Négy lengyelországi vajdaság közgyűlése módosította a családok védelmében hozott határozatokat, amelyeket azért bírált az Európai Bizottság, mert ellenezték az LMBT-mozgalom ideológiájának hirdetését - közölte kedden a lengyel sajtó.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.
Főként csütörtökön és pénteken jelentősen gyengült a forint és heti mélypontján, 353-nál zárt az euróval szemben. Összeszedtük a főbb okokat, hogy mi válthatta ki ezt a mozgást és öt főbb tényezőt találtunk. Frissítés: cikkünk eredeti verziójában négy tényezőt soroltunk, fel de kiegészítésként egy ötödik lényeges tényezőre is rávilágítunk.
Angela Merkel német kancellár reményét fejezte ki Varsóban szombaton, hogy párbeszéd útján meg tudják majd oldani a lengyel igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban az Európai Bizottsággal szemben fennálló vitákat, mert "a politika több annál, mint hogy csak a bíróságra járjanak".
A magyarok 77%-a úgy gondolja, hogy ne adjanak uniós forrásokat azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják be a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és ez az arány csak minimálisan marad el a 81%-os uniós átlagtól – derül ki abból az Eurobarométer felmérésből, amelyet egy fontos jövő szerdai, szeptember 15-i beszéd elé időzítve rendelt meg és tett közzé az Európai Parlament.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
Nem kellően hatékonyak Magyarországon az uniós pénzosztási kontroll mechanizmusok, illetve nem elégséges a korrupció elleni küzdelem, továbbá a bíróságok függetlensége terén is vannak kérdőjelek – lényegében ezeket tartalmazza az az éves jogállamisági jelentés, amelyet ma hoz nyilvánosságra Brüsszelben az Európai Bizottság, és a Politico, illetve a Financial Times már lehetőséget kapott az előzetes betekintésre. Az anyag tehát a tavalyihoz hasonlóan most is fokozottan kritikus többek között Magyarországgal szemben, ami a lapok megjegyzése szerint indokokat adhat ahhoz, hogy a Bizottság késleltesse a magyar helyreállítási terv elfogadását, illetve az egyéb EU-pénzek terén is nyomást tudjon gyakorolni a kormányra. Hivatalosan persze a jogállamisági jelentés és az EU-pénzeket érintő jogállamisági mechanizmus között nincs direkt kapcsolat.
A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.
Szombathely a következő hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint forrást kap majd a 2014-2020-as ciklusban kapott 208 milliárd forint után - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten.
Mivel perrel fenyegette meg az Európai Parlament az Európai Bizottságot amiatt, hogy nem tett semmi konkrétat január óta a jogállamisági rendelet érvényesítésére Magyarországgal, Lengyelországgal és más tagállamokkal szemben, hirtelen előállt egy 28 oldalas vázlattal a Bizottság, hogy konzultáljon a tartalmáról, de ez a taktika inkább csak az időnyerést szolgálja – rajzolódik ki a Politico által szemlézett anyag alapján.
Évek óta sorozatosan Magyarország vezeti toronymagasan az EU-pénzes csalások uniós ranglistáját olyan értelemben, hogy a visszaéléssel érintett pénzek aránya nálunk a legmagasabb és nem volt ebben változás a 2016-2020-as időszakot tekintve sem – derül ki az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) csütörtökön közzétett 2020-as éves jelentéséből. Annyi jó hír azért van, hogy az egy évvel ezelőtti 3,93%-ról 2,2%-ra esett az OLAF által javasolt pénzügyi büntetés aránya az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások körében. Az is jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti 47%-ról, (EU-átlag 39% volt) 67%-ra ugrott az OLAF ajánlásai nyomán itthon vádemeléssel végződő ügyek aránya, miközben az EU-átlag 37%-ra csökkent.
Az Európai Bizottság előzetes várakozásai szerint csak kb. 11 tagállam adhatja le a félhivatalos határidőig, április 30-ig, a helyreállítási pénzek lehívásához szükséges reform- és beruházási tervet (RRF) és valószínűleg a csúszva teljesítők közé fog tartozni Magyarország is – írja friss brüsszeli információi alapján az EU-Monitor. A lap tudomása szerint éppen a magyar reform- és beruházási terv lesz a fő téma Orbán Viktor magyar kormányfő és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök e hét pénteki egyeztetésén, amely alapján nyilván csiszolják még a magyar tervet. Lényeges az is, hogy egyáltalán nem tragédia, ha a tagállamok csúsznak a terveik leadásával, mert később úgyis nehezebb azokat módosítani és a csúszva leadás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy azokat később is fogják jóváhagyni Brüsszelben.
„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.
Azt mondják, a megpróbáltatások erőssé tesznek, manapság pedig igazán nem szenvedünk hiányt megpróbáltatásokból: itt az évszázad legsúlyosabb világjárványa, évtizedek óta a legmélyebb a gazdasági és társadalmi válság – és akkor még nem beszéltünk az olyan embert próbáló, hosszú távú kihívásokról, mint a digitális forradalom vagy a karbonsemleges gazdaságra való átállás.
Miután perrel fenyegeti a főnökét az Európai Parlament, Vera Jourová hangos figyelmeztető lövésnek is beillő üzenetet küldött Magyarország és Lengyelország felé pénteken a jogállamiság és az EU-pénzek témájában. A Bloomberg-interjúban megfogalmazott üzenet lényege az, hogy akár már ősztől elindulhat az EU-pénzek blokkolását/vágását célzó jogállamisági eljárás a két ország ellen, ha fogást talál a Bizottság a két tagállam igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerén és nem utólag, a pénzek brüsszeli kifizetésénél lenne a szankció, hanem már előzetes jelleggel. Így akár már idén "eredményt" tudna felmutatni a Bizottság a Parlament felé, éppen a magyarországi parlamenti választások előtti hónapokban.
Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.
Egy nagy, 14 milliárdos forintos dél-pesti kerékpáros és zöld fejlesztést jelentett be az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretének terhére a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért helyettes államtitkára a Facebookon.
A Budapestnek járó regionális fejlesztési (ERFA) keret nem 25, hanem 60 milliárd forintot takar, amelyen felül az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 745 milliárd, a közlekedésfejlesztési programból (MIOP) pedig további több, mint 500 milliárd forint jut majd a fővárosnak és térségének a következő 7 évben – hangsúlyozta egy Facebook-posztban az eddig ismeretlen számokat Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára.
Több mint 5,3 milliárd forint európai uniós támogatásból új többfunkciós létesítmény épül Kecskeméten, amelyben új tűzoltólaktanya is helyet kap - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfőn MTI-vel.
A 2014-2020-as ciklushoz képest a 2021-2027-es időszakban jelentősen emelkedik Zala megyében a fejlesztésekre fordítható források összege a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) felváltó Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) keretében - közölte a Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerdán a megyei vezetők zalaegerszegi évindító sajtótájékoztatóján.
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
Videón a képességdemonstráció.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
