Hamarosan indul az EU jogállamisági eljárása Magyarország ellen. Ennek kapcsán Weinhardt Attila, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adásában arról, hogy milyen lehetséges kimenetelei lehetnek a kormány és az Európai Unió vitájának, és ez milyen hatással lehet az EU-s pénzek kifizetésére.
A küszöbön álló jogállamisági eljárás miatt akár 1100-1600 milliárd forinttal is elmaradhat idén az EU-pénzek brüsszeli kifizetése ahhoz képest, mint amennyivel tavaly év végén számolt a Pénzügyminisztérium – derül ki azokból a forgatókönyvekből, amelyeket a Portfolio állított össze nyilvános és háttérinformációk alapján. Ez jócskán tovább rontaná az államháztartás egyébként is kifeszített idei helyzetét, hiszen a büdzsében számításaink szerint egyébként is 1000-1500 milliárd forintos kiigazítást kell idén végrehajtani. Így tehát ha az április 27-én elinduló jogállamisági eljárás gyors megegyezés helyett elhúzódó vitákhoz vezetne, akkor az további kiigazítási kényszert, és nagyobb devizakötvény-kibocsátást jelentene, illetve a deficit kordában tartása érdekében jócskán vissza kellene fogni idén az itthoni EU-pályázati kifizetéseket is, ami az állami beruházási aktivitáson jelentene további féket.
Az éves jogállamisági párbeszéd keretében "országspecifikus megbeszélést" tartanak keddi luxemburgi ülésükön a tagállami Európa-ügyi miniszterek, így egy korábban eldöntött menetrendben Magyarország mellett Hollandia, Ausztria és Málta jogállamisági helyzetét tekintik át az Általános Ügyek Tanácsában. Ennek kapcsán küldött fontos, a párbeszédet hangsúlyozó üzeneteket az ülésre érkezve Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja, illetve Varga Judit magyar igazságügyi miniszter.
Hamarosan jön a Portfolio Checklist pénteki adása. Napi podcastünk mai epizódjában vendégünk lesz Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, akivel az egyre feszülő költségvetés problémáiról beszélünk majd, de emellett az is kiderül, hogyha most kéne betöltenie a pénzügyminiszteri posztot, mi lenne az első intézkedése. Emellett természetesen a ma napvilágot látott, 15 éves inflációs csúcsról is szó lesz a műsorban.
A jogállamisági eljárás bejelentésével kedden már a második váratlan lépést tette meg az Európai Bizottság az EU-pénzeink terén bő két hét alatt, ami egyúttal kinyitott egy megegyezési lehetőséget/kényszert is a felek között. Ezt azonban nem könnyű elérni egy-két érzékeny feltétel miatt, így valószínűleg leghamarabb csak ősszel várhatók érdemi új EU-pénzek Brüsszelből – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio összesen hat brüsszeli és budapesti forrással folytatott.
Egekben az energia ára, aminek erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik ugyanis be, de nyomás alá helyezi a forint árfolyamát, kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból és még a növekedési kilátásainkat is beárnyékolja. Mi várható tehát a forint árfolyamától, mekkora jövedelmet szív ki a drága energia a gazdaságból a különböző forgatókönyvek esetén, és hogyan tudnának segíteni az akadozó EU-pénzek ennek a feszült helyzetnek az enyhítésében? – Ezekről és sok más izgalmas gazdasági kérdésről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Heti Podcastjének házigazdája Madár Istvánnal, a Portfolio makrogazdasági rovatának vezető elemzőjével és Weinhardt Attilával, a makro rovat elemzőjével.
Az Európai Bizottság szerdán felvázolta azt a nagyon jelentős támogatást, amelyet az EU az ukrajnai háború elől menekülők és az őket fogadó uniós országok megsegítésére bocsát rendelkezésre.
Miután az Európai Bíróság február közepén elutasította a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus ellen és jóváhagyta az uniós rendeletet, ma elfogadta az Európai Bizottság azt az iránymutatását, hogy hogyan fogja majd alkalmazni az EU-pénzek szankcionálásával járó jogállamisági mechanizmust.
A jogállamisági rendeletről szóló múlt heti uniós bírósági döntés után arra számítunk, hogy az Európai Bizottság majd a lengyel és magyar uniós források részleges felfüggesztésére fog javaslatot tenni, ami a hitelminősítésekre negatív tényező lesz, de bizonytalan, hogy a felfüggesztési javaslat mikor fog bekövetkezni, a rövid távú gazdasági-pénzügyi hatásai oedig majd korlátozottak lesznek – áll a Moody’s Investors Service hétfői hírlevelében.
A V4-ek a 2021-2027-es fejlesztési ciklus operatív programjainak "jó részét" benyújtották az Európai Bizottságnak, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak és „ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön" – jelezte egy mai budapesti sajtótájékoztatón Gulyás Gergely. A V4-ek fejlesztési minisztereivel közösen tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ennek elfogadása azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, azaz kiírja a programokat, és majd a brüsszeli bevételek beérkezése után számol el a Bizottsággal.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Bár a Reuters két napja azt vázolta Johannes Hahn uniós költségvetési biztos jelzése alapján, hogy még az április 3-i magyarországi választások előtt is kijöhet az EU-pénzek befagyasztásának javaslatával az Európai Bizottság, most ennek egyértelműen az ellenkezőjét mondta Didier Reynders (képünkön) jogérvényesülésért felelős uniós biztos a Politico-nak.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
A friss gazdasági adatok alapján felosztotta az Európai Bizottság a tagállamok között a 2022-re járó 11 milliárd eurónyi REACT-EU forrást és kiderült, hogy Magyarország folyó árakon 104,4 millió euróra lesz jogosult, ami a mostani 370 körüli euróráfolyam mellett mintegy 38,6 milliárd forintnyi kohéziós politikai támogatást jelent.
Három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy volt szlovákiai polgármestert az Európai Ügyészség (EPPO) nyomozása után és ez az első bírósági ítélet, amelyet a korrupció elleni ügynökség információi alapján hoztak meg – írja az Euronews.
Ha januárban tényleg elkészül az EU Bírósága a jogállamisági rendelet értékelésével, és azt jóvá is hagyja, akkor a most megindított levelezéssel március második felében a tagállamok már szavazhatnának is a büntetés kivetéséről Magyarország és Lengyelország kapcsán – vázolja cikkében a 444.hu, amely megszerezte az Európai Bizottság által múlt pénteken a magyar kormánynak küldött információkérő levelet. A lap elismeri azonban, hogy az EU-pénzekről szóló március végi szavazás a tagállamokat tömörítő Tanácsban annyira feszített menetrendet jelent, így inkább csak elvi fenyegetésnek tűnik.
Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.
Elkészítette a jogállamisági mechanizmus keretében az Európai Bizottság azokat az információkérő leveleket Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyekben kéthónapos határidővel válaszokat vár az EU-pénzek felhasználásával kapcsolatos konkrét aggodalmaira és már csak Ursula von der Leyen aláírására várnak a levelek, hogy a napokban ki is küldhessék azokat a két tagállam számára – tudta meg a Bloomberg magasrangú brüsszeli bizottsági illetékesektől.
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
