Nem elégedett az Európai Bizottság a magyar kormány által eddig felajánlott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport függetlenségi kereteivel, valamint a közbeszerzési szabályok szigorával, ezért vasárnap este tovább lépteti a szankciós szakaszba a jogállamisági eljárást és a 2021-2027-es felzárkóztatási pénzek mintegy 30-40%-ának megvonását javasolhatja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, amely karácsonyig még adhat időt a pénzvesztés elkerülésére – rajzolódik ki a napi.hu brüsszeli információk alapján írt cikkéből.
A legfrissebb jelek arra utalnak, hogy a Magyarországgal szemben megindított jogállamisági eljárás folytatásáról fog dönteni szeptember 21-én az Európai Bizottság, azaz átlép a szankciós szakaszba a procedúra, de ha a rákövetkező hetekben a kormány teljesíti az összes, állítólag 17 vállalását, akkor még a konkrét pénzügyi szankciók előtt, legkésőbb év vége körül lezárulhat az eljárás. Éppen ezt a célt sugallta tegnapi Facebook-posztjában Varga Judit igazságügyi miniszter is, azaz még a cseh soros elnökség alatt záruljon le az eljárás, hogy így kinyíljon a magyar helyreállítási és felzárkóztatási EU-programok elfogadásának és majdani kifizetésének lehetősége. Ma reggeli posztjában pedig azt is jelezte a miniszter, hogy Brüsszelbe utazik uniós biztosokkal tárgyalni. Közben a Portfolio információi szerint tényleg erős intézményi keretekkel rendelkezne az az új független korrupcióellenes hatóság az EUTAF koordinálása mellett, amelynek legkésőbb november 21-ig tartó felállítására egy friss kormányhatározatban vállalt kötelezettséget a kormány.
Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.
Az Európai Bizottság egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőzően kezelje a jogállamisági problémákat, mert különben azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részét függesszék fel amellett, hogy a helyreállítási programunk elfogadása is megakadna – árulta el egy magasrangú brüsszeli illetékes pénteken a Reutersnek.
Miután hétfőn reggel a Portfolio exkluzív információkat közölt arról, hogy milyen új vállalásai vannak a kormánynak az EU-pénzes tárgyalások során, az RTL Híradó megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét, aki úgy reagált, hogy számos területen sikerült előrelépni, de számos területen nyitva maradtak még kérdések.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
Pozitívan értékelték egyes európai tisztségviselők a magyar kormány által a napokban bejelentett engedményeket az EU-pénzes megállapodás érdekében, „de a két fél közötti kérdések összetettsége miatt még sok munka vár ránk, mielőtt áttörés várható” – írja vasárnap esti összefoglalójában a Financial Times. A Portfolio-nak hasonló saját információi vannak a témában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egy időben Orbán Viktor is pozitívan nyilatkozott az Európai Bizottsággal folytatott viták lezárása ügyében. A kormányfő szerint minden készen áll arra, hogy megszülessen a megállapodás Brüsszellel.
Számos érdekes részletet elárult az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások tartalmáról Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter az ATV kedd esti műsorában, amelyek biztató és kevésbé biztató jeleket is tartalmaztak arra nézve, hogy összejön-e az alku a brüsszeli testülettel az uniós pénzek kiszabadítása érdekében. A miniszter összességében azt mondta a helyreállítási program kapcsán: „abban bízom, hogy az ősz folyamán itt is meg tudunk állapodni” és érzékeltette, hogy mindkét fél részéről politikai akarat kell az alkuhoz, ami elmondása szerint a magyar kormány részéről megvan. Példaként elmondta, hogy „mi hajlandóak vagyunk arra, hogy a közbeszerzési eljárások módosításával további garanciákat adjunk az Európai Bizottságnak, ha erre szükség van”. Emellett jelezte: bár lehet, hogy könnyebb lenne a megállapodás akkor, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, de tisztázta, hogy „nincs ilyen kötelezettség, nem követeli tőlünk az Európai Bizottság és a mostani tárgyalásokon úgy tűnik, hogy kielégítő jogi garanciákat tudunk adni, amellyel meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyeket eddig felvetettek.”
Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket és ezért az uniós intézmények addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, illetve amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat - szögezi le az Európai Parlament (EP) friss jelentéstervezete.
Már eddig is jócskán hiányoztak az EU-pénzek a magyar költségvetésből, és ha az év hátralévő részében, illetve 2023-ban is csak minimális összegben jönnének, akkor 2023 végére összességében már több ezer milliárdos lenne az elmaradás, így drasztikusan más pályára keveredne a magyar államháztartás és az egész gazdaság a tervekhez képest – derül ki a Portfolio új forgatókönyv elemzéséből. Ezt annak kapcsán készítettük el, hogy ma jár le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra és a minap elhangzott az is a magyar kormány részéről, hogy minden forgatókönyvre, beleértve az EU-s pénzek elmaradását is, felkészült. Sőt, a napokban az is kiderült, hogy az összes elérhető hitelt is felvenné a kormány az uniós helyreállítási programból, így ez is rávilágít arra, hogy tényleg nagyon kellenének az EU-pénzek.
Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel annak érdekében, hogy feloldódjon a patthelyzet, és az ország hozzájusson a helyreállítási alap forrásaihoz - közölte az Euronewsnak nyilatkozva Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, aki jelenleg Brüsszelben tárgyal a forrásokról.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Az Európai Bizottság szerdán megküldött, a jogállamisági eljárást elindító levele alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának” – ezt szűrte le a kormány a levél gyors tanulmányozása alapján, mondta el a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Azért indítja el ma Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást az Európai Bizottság, mert védeni akarja az EU költségvetését, miközben legalább 7-8 területen „komoly aggodalmai vannak” azzal kapcsolatban, ahogyan Magyarországon az uniós források felhasználása zajlik - jelezték egy keddi brüsszeli háttértájékoztatón a Bizottság magasrangú illetékesei.
A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.
Kiadott pár részletet a tegnap végrehajtott hatalmas razzia eddigi fejleményeiről ma a Központi Nyomozó Főügyészség, és a közlemény arra utal, hogy magyar és uniós GINOP pályázatok során történhettek vesztegetések és ezért függeszthettek fel három pénzügyminisztériumi pályázatkezelőt is. Az ügyészség a razzia során „hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegben értékpapírt és egy – készpénzért vásárolt – negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el” - rögzítik.
