• Megjelenítés

eu-pénz

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

A jogállamisági mechanizmus hatályba lépésétől, azaz 2021. január elsejétől minden jogállamiság-sértés feljegyezünk, egyetlen ügy sem fog elsikkadni és amint lehetséges, fel is fogunk lépni bármely tagállammal szemben az EU-pénzes szankciók terén – lényegében ezeket mondta az Európai Parlament mai plenáris ülésén tartott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A keménynek hangzó üzenet az EP megnyugtatását szolgálta, a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy leghamarabb 2022 nyara körülre érhetnének odáig a folyamatok, hogy esetleg a magyarországi EU-pénzeket érintő szankciók szülessenek. A beszéd után az EP el is fogadta a jogállamisági rendeletet.

Bréking: eláll a vétótól Magyarország és Lengyelország!

Bréking: eláll a vétótól Magyarország és Lengyelország!

Elfogadta a magyar és a lengyel kormány a német soros elnökség javaslatát a költségvetési vétóvita rendezésére és most a javaslat arra vár, hogy többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is elfogadja a kialkudott kereteket - jelezte egy lengyel kormányzati forrás a Reutersnek. Közben a Bloomberg, amely először jelezte a megszületett alkut, elért egy magyar kormányzati forrást, aki névtelenül szintén megerősítette, hogy megszületett az elvi megállapodás. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Vétóügy: nem változott a két ország álláspontja, a Bizottság viszont továbblépne

Vétóügy: nem változott a két ország álláspontja, a Bizottság viszont továbblépne

A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.

Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.

Jóval keményebb jogállamisági feltételek jöhetnek az EU-pénzeknél, mint amit eleve elutasított az Orbán-kormány

Jóval keményebb jogállamisági feltételek jöhetnek az EU-pénzeknél, mint amit eleve elutasított az Orbán-kormány

Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.

Megszületett ma hajnalban a nagy alku a Közös Agrárpolitika reformjáról - Mit jelent ez Magyarországnak?

Megszületett ma hajnalban a nagy alku a Közös Agrárpolitika reformjáról - Mit jelent ez Magyarországnak?

Szerda hajnalra megszületett a tagállamok szakminiszterei között a nagy alku a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról, amely majd kulcsfontosságú kereteket szab a 2021-2027 közötti uniós agrártámogatások felhasználása terén, elsősorban a környezet- és klímavédelmi célok kötelező teljesítésén keresztül. A részletekről és a kilátásokról várhatóan az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa és Nagy István magyar agrárminiszter is beszélni fog majd a Portfolio decemberi Agrárszektor 2020 konferenciáján.

A magyarok háromnegyede tart a járvány miatti jövedelemváltozástól és akar szigorú jogállamisági féket az EU-pénzeknél

A magyarok háromnegyede tart a járvány miatti jövedelemváltozástól és akar szigorú jogállamisági féket az EU-pénzeknél

A magyarok 48%-ának személyes jövedelmére már eddig is hatott a koronavírus-járvány és további 26%-uk szerint ez be fog majd következni, és ugyanígy csaknem háromnegyedük ért egyet azzal, hogy az EU-pénzek kifizetéséhez szigorú jogállamisági feltételeket kössenek hozzá – derült ki az Európai Parlament (EP) ma közzétett felmérésének összefoglalójából.

8-10 évvel ezelőtti EU-pénzes csalások miatt  kér most letöltendő börtönt 4 emberre az ügyészség

8-10 évvel ezelőtti EU-pénzes csalások miatt  kér most letöltendő börtönt 4 emberre az ügyészség

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre – derül ki a Főügyészség keddi közleményéből.

Így keveredett Magyarország az egész EU-t túszul ejtő viták kereszttüzébe - Hogyan jöhet ki belőle?

Így keveredett Magyarország az egész EU-t túszul ejtő viták kereszttüzébe - Hogyan jöhet ki belőle?

Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.

Beleszállt Varga Judit a jócskán felpuhított német EU-pénzes feltételrendszerbe is

Beleszállt Varga Judit a jócskán felpuhított német EU-pénzes feltételrendszerbe is

Bár a német soros elnökség a nyári EU-csúcson született egyezség kereteire építve dolgozta ki az EU-pénzek és a jogállami feltételek összekapcsolásának rendelettervezetét, mégis azzal vádolta meg Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a németeket, hogy eltértek attól, ezért szerinte uniós szerződést sértenének, így a javaslatot elfogadhatatlannak, a kijelölt cél elérésére alkalmatlannak nevezte.

EU-pénzes csalások Magyarországon: reagált a Legfőbb Ügyészség az OLAF számaira

EU-pénzes csalások Magyarországon: reagált a Legfőbb Ügyészség az OLAF számaira

Ugyanazt a kedvező színben feltűnő eredményt, az uniós átlagot meghaladó vádemelési arányt emelte ki pénteki közleményében a Legfőbb Ügyészség, amit az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is érzékeltetett a minapi éves jelentésében. Emellett a Legfőbb Ügyészség arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években egyre kevesebb problémás uniós pénzes ügyben fordul hozzájuk igazságügyi ajánlással az OLAF, amelyek közül egyre több esetén már egyébként is zajlik itthon nyomozás.

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.

Öt fő területe lesz a 2021-2027-es EU-pénzek itthoni elosztásának

Már folyamatban van a 2021-2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak itthoni tervezése, és a forráselosztás során az életszerűség, a rugalmasság és az ügyfélbarát jelleg elvet követik – jelezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában szerdán tartott országos kkv-fórum nyitórendezvényén Szepesi Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a forráselosztás során a fő terület a gazdaságfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és felnőttképzés, a szakképzés és felnőttoktatás, a turizmus lesz.

Kiderült: 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a nagy EU-s helyreállítási alapból

Kiderült: 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a nagy EU-s helyreállítási alapból

Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.

Kiderült: 340 milliárd forintnyi EU-pénzt fordít a vírusválság enyhítésére a kormány

Kiderült: 340 milliárd forintnyi EU-pénzt fordít a vírusválság enyhítésére a kormány

Egy április eleji kormányrendeletben az „Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja” soron nulla eurót tüntetett fel a kormány, azt érzékeltetve, hogy „az EU nem segít a bajban”, de az Államadóság Kezelő Központ minapi befektetői prezentációjának egyik táblázatában már azt látjuk, hogy 340 milliárd forintnyi EU-pénzt csoportosít(ott) át a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére a kormány.

Nincs plusz EU-pénz a vírusválságra, de azért könnyebb a kormány dolga - Hatalmas pályázati keret jön nyárig

Nincs plusz EU-pénz a vírusválságra, de azért könnyebb a kormány dolga - Hatalmas pályázati keret jön nyárig

Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility