Időről időre érkeznek hírfoszlányok arról, hogy az orosz lakosságot is érzékenyen érinti a háború okozta gazdasági visszaesés. Nemrég az X5 nevű orosz élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat közölte, hogy nyereségüket a diszkont üzlethálózat agresszív bővítése vitte el, ugyanis az oroszok is megszorultak az elmúlt egy évben.
Az Európai Központi Banknak addig kell küzdenie az infláció ellen, amíg a feladatot el nem végzi, ugyanakkor tudomásul kell vennie, hogy a kamatcsúcs közeledtével egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a kamatlábak végül túl magasra emelkednek - mondta Martins Kazaks, a Kormányzótanács tagja a Bloomberg szerint. Kazaks szerint lehetnek még problémák a bankrendszerben, de az EKB-nak minden eszköze megvan arra, hogy megsegítse a bankrendszert, és ha kell, további új eszközöket is megalkotnak.
A román kormány 2026-ra szeretné bevezetni az eurót, jóval korábban, mint a jelenlegi céldátum szerinti 2029-es euróövezeti csatlakozás. A helyreállítási pénzek helyes felhasználásával gyorsítanának a folyamaton.
Január közepe óta először nézett be 400 fölé az euró-forint árfolyam, az amerikai bankcsődök hatására október eleje óta nem látott rossz hete volt a magyar devizának. Vagyis utoljára akkor volt ilyen erős eladói nyomás alatt a forint, amikor a jegybank kamatemeléseinek leállítása után hirtelen mindenki utazott rá.
Határozott pluszban nyitottak a vezető európai börzék, délutánra azonban látványosan elfogyott a lendület, és mínuszba fordultak a tőzsdék, délután pedig Amerikában is lefelé vették az irányt a vezető börzék. A bankszektor ismét nyomás alá került, különösen a regionális bankok részvényei, a napokban mentőövet kapó First Republic ismét nagyot zuhant.
Szerda után csütörtökön is járt 400 felett az euró árfolyama, majd estére visszakanyarodott alá. Az amerikai bankcsődök és az európai pénzügyi szektor problémái miatt továbbra is feszült a hangulat a piacon, így maradhat a lélektani határ körül az árfolyam, akár tartósan 400 feletti euró is jöhet. Pénteken a kezdeti erősödés nem tartott sokáig, kora délutánra megint lejtőre került a forint.
Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés reggel úgy felkelni, hogy a forintért kell aggódnunk, hiszen az utóbbi hónapok sokkal inkább az erősödésről szóltak a magyar deviza piacán. Aztán az amerikai bankcsődök hírére elindult piaci kockázatkerülés bebizonyította, hogy a 18 százalékos irányadó kamat mellett is lehet sérülékeny a magyar deviza, újra meg kellett barátkoznunk a 400-as euróárfolyammal. Valószínűleg a következő napokban kiderülhet, hogy egy néhány napos piaci pánikról van szó vagy valami komolyabb alakul a gazdaságban, ez pedig a forint további sorsát is nagyban befolyásolhatja.
Idén is összegyűlt a nemzetközi ingatlanszakma a Cannes-ban megrendezett MIPIM-en, ahol mintegy 2400 cég és 23 ezer látogató kötött üzleteket és cserélte ki aktuális érzéseit, félelmeit, kilátásait és szakmai tapasztalatait (amik megnyugtatásként nem sokban különböznek a hazai piacon ismert és tárgyalt problémáktól) a héten, köztük több tucatnyi hazai szakértővel, és a Budapest standon idén is a hazai ingatlanfejlesztők meghatározó szereplőivel. És bármi üzenet?
Reggel erősödni próbált a forint az euróval szemben, de nem tartott sokáig a menetelés, nap közben a 400-as lélektani szintet is átvitte az árfolyam, az EKB döntése utáni gyors kilengésből azonban erősödésbe kezdett a hazai fizetőeszköz, így a 400-as szint is messzebb került a nap végére.
A Silicon Valley Bank múlt heti csődje után ma is folytatódik a turbulens kereskedés a világ tőzsdéin, a vezető európai indexek ma reggel felpattantak a hírre, miszerint a Credit Suisse mentőövet kap, de napközben látványosan lendületet vesztettek, hogy aztán mégis jelentős pluszban zárják a napot. A magyar tőzsdén lejtmenet bontakozott ki csütörtökön, bepótolva a tegnapi kereskedési szünetet. A nap egyik legfontosabb eseménye az EKB kamatdöntő ülése és Christine Lagarde jegybankelnök tájékoztatója volt, az EKB az előzetes várakozásoknak megfelelően 50 bázispontos kamatemelést jelentett be.
Ami a tengerentúli helyzetet illeti, egyelőre nagy optimizmussal zsákolják a befektetők a részvényeket, de mint megtanulhattuk az elmúlt napok mozgásaiból, ez még nem feltétlenül azt jelenti, hogy végig a vevők maradnak majd fölényben. Fűti az otimizmust a hír, hogy a JPMorgan Chase és a Morgan Stanley is éppen tárgyalásokat folytathat a bajba jutott First Republic Bank esetleges tőkeinjekciójáról.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében a Credit Suisse-ről volt szó, a pénzintézet ugyanis jókora vészhelyzeti hitelt vett fel ma a svájci jegybanktól. Arról, hogy miért került ilyen helyzetbe a bank, s hogy az események összefügnek-e az amerikai SVB csődjével, Le Phuong Hai Thanh-t, a Concorde elemzési üzletágvezetőjét kérdeztük. A második részben ismét a forintot vettük górcső alá, amelynek árfolyama igen nagy kilengéseket mutatott a közelmúltban. Szó volt arról, hogy érdemes-e a nyárra eurót váltani és számíthatunk-e 450-es, 500-as árfolyamra. Erről Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A turbulens piaci viszonyok csak növelték a forint esetében a volatilitást, mindez pedig azt mutatja, hogy a külső hatásokra érzékennyé vált az árfolyam.
A jelenlegi gazdasági környezetben egyre fontosabbá vált az, hogy a megtakarításainkat valamilyen befektetéssel kamatoztatni tudjuk. Erre az egyik legjobb módszer az, ha az Államkincstár kínálatában megtalálható értékpapírok közül vásárolunk.
Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása. Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik. Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás. Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-től érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Idén célszerű lenne emiatt bevezetni azt a rendelkezést, hogy a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjához adott munkáltatói támogatás szocho-mentes legyen, vagyis a munkáltatónak 13%-kal jobban megérje a dolgozói hosszútávú anyagi biztonságának támogatása, mintha munkabérként fizetné ki az érintett öszeget. A jelenlegi és bármely jövőbeni magas inflációs közegben ez a szocho-mentesség különösen szolgálhatná az állam érdekeit is, hiszen támogatná a távolabbi jövőre halasztott fogyasztást, így az azonnali kereslet csökkentésével enyhíthetné a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.
Az Audi Hungaria a kihívások ellenére stabil eredménnyel zárta a 2022-es üzleti évet. A világ legnagyobb motorgyárában 1 677 545 járműhajtás készült, míg a járműgyártásban 171 134 autó gördült le a gyártósorról (beleértve a brazil SKD-gyártás számára készült gépkocsikat is). A vállalat a tavalyi évben 8,4 milliárd euró árbevételt ért el és összesen 220 millió euró értékű beruházást hajtott végre. Ezzel az összberuházás értéke a vállalat alapítása óta elérte a 12,2 milliárd eurót, melynek köszönhetően az Audi Hungaria a magyar járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria a régió legnagyobb munkáltatójaként 11 957 munkatársat foglalkoztatott a tavalyi év végén.
Az Unilever ma bejelentette, hogy 20 millió eurós befektetéssel új gyártóüzemet épít Ukrajna Kijev régiójában. A beruházás célja, hogy támogassa a vállalat növekvő ukrajnai üzletágait, illetve demonstrálja hosszú távú elkötelezettségét az ország iránt - áll a közleményben. Az építkezés idén kezdődik, a gyár várhatóan 2024-ben nyitja meg kapuit.
Az elmúlt napokban megrendült a befektetői bizalom a második legnagyobb svájci bankban, a Credit Suisse-ben (CS), az árfolyam nagyot esett, ezzel pedig gyakorlatilag összeért a piaci értéke az OTP kapitalizációjával. Ettől még a svájci bank szinte minden paraméterében (na jó, a profitban nem) nagyobb, mint a magyar bankcsoport, csak éppen a tőkepiacon ez nem tükröződik.
A Volkswagen szerdán bemutatta egy tervezett, közel 25 000 euró (9,9 millió forint) árú, tisztán elektromos hajtású autó részleteit, amely része a német autógyártó azon törekvésének, hogy 2030-ra a VW személyautó márka európai eladásainak 80 százalékát tisztán elektromos hajtású járművek tegyék ki - írja a Reuters.
A szerdai magyar munkaszüneti nap melletti újabb forintzuhanás 400 feletti euróárfolyamot is hozott átmenetileg, így megnéztük, hogy mit üzen most a technikai elemzés és milyen árfolyam szintekre érdemes rövid távon figyelni. Azt is rögtön hozzá kell persze tenni, hogy az ilyen ideges piaci időszakokban, amikor a hangulati tényezők és az amerikai, illetve európai bankrendszer aktuális hírei rángatják leginkább az árfolyamokat, a technikai elemzés befolyása az árfolyam alakítására gyengül.