Lengyelországnak népszavazással kell megerősítenie a döntést az euró bevezetéséről - jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök a kis-lengyelországi vajdasági Krynica városban rendezett gazdasági fórumon.
Miközben a kormány egyre határozottabban utasítja el, a gazdaság közeledik az eurózóna felé. Legalábbis a belépési feltételek közül (némi jóindulattal) hármat, négyet is teljesítünk. Igaz, a maastichti kritériumok olyan keszekuszák, hogy a helyzet akár hónapról hónapra változhat.
Orbán Viktor a Napi Gazdaságnak adott interjúban beszélt a magyar euróbevezetés lehetőségéről. Szerinte Magyarország ebben az ügyben kivár, a saját lábon állás versenyképes alternatíva. Egyben azt is sugallta, hogy még sokáig marad a forint hazánk fizetőeszköze.
A Bizottság ma nyilvánosságra hozta a legfrissebb, 2015. áprilisi Eurobarométer-felmérés eredményeit, amelyet hét olyan uniós tagállamban végeztek el, ahol még nem vezették be az eurót. Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Horvátországban a többség támogatja a közös valuta bevezetését, míg Lengyelországban, Svédországban és Csehországban az azt ellenzők vannak túlsúlyban. Tavalyhoz képest ugyanakkor hazánkban némileg csökkent az európártiak száma.
A lengyel külügyminiszter szerint korai lenne kitűzni céldátumot az euró bevezetésére, így továbbra is tartja magát Lengyeország ahhoz a stratégiához, hogy egyelőre nem jelöl ki határidőt a pénzcserére. Ez egyébként a többi három visegrádi országra is igaz.
Ewa Kopacz új lengyel miniszterelnök ragaszkodik elődje, Donald Tusk monetáris unióhoz való csatlakozási politikájához, miszerint igen óvatosan kell kezelni a kérdést, hogy az ország ezt mikor lépi meg. Mint elmondta, még Lengyelországnak és az eurózónának is sok házi feladatot kell megoldania ahhoz, hogy ez a pillanat bekövetkezhessen.
Nagy többséggel megszavazta a litván parlament az euró bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A bevezetéshez persze előbb még Brüsszel jóváhagyása kell majd.
Nem valószínű, hogy az új cseh kormány mandátuma végéig euróbevezetési céldátumot tűzzenek ki - mondta a leendő új cseh kormányfő, Bohuslav Sobotka a Bloomberg szerint.
Idén szeptember 23-án kerül forgalomba az új 10 eurós bankjegy. Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint a legújabb bankjegy-technológiai eredményeknek köszönhetően még nehezebben hamisítható.
Közel vagyunk ahhoz, hogy egy újabb maastrichti csatlakozási kritériumot teljesítsünk, ugyanakkor egy másikat éppen a közelmúltban buktunk el. Nem ez az egyetlen ellentmondás: a költségvetési deficitre vonatkozó elvárásokat úgy tudjuk teljesíteni immár a második (harmadik) éve, hogy közben az államadósság nem tud meggyőzően csökkenő pályára állni. Ezzel együtt azt mondhatjuk, hogy sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy az euróbevezetés számszerű feltételeit teljesítsük.
Az ország eddigi mezőgazdasági miniszterét, Laimdota Straujumát bízta meg hétfőn kormányalakítással Andris Berzins lett köztársasági elnök hétfőn, írja az MTI.
Lettországban ma már eurót vesznek ki az emberek az automatákból, de a többség ennek mégsem örül, ugyanis jelentős áremelésektől tart. A pénzügyminiszter hatalmas eredménynek tekinti az euróra való átállást, de az országa még mindig nem érte el a válság előtti kibocsátási szintjét.
Románia 2018 és 2020 között csatlakozhat az euróövezethez - jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök. Az amerikai CNBC televíziónak Bukarestben adott interjúban kifejtette, hogy Románia felkészülten és versenyképesen akar csatlakozni az euróövezethez, ezért figyelemmel követi Lengyelországot, amely sokkal előrébb tart a szerkezeti reformok terén.
Pár éve még a gazdaságpolitikai diskurzus középpontjában állt Magyarországon az euró bevezetése, ez a kormányváltást és a szuverén adósságválságot követően meglehetősen háttérbe szorult. Ezért mi úgy gondoltuk, hogy megkérdezzük Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatóját és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő (GE Capital) befektetési igazgatóját arról, hogy releváns-e még az euró bevezetése számunkra.
Litvániában júliusban már a harmadik egymást követő hónapban csökkent az infláció, ami várhatóan már nem okoz gondot az euróövezeti tagság eléréséhez.
Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadósság nem süllyed 50% alá. Hozzátette, hogy amennyiben az euróövezet kellően gyorsan növekszik, akkor ez akár 10 év múlva, vagy hamarább is bekövetkezhet. A másik számszerű üzenet úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. E kvantitatív kijelentéseket illetően többféle kérdés is felvethető, így például az, hogy van-e közgazdasági értelmük. Ezt azonban csak röviden érintem, inkább azzal a kevésbé magától értetődő kérdéssel foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentéseknek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint az 50, illetve 90 százalékos feltételből az következik, hogy a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve, és ennél sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig. Ezek a becslések azonban optimista feltevéseken alapulnak. Nem magától értetődő, hogy az adósságráta valaha 50% alá kerül, illetve fejlettségi szintünk egyszer eléri az eurózóna 90%-át. Megfontolást érdemel az is, hogy éppen a válságadók fenntartását és az 50%-os adósságráta elérését célzó egyidejű igyekezet gátolhatja meg a 90%-os relatív fejlettségi szinthez való közeledés lehetőségét. A két részes írás második fele itt olvasható.
Kétharmados parlamenti többség kellene az alkotmánymódosításhoz, ami a lengyel kormányfő szerint a következő ciklusban sem várható, hogy meglesz.
A lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország még hosszú évekig nem lesz képes az Európai Unió közös pénzének bevezetésére, mert a kormánynak nincs meg a kellő többsége, hogy végrehajtsa az ehhez szükséges alkotmánymódosítást.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Lettország magas fokú fenntartható gazdasági konvergenciát ért el az euróövezettel, és javasolja, hogy a Tanács határozzon az euró 2014. január 1-jei lettországi bevezetéséről - áll a Bizottság mai közleményében.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
