihoz, ugyanakkor az a kijelentés sem állja meg a helyét, miszerint a közös fizetőeszköz bevezetése felelős azért, hogy néhány tagország gazdasága a padlóra került a 2008-as világgazdasági válságot követően - állapítja meg az Európai Központi Bank napokban közzétett tanulmánya. Egy ország felzárkózási sikerének zálogát, vagy éppen kudarcának okát olyan országspecifikus tényezőkben kell keresni, mint például intézményi rendszerének minősége, amibe a politikai stabilitástól kezdve az elszámoltathatóságon és transzparencián keresztül, a kormányzati hatékonyságon és a szabályozói környezet minőségén át egészen a jogállamiság helyzetéig sok minden beletartozik.
A 2002-es fizikai bevezetése óta nem volt még ilyen magas az eurót használó 19 tagállam lakossága körében az euró támogatottsága, mint most (64%), de a litvánok, olaszok és ciprusiak még most is megdöbbentően pesszimisták a közös pénzzel kapcsolatban - derült ki az Eurobarométer szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből. A történelmi csúcs és a gazdasági fellendülés lényeges hivatkozási alap volt a tegnapi brüsszeli bejelentések során arra, hogy most kell lépni az integráció mélyítésében, noha az elmúlt években csökkent a gazdaságpolitikai koordináció fokozását támogatók aránya. A szlovákok és a szlovénok döntő része szerint egyébként jót tesz az euró az EU-nak, de közben csak a lakosság töredéke érzi ettől jobban európainak magát. Közben eléggé látványos az az összefüggés, hogy ha kedvezőek a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen optimistábban ítélik meg az emberek az eurót is.
Izgalmas vita bontakozott ki az utóbbi hetekben e sokak által kedvelt elektronikus hasábon: mikor lesz/lehet magyar euro? Az euróval vagy nélküle? Ha igen, akkor pedig gyorsabban vagy lassabban avval a fránya csatlakozással? Ezek voltak az alapkérdések. Az alábbiakban én az eddigi tapasztalatokat tárgyaló technikai érvelést kínálok. Honnan vegyük a "helyes", leginkább követendő mintát a külső pénzügyi és versenyképességi alkalmazkodási úthoz? Szerintem érdemes a méretben közel azonos, de fejlettebb, kis nyitott gazdaságokat figyelni, és persze azt, hogy akik már évek óta bent vannak a klubban, mégis hogyan muzsikáltak. Okozott-e növekedési hátrányt a közös európai pénz az immáron évek óta euróval fizető Szlovákiában és Észtországban? Ugyanakkor mit csináltak, hogyan teljesítenek pl. a nem eurózóna tag dánok és csehek?
Miután Magyarország tejesítette az euró bevezetéséhez a szerződés szerint szükséges (de mára világossá vált, hogy nem elégséges) maastrichti kritériumokat, újra felmerült az euró bevezetésének kérdése. Persze leginkább csak szakmai körökben, hiszen a kormány egyelőre nem mutat érdeklődést a közös európai fizetőeszköz átvétele iránt, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú feltételekhez kötötte a csatlakozást.
A közös pénz mindenekelőtt politikai kérdés. Egyszerre eszköze és szükséges eleme a lassú, de folyamatos európai integrációnak. Az integrációnak, amit sokan vitatnak, de amivel szemben egyelőre Európa népeinek békéjét, szabadságát és jólétét hosszútávon biztosító hihető alternatívát nem állítottak. A közös pénz szükségességének elfogadása mellett még mindig lehet vitatni létrehozásának időpontját, intézményrendszerét, a résztvevő országok körét. Ezek érdekes, sőt fontos, de ma már inkább csak elméleti jelentőségű viták. Az euró létezik, 19 ország hivatalos fizetőeszköze, és túlélt egy komoly válságot.
Madár István kétrészes vitaindítója (nov. 6. és nov. 15.) meggyőző módon tárgyal pro és kontra sok mindent, ami figyelembe veendő az euró övezethez való csatlakozás időzítésekor. Abban is igaza van, hogy az euró bevezetéséhez szükséges - ahogy ő nevezi - öt legfontosabb "érettségi feltétel" (fiskális mozgástér megteremtése, bérkontroll, makrostabilitás, makroprudenciális szabályozás, hatékony és transzparens állami intézmények) lehető leggyorsabb teljesítése akkor is indokolt, ha belátható időn belül mégsem akarjuk bevezetni az eurót.
Az Európai Unió célja, hogy meghaladja a népeket megosztó nacionalizmusokat. A megosztottságból az elmúlt évszázadok során számtalan konfliktus származott. A béketeremtés programját az európai integráció gazdasági eszközökre építi. Ezek közé tartozik az egységes valuta is. Kérdés azonban, hogy az euró mint az EU egységes valutája mennyiben tudja betölteni egyesítő funkcióját. A közelmúlt folyamatai és a jelen történései fényében ezt a kérdést három síkon kell megválaszolnunk: a német-francia tengely mentén, az észak-déli polarizációval kapcsolatban, valamint a kelet-nyugati törésvonalra való tekintettel.
A magyar euró kapcsán utóbbi időben felélénkült szakmai vitában számos közgazdasági kockázatra mutatnak rá azok, akik szerint hazánknak egyelőre nem kéne csatlakoznia a valutaunióhoz. Mi úgy gondoljuk, hogy bár a kockázatok valósak, azok megfelelő intézményekkel és gazdaságpolitikával kezelhetőek. Egy felelős fiskális politikai intézményrendszer, hatékony makroprudenciális szabályozás és termelékenységgel összhangban lévő bérpolitika mellett Magyarország sikeres tagja lehet az euróövezetnek, így érdekében áll csatlakozni. Ezen intézkedések az euróhoz való csatlakozástól függetlenül is előnyösek egy egészségesen működő gazdaság számára. Emellett fontos az euró intézményi reformjának befejezése is, mely téren jelenleg ígéretesek a kilátások.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
