euróbevezetés

Ki is hagyhatná Magyarország az euróbevezetést?

Nem okozna nagy nehézséget annak brit követelésnek a rögzítése például az EU-alapszerződésben, hogy több fizetőeszköz is létezik az EU-ban - fejtette ki meglátását a BruxInfónak adott interjúban Jeroen Dijsselbloem. A holland pénzügyminiszter és egyúttal az Eurócsoport elnöke szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy az euró bevezetésére korábban kötelezettséget vállaló országokat mentesítenék a pénzcsere tényleges végrehajtása alól. Ha viszont mégis lenne ilyen igény, azaz az euróbevezetési kötelezettség alóli felmentés, akkor erről szerinte ad hoc alapon kellene dönteni. Az interjú további érdekes része a menekültügy miatt felmerülő plusz költségek figyelembe vétele az EU-s elszámolásokban, illetve az is, hogy Dijsselbloem jelzése szerint készül egy bizottsági terv, amely az uniós betétbiztosítási rendszerre felkészülés jegyében 2020-ig korlátozná az európai bankok állampapír felhalmozását, pontosabban felső korlátot szabna meg a bankrendszeri mérlegkockázatok mérséklése érdekében.

Népszavazást tartatna az euró bevezetéséről a lengyel elnök

Lengyelországnak népszavazással kell megerősítenie a döntést az euró bevezetéséről - jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök a kis-lengyelországi vajdasági Krynica városban rendezett gazdasági fórumon.

Mikor lehet(ne) eurónk?

Miközben a kormány egyre határozottabban utasítja el, a gazdaság közeledik az eurózóna felé. Legalábbis a belépési feltételek közül (némi jóindulattal) hármat, négyet is teljesítünk. Igaz, a maastichti kritériumok olyan keszekuszák, hogy a helyzet akár hónapról hónapra változhat.

A nap viccét megint a politika szállította

Nem lesz mostanában magyar euró

Orbán Viktor a Napi Gazdaságnak adott interjúban beszélt a magyar euróbevezetés lehetőségéről. Szerinte Magyarország ebben az ügyben kivár, a saját lábon állás versenyképes alternatíva. Egyben azt is sugallta, hogy még sokáig marad a forint hazánk fizetőeszköze.

Csökkent az eurót támogatók száma Magyarországon

A Bizottság ma nyilvánosságra hozta a legfrissebb, 2015. áprilisi Eurobarométer-felmérés eredményeit, amelyet hét olyan uniós tagállamban végeztek el, ahol még nem vezették be az eurót. Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Horvátországban a többség támogatja a közös valuta bevezetését, míg Lengyelországban, Svédországban és Csehországban az azt ellenzők vannak túlsúlyban. Tavalyhoz képest ugyanakkor hazánkban némileg csökkent az európártiak száma.

A lengyelek továbbra sem tűznek ki euró céldátumot

A lengyel külügyminiszter szerint korai lenne kitűzni céldátumot az euró bevezetésére, így továbbra is tartja magát Lengyeország ahhoz a stratégiához, hogy egyelőre nem jelöl ki határidőt a pénzcserére. Ez egyébként a többi három visegrádi országra is igaz.

Csak egy erős eurózóna kell Lengyelországnak

Ewa Kopacz új lengyel miniszterelnök ragaszkodik elődje, Donald Tusk monetáris unióhoz való csatlakozási politikájához, miszerint igen óvatosan kell kezelni a kérdést, hogy az ország ezt mikor lépi meg. Mint elmondta, még Lengyelországnak és az eurózónának is sok házi feladatot kell megoldania ahhoz, hogy ez a pillanat bekövetkezhessen.

Egy lépéssel közelebb került Litvánia az euróhoz

Nagy többséggel megszavazta a litván parlament az euró bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A bevezetéshez persze előbb még Brüsszel jóváhagyása kell majd.

Még négy évig nem lesz cseh euró

Nem valószínű, hogy az új cseh kormány mandátuma végéig euróbevezetési céldátumot tűzzenek ki - mondta a leendő új cseh kormányfő, Bohuslav Sobotka a Bloomberg szerint.

Pár hónap és új pénzzel fizethetünk

Idén szeptember 23-án kerül forgalomba az új 10 eurós bankjegy. Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint a legújabb bankjegy-technológiai eredményeknek köszönhetően még nehezebben hamisítható.

Mikor lesz magyar euró?

Közel vagyunk ahhoz, hogy egy újabb maastrichti csatlakozási kritériumot teljesítsünk, ugyanakkor egy másikat éppen a közelmúltban buktunk el. Nem ez az egyetlen ellentmondás: a költségvetési deficitre vonatkozó elvárásokat úgy tudjuk teljesíteni immár a második (harmadik) éve, hogy közben az államadósság nem tud meggyőzően csökkenő pályára állni. Ezzel együtt azt mondhatjuk, hogy sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy az euróbevezetés számszerű feltételeit teljesítsük.

Mezőgazdasági miniszterből lett kormányfőjelölt

Az ország eddigi mezőgazdasági miniszterét, Laimdota Straujumát bízta meg hétfőn kormányalakítással Andris Berzins lett köztársasági elnök hétfőn, írja az MTI.

Az euró a lettek mezejére lépett

Lettországban ma már eurót vesznek ki az emberek az automatákból, de a többség ennek mégsem örül, ugyanis jelentős áremelésektől tart. A pénzügyminiszter hatalmas eredménynek tekinti az euróra való átállást, de az országa még mindig nem érte el a válság előtti kibocsátási szintjét.

A románok már euróval álmodnak

Románia 2018 és 2020 között csatlakozhat az euróövezethez - jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök. Az amerikai CNBC televíziónak Bukarestben adott interjúban kifejtette, hogy Románia felkészülten és versenyképesen akar csatlakozni az euróövezethez, ezért figyelemmel követi Lengyelországot, amely sokkal előrébb tart a szerkezeti reformok terén.

Ha eurónk lenne, nem volna devizahiteles problémánk

Pár éve még a gazdaságpolitikai diskurzus középpontjában állt Magyarországon az euró bevezetése, ez a kormányváltást és a szuverén adósságválságot követően meglehetősen háttérbe szorult. Ezért mi úgy gondoltuk, hogy megkérdezzük Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatóját és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő (GE Capital) befektetési igazgatóját arról, hogy releváns-e még az euró bevezetése számunkra.

Az utolsó akadály is elhárul a litván euró elől

Litvániában júliusban már a harmadik egymást követő hónapban csökkent az infláció, ami várhatóan már nem okoz gondot az euróövezeti tagság eléréséhez.

Nem jön ki a matek - "kényelmetlen" tények a magyar gazdaságról

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadósság nem süllyed 50% alá. Hozzátette, hogy amennyiben az euróövezet kellően gyorsan növekszik, akkor ez akár 10 év múlva, vagy hamarább is bekövetkezhet. A másik számszerű üzenet úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. E kvantitatív kijelentéseket illetően többféle kérdés is felvethető, így például az, hogy van-e közgazdasági értelmük. Ezt azonban csak röviden érintem, inkább azzal a kevésbé magától értetődő kérdéssel foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentéseknek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint az 50, illetve 90 százalékos feltételből az következik, hogy a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve, és ennél sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig. Ezek a becslések azonban optimista feltevéseken alapulnak. Nem magától értetődő, hogy az adósságráta valaha 50% alá kerül, illetve fejlettségi szintünk egyszer eléri az eurózóna 90%-át. Megfontolást érdemel az is, hogy éppen a válságadók fenntartását és az 50%-os adósságráta elérését célzó egyidejű igyekezet gátolhatja meg a 90%-os relatív fejlettségi szinthez való közeledés lehetőségét. A két részes írás második fele itt olvasható.

2019-ig nem lesz lengyel euró

Kétharmados parlamenti többség kellene az alkotmánymódosításhoz, ami a lengyel kormányfő szerint a következő ciklusban sem várható, hogy meglesz.

2020 után jöhet csak lengyel euró

A lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország még hosszú évekig nem lesz képes az Európai Unió közös pénzének bevezetésére, mert a kormánynak nincs meg a kellő többsége, hogy végrehajtsa az ehhez szükséges alkotmánymódosítást.