Évekig tartó növekedés után a támogatások kifutása és az áramdíj emelkedése miatt két év alatt a felére csökkenhet az elektromos autók részaránya a németországi értékesítésekben Ferdinand Dudenhöffer autóipari szakértő csütörtökön publikált előrejelzése alapján.
Rendkívül izgalmas időszak előtt áll a hazai ingatlanpiac, lassan kezd kikristályosodni, hogy mely termékek lesznek a válság nagy nyertesei. A prémium kategóriás irodaházak úgy tűnik, hogy nem tudnak veszíteni a fényükből, míg az energetikailag nem hatékony épületek egyre több sebből kezdenek elvérezni. Az ingatlanbefektetők egyértelműen kivárásra játszanak, és a tranzakciószámnak az sem tesz jót, hogy nem tud találkozni egymással a vevői és eladói ár, illetve hozamszint. Egy múltbeli visszatekintés alapján ugrottunk neki a jövőbeli várakozásoknak Tuza Ritát és Zeller Gábort, a JLL tőkepiaci részleg igazgatóit kérdezve. A szakértők 50-100 bázispontos különbséget látnak most az ingatlanpiaci vevők és eladók hozamelvárásai között.
Azután, hogy az Európai Bizottság a minap elfogadta a magyar KAP Stratégiai Tervet, a jövő héten dönt az Országgyűlés az új agrártámogatási törvényről, illetve zajlik a végrehajtási rendeletek kidolgozása, lesz egy új honlap és sokféle kiadvány is, így az a célja az Agrárminisztériumnak, hogy mindenki a pontos információk birtokában tudja 2023 áprilisában benyújtani az egységes kérelmét – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor konferencia második napjának első szekciójában Feldman Zsolt, a tárca államtitkára. Előtte az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága osztályvezető helyettese, Major Bence tartott előadást, amelyben felvázolta a magyar agrárium előtt is álló sokféle kihívást, illetve a kiszámíthatóságot nyújtó magyar terv részleteit. A panelbeszélgetésben Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője többek között arról beszélt, hogy milyen újításokkal készülnek arra, hogy a gazdák a kifizetésekhez minél hatékonyabban hozzájuthassanak. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke többek között azt emelte ki, hogy főleg a kisgazdaságok elégedettek lehetnek az új KAP Stratégiai Tervvel, de sok részlet még hiányzik a nagy képhez. Mezei Dávid, az MKB Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatok vezetője többek között arról beszélt, hogy sikerült úgy összerakni az agrár-ökológiai támogatási programot, hogy abban minden gazdálkodó megtalálhatja a számítását, de egyúttal azt is jelezte, hogy mire érdemes törekedni a lehetőségek széles tárháza kapcsán.
Bár már hónapok óta intenzív tárgyalások zajlottak a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról, hogy idehaza mit és hogyan kellene megváltoztatni az EU-pénzek kiszabadításához, mégsem tett meg 13 konkrét lépést határidőre a kormány, és az EP felőli nyomásgyakorlás mellett jórészt végül ez vezetett oda, hogy a Bizottság 7,5 milliárd eurónyi forrásunk felfüggesztését javasolta tegnap – derült ki egy most nyilvánosságra hozott brüsszeli anyagból. Mégsem biztos azonban az, hogy valóban ennyi pénzünk ragad be, mert lehet ez akár 11,4 milliárd euró is, vagy akár 7,5 milliárdnál jóval kevesebb is, ugyanis két nagy csavar lehetőségét is látjuk már a történetben.
Magyarország szempontjából fontos brüsszeli bejelentés érkezett az uniós források ügyében, a bizottsági ügyvezető alelnök közlése szerint az előzetes várakozásoknak megfelelően a Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási programot, de közben a felzárkóztatási forrásokból 7,5 milliárd eurónyi keret felfüggesztésére tesz javaslatot a Tanács felé. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3000 milliárd forintunk ragadhat be legalább jövő nyárig, feltéve, hogy ezt a két bizottsági javaslatot változatlan formában hagyja jóvá a tagállamokat tömörítő Tanács a következő hetekben. A hét egyik legfontosabb nemzetközi eseménye az eurózóna novemberi inflációjának közlése: a vártnál nagyobb mértékben csökkent novemberben az infláció az euróövezetben az októberi rekordról az Európai Unió statisztikai hivatalának jelentése alapján. Ennek a kedvező fejleménynek is köszönhetően emelkedtek az európai tőzsdék. A tengerentúlon felemás hangulatban indult a kereskedés, Powell beszéde azonban lendületet adott az indexeknek.
„Hozott is ajándékot, meg nem is” – talán ezzel a mesebeli példával lehetne legjobban érzékeltetni az Európai Bizottság szerdai döntését a magyar uniós forrásokról. A következő napokban-hetekben mindenki úgy magyarázza majd a döntést, ahogy neki jobban tetszik, a gyakorlatban azonban semmi nem dőlt el, most épp megint a magyar kormány térfelén pattog a labda.
A mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, az agráriumból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. Az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is szó volt konferenciánk második szekciójában.
Összesen 834 milliárd forint összegű, energetikai, energiaátmeneti célokra fordítható európai forrás nyílhat meg Magyarország előtt, amennyiben az Európai Bizottság (EB) elfogadja a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) mintegy 1600 milliárd forintos tervezetét. A programterv prioritása elsősorban a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, így 2029-ig akár 34 ezer háztartás felújítási beruházása jöhetne létre. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint kormány által november 8-án az EB részére benyújtott programterv e témákban több előremutató intézkedést tartalmaz, de maradtak benne nyitott, legalább a pályázati felhívások keretében pontosítandó, illetve felülvizsgálandó elemek. Ilyen például, hogy az alacsony jövedelmű, energiaszegénységben élőket célzottabb programokkal kellene támogatni.
A cseh soros EU-elnökség azt tervezi, hogy megfordítja a négy kulcsfontosságú ügyben a szavazások sorrendjét a pénzügyminiszteri Tanács decemberi ülésén, és így előbb azokat az ügyeket viszi szavazásra, amelyeket eddig blokkolt a magyar kormány (Ukrajna közös adósságvállaláson keresztüli támogatása, illetve globális minimumadó), és ha feladja ezekben a vétóját, csak akkor kerülne sor a magyar helyreállítási program jóváhagyására, illetve a felzárkóztatási programokbeli felfüggesztésekről szóló tanácsi döntésekre – tudta meg a Politico. Mindez éppen a fordítottja annak, mint ami múlt héten kinézett az akkori napirendi pontok sorrendje alapján, igaz amint megírtuk: benne volt a pakliban, hogy a napirend, illetve a szavazási sorrend változik a háttérbeli politikai huzavona miatt.
Franciaország és a Luxemburg központi bankjai kísérleti CBDC-t (digitális jegybankpénz) használtak egy 100 millió eurós kötvény elszámolására - írja a Finextra.
Törökország és Katar a tárgyalások végső fázisában van, hogy Doha akár 10 milliárd dollárnyi támogatást nyújtson Ankarának, ebből akár 3 milliárd dollárt is az év végéig, mondta két magas rangú török tisztviselő és egy másik forrás a Reutersnek.
Ma reggel Ázsiában pozitív volt a hangulat, Európában pedig szintén emelkedéssel indult nap a tőzsdéken, bár délelőtt inkább vegyes mozgások alakultak. A tegnapi esést követően Amerikában iránykereséssel indul a nap. Az alapvető piaci hangulatot meghatározza, hogy Kína lazít zéró-Covid politikáján, a bejelentést követően emelkedtek a kínai tőzsdék, és az olaj is.
Bár hétfőn komoly kilengés volt az euró/dollár árfolyamban, mégsem erre koncentrálnak most a forintpiaci befektetők, hanem a magyar EU-forrásokkal kapcsolatos hírekre, véleményekre. Az Európai Bizottság szerdán jelenti be fontos döntését, hogy mekkora felzárkóztatási pénztömeget javasol felfüggesztésre a Tanács felé, és ennek a tartalma, illetve értelmezése lehet majd kiemelt esemény, amelyre a piaci szereplők már napok óta hangolnak.
Lesz megállapodás az EU-pénzekről, amelyek hazai elosztásához sok évig szigorú kontrollt kapunk a nyakunkba, az viszont még teljesen bizonytalan, hogy mikor érkeznek meg az első nagyobb összegek a magyar államkasszába a 2021-2027-es felzárkóztatási és helyreállítási forrásokból, leghamarabb erre jövő nyártól van esély – ez a lényege a szerdán déli órákban várható brüsszeli bejelentésnek Magyarország szempontjából.
Ahogy közeleg az év vége, egyre sürgetőbb lenne megállapodnia a kormánynak az uniós forrásokról, az elmúlt napokban már érezhető volt ezzel kapcsolatban a piaci feszültség is. Várhatóan a nemzetközi hangulat változása mellett még a héten is ez uralja majd a forint piacát, a tárgyalásokkal kapcsolatos hírekre, nyilatkozatokra mozdulhat a magyar deviza.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon megbeszélést folytatott hétfőn Mark Rutte holland miniszterelnökkel elsősorban a két ország védelmi együttműködéséről és Ukrajna katonai célú támogatásáról.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke meglepődne, ha az euróövezeti infláció elérte volna a csúcspontját, vagyis szerinte a kamatlábak közelmúltbeli emelkedése még közel sem ért véget - számolt be a Bloomberg.
A Porsche IPO-t követően megfigyelhető piaci anomália egyre durvább. A kibocsátás óta eltelt időszakban szinte érdemi korrekció nélkül közel 30 százalékot emelkedő papírhoz képest az anyavállalat részvényei jócskán lemaradtak, így a Porsche AG piaci kapitalizációja 20 százalékkal nagyobb, mint a Porsche AG 75 százalékát továbbra is birtokló VW Csoporté.