A márciusban bejelentett eszközvásárlási program keretösszegét 600 milliárd euróval 1350 milliárdra emelte az Európai Központi Bank (EKB), és az eszköz futamidejét is meghosszabbították fél évvel. A kamatokon nem változtatott csütörtökön az eurózóna jegybankja.
Csütörtök délután dönthet az Európai Központi Bank a 750 milliárd eurós eszközvásárlási program bővítéséről. Az elemzők szerint a bővítés ténye nem kérdés, csak annak mértéke az. Az eszközvásárlási programmal eddig leginkább az olasz, a spanyol és a német jegybankok éltek, és érdekes módon a franciák számítanak a program legnagyobb vesztesének. Ha viszont az összképet nézzük, akkor a program elérte a célját.
Korábban 80 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagról volt szó Németországban, de a szerda késő este véget ért koalíciós tárgyalások után végül egy 130 milliárd eurós csomagról állapodtak meg a kormánypártok a koronavírus-járvány okozta negatív hatások csillapítása érdekében.
Akár már a csütörtöki ülésen növelheti az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a márciusban bejelentett koronavírus elleni eszközvásárlás keretösszegét – írja a CNBC a Berenberg elemzése alapján. Az eurózóna jegybankja holnap kora délután jelenti be esetleges újabb lépéseit.
Az elmúlt napokban március közepe óta nem látott szintre erősödött a forint az euróval szemben, így lassan feledésbe merül a 370-es történelmi mélypont. Egyszerre több dolog is támogatta a magyar devizát, melyben akár 340-ig is lehet még szufla, ha kitart a jó hangulat a piacon.
Hatalmas ingatlanfejlesztés indul a román fővárosban. A bukaresti Romexpo kiállítási központ átalakításával az ország legnagyobb vegyes funkciójú ingatlanprojektje kezdődhet el. A tervezett beruházás 2,87 milliárd euró, ami Európa egyik legjelentősebb városrehabilitációs projektje - írja az Europaproperty.com.
Közel 4%-ot erősödött az euró a dollárral szemben azóta, hogy május 18-án elkezdtek szivárogni az első hírek, majd a tényleges bejelentés is megjött a történelmi jelentőségű német-francia javaslatról a közös uniós adósságkibocsátásra. Ez ugyanis a közös fiskális politika nagyobb jelentőségére is utal az EU-ban, ez pedig növeli a befektetők bizonyosságát arról, hogy az eurózóna fennmarad, sőt megerősödve kerül ki a mostani vírusválságból. Ez a javuló kockázati étvágy, illetve a korábban gondoltnál talán kisebb régiós recesszió is szerepet játszik abban, hogy a forint is meglódult az euróval szemben, igaz mára úgy tűnik, kifulladt a lendülete.
Az Európai Bizottság szerdától elérhetővé teszi negyedik, egyben utolsó pályázati felhívását az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról - közölte az uniós bizottság kedden.
Több mint 7 milliárd eurónyi ajánlat érkezett a befektetőktől a magyar zöld kötvényre kedden, így a hozam is lejjebb került az előzetes indikációhoz képest. Magyarország várhatóan 1,5 milliárd euró értékben bocsát majd ki papírokat.
A múlt héten látott erősödés a pünkösdi ünnepen is folytatódott a forint piacán, kedd reggel azonban kis megtorpanás látszik, 345 körül egy kis pihenőt tart a magyar deviza. Nem csak a forint, hanem a régiós devizák is kicsattanó erőben vannak, és az euró is nagy menetelésen van túl.
Az amerikai dollár gyengülésére számít a Goldman Sachs azzal párhuzamosan, ahogy fokozatosan újraindulnak a gazdaságok. Az amerikai befektetési bank szakemberei szerint a norvég korona lehet a következő hónapok nyertese.
Folytatja múlt héten kezdett erősödését a forint pünkösdhétfőn is, már 345 alatt járunk az euróval szemben. A sikeres kitörés után várható volt, hogy további tér nyílik meg az erősödésre, ezt látjuk most az alacsony likviditású kereskedésben.
Rég nem látott nyereséget ért el 2019-ben az MNB, így lehetősége volt 250 milliárd forintot osztalékként befizetni a költségvetésbe. A napokban megjelent a jegybank éves jelentése, amiből a részletek is kiderülnek: elsősorban az aranytartalékon realizált egyszeri profit tette ezt lehetővé, de a kamateredményben is folytatódott a pozitív tendencia.
Közpénzből finanszírozott autóvásárlási kedvezmények bevezetését tervezi a német kormány a koronavírus-világjárványt megszenvedő autóipar támogatására, a Der Spiegel című hírmagazin szerint az év végéig 5 milliárd eurót (1750 milliárd forint) fordíthatnak erre a célra.
A földgáz lehet a következő energiahordozó, melynek piacán a koronavírus-járvány közvetett hatására negatív tartományba kerülhetnek az árak. A villamosenergia- és az olajpiacok után az európai gázpiacokon is egyre nagyobbnak tűnik annak esélye, hogy nulla alatti árak alakulnak ki, miután a járványhelyzet tovább gyengítette a keresletet és fokozta az amúgy is fennálló túlkínálatot.
A szolgáltatások külkereskedelmi forgalma stabilan hozzájárult az exporttöbblethez az elmúlt időszakban. Különösen akkortól vált ez látványossá, amikor a termék-külkereskedelem aktívuma apadni kezdett. A koronavírus-járvánnyal terhelt időszak azonban a szolgáltatásokból származó stabil többletet is rombolni fogja, ami már látszik is az első negyedéves adatokon.
A globális kereslet lassulása és a sokasodó kihívások ellenére összességében jó évet zártak a meghatározó magyar motor- és autógyártók 2019-ben. A közzétett éves beszámolókból kiderült, a győri Audi-gyár és a kecskeméti Mercedes-gyár korábban soha nem látott árbevételt ért el, de nem lehetett oka a panaszra az esztergomi Suzuki-gyár menedzsmentjének sem. A meghatározó költségek megugrása miatt ugyan több helyen csökkent, vagy nem változott a profitabilitás, így is érdemi profitot tudott realizálni a szereplők többsége. Ezt az idilli állapotot zúzta darabokra a koronavírus váratlan megjelenése. A járvány megfékezése érdekében hozott rendkívül szigorú korlátozások fájdalmas hatással voltak a hazai operációk, az egyes cégcsoportok működésére. Vélhetően utóbbiak szorult helyzete is fontos szerepet játszik abban, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben hatalmas osztalékot fizet az Audi Hungaria, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és az Opel Szentgotthárd az anyavállalatának.
Eddig az volt a fő gondja a négy fukarként becézett uniós tagállamnak, hogy vissza nem térítendő támogatást is kellene adniuk a koronavírus-válság miatt bajba jutott országoknak a nagy EU-s helyreállítási alapból, de most már úgy tűnik, hogy nem ez a fő gondjuk, hanem az, hogy egyszerűen túl sok teher hárulna rájuk.