Akár 300 milliárd euró magántőkét mozgósíthat az Európai Bizottság fizetőképesség-támogatási új eszköze, amely révén a koronavírus-járvány által leginkább érintett ágazatokban, régiókban és országokban sürgős támogatást tudnak nyújtani az amúgy életképes, ámde a járvány miatt súlyos veszteségeket elszenvedő európai vállalatoknak.
Reggel még 350 közelében járt a forint, majd a nap második felére 348 alá erősödött vissza, amivel végre van esélye az erős támaszt letörni. Közben az euró is nagyot megy a dollárral szemben.
Spanyolországban június 15-től igényelhető a létfenntartáshoz szükséges alapjövedelem (IMV), amelynek bevezetéséről pénteki ülésén döntött a kormány.
Magyarország is rajta van a görög turisztikai nyitás országlistáján, amelyet Athén pénteken tett közzé.
Legfeljebb 30 éves futamidejű kötvények közös kibocsátásával finanszírozná az Európai Unió a szerdán bejelentett, a koronavírus-válság hatásait enyhítő 750 milliárd eurós helyreállítási alapot – ezt Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióinterjúban, de közben azt is bejelentette, hogy többek között a Soros György által javasolt, az EU által most már világosan elvetetett, lejárat nélküli kötvényről kérdezik meg az emberek véleményét a most induló újabb nemzeti konzultációban.
Az utóbbi egy hónapban is alig csökkent a külföldi befektetők forint elleni spekulatív pozíciója – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Ennek ellenére a magyar deviza felülteljesítette a régiós versenytársait, stabilan 350 környékére erősödött az euróval szemben. Ennek oka elsősorban az, hogy már nem a magyar alapkamat a legalacsonyabb, miközben az MNB emelt a rövid kamatokon, a régió többi jegybankja éppen ellenkező utat járt be.
Összességében jó a hangulat a magyar tőzsdén, a blue chipek szinte kivétel nélkül emelkednek, a BUX komponensei közül azonban hatalmasat estek a Graphisoft Park részvényei csütörtökön, ami nem véletlen, mivel a Graphisoft Park részvényei ma forognak először az osztalékszelvény nélkül. Az osztalékfizetéssel korrigálva a cég papírjai 1,9 százalékos emelkedést mutatnának.
Franciaország reméli, hogy júliusig a 27 uniós tagállam meg tud állapodni a koronavírus-járvány okozta válság miatt szükséges 750 milliárd eurós uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról, még ha a tárgyalások nehéznek is ígérkeznek az elképzelést nem támogató országokkal - jelezte szerdán a francia elnökség.
Üdvözölte szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az uniós keretköltségvetés Brüsszelben bejelentett emelését és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó uniós alap feltételeit.
Elhalasztotta a Lufthansa felügyelő bizottsága a döntést a német állam pénzügyi mentőcsomagjáról - közölte szerdán a légitársaság.
Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
Vállalati befektetésekre készül a Volkswagen Kínában az elektromos autók kulcsfontosságú piacán a cég belső forrásaitól szerzett sajtóinformációk szerint.
Újabb, 100 millió euró (35 milliárd forint) értékű befektetési kört zárt a Bolt, egy Magyarországon is működő utazási és szállítási platform. A befektetésből a vállalat tovább folytatja utazásszervező, mikromobilitási és ételszállító szolgáltatásainak terjesztését Európában és Afrikában - írja a társaság közleményben.
A forint- és devizapiaci helyzet függvényében piaci devizakötvény kibocsátására is sor kerülhet 2021-ben – olvasható a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban. Vagyis a járvány tartós hatása akár az is lehet, hogy a jövőben nem utasítja el „élből” a kormány a devizakibocsátást az adósság biztonságos finanszírozása érdekében. Egyébként a javaslat szerint nem változnak az adósságkezelés alapelvei, az adósság idei átmeneti megugrása után jövőre újra a GDP 70 százaléka alá csökkenhet.
Újabb nagyvállalat menekülhet meg, a Fiat Chrysler állami garancia mellett kaphat hitelt az Intesától.
A francia kormány összesen 8 milliárd eurós mentőcsomaggal segítené a bajba jutott autóiparát. A cél az, hogy az ország legyen európában a vezető elektromos autó gyártó.
Ismét módosította idei finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azzal párhuzamosan, hogy a kormány 3,8 százalékra emelte a költségvetési hiánycélt. Ez ugyanis azt jelenti, hogy még az eddiginél is több pénzre lesz szüksége Magyarországnak.
Az Európai Bizottság berkein belül igen nagy botrány történt, hiszen már hétfő délután nyíltan elmondta a mindenki által nagyon várt uniós koronavírusos helyreállítási alap részleteit az osztrák hírügynökségnek Martin Selmayr, a Bizottság bécsi képviseletvezetője, noha a végső részleteket csak két nappal később, azaz holnap a déli órákban fogják hivatalosan bejelenteni Brüsszelben. Ami eddig tudható a tervről, amiatt komolyan aggódhat Magyarország, mivel még az eddig kalkulálhatónál is nagyobb lehet a visszaesés a 2021 utáni EU-s pénzeinknél. Azóta egyébként be is jelentették a nagy tervet, aminek Magyarországot érintő részleteivel külön cikkben is foglalkoztunk.
A francia és német alapkezelők is azért küzdenek, hogy változtassanak az elemzések kifizetésére vonatkozó MiFID 2-es szabályokon az európai hatóságok. Az érintett francia és német szolgáltatók ezzel a lépéssel nyíltan szembemennek a brit lobbistákkal a MiFID 2-es szabályok átírása érdekében - írja a Financial Times.
Kiszámoltuk, mit okoz Orbán Viktor legújabb bejelentése.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
