Csúcstalálkozót hívott össze az Európai Tanács elnöke
Csúcstalálkozót hívott össze február 20-ára az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének megvitatására szombaton Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Csúcstalálkozót hívott össze február 20-ára az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének megvitatására szombaton Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Egymilliárd forintos keretösszeggel megjelent a Professzionális felkészítés a tudatos külpiacra lépéshez kis- és középvállalkozások (kkv) számára elnevezésű kiemelt pályázati felhívás - jelentette be a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek nyilatkozva.
Szeptemberben az építőipari termelés volumene (szezonálisan és munkanap-hatással igazítva) 5,2%-kal emelkedett. A harmadik negyedév meglehetősen cikkcakkos teljesítményt hozott az ágazatban, hiszen a júliusi óriási, 10,4%-os növekedést majdnem ugyanekkora esés követte (-9,3%), erre érkezett most az ősz eleji adat. Jó hír, hogy szeptemberben sok új rendelés is érkezett az építőiparba.
Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetéséről szóló álláspontját. A képviselők több mint két milliárd euróval emelték a Bizottság költségvetés-javaslatát; a különbözetet az éghajlatváltozás elleni fellépésre szánják.
Lassan a végéhez közeledik az évtized, ami a kelet-közép-európai régió szempontjából akár aranyozott betűkkel is bekerülhet a történelemkönyvekbe, hiszen a régió növekedése évek óta felülteljesíti az EU átlagát. A 2020-as évekre is vannak azonban fontos kockázatok, melyek megakaszthatják ezt a felzárkózást Nyugat-Európához, ezeket vette most sorba az Erste Bank elemzése, illetve megnézték, hogyan lehetne védekezni a veszélyek ellen.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.
Orbán Viktor miniszterelnök készen áll megtárgyalni az európai uniós pénzek folyósításáról szóló, szerdán ismertetett brüsszeli javaslatot. A kormányfő ezt csütörtökön Budapesten mondta, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben, újságírói kérdésre válaszolva.
Minek köszönhető a kkv-hitelezés robbanásszerű növekedése? Hogy hatnak az EU-pénzek a banki finanszírozásra? Mennyire készülnek a cégek a kamatkörnyezet emelkedésére? Miben más a kkv-szolgáltatások területén az OTP, mint a versenytársai? Csonka Tiborral, az OTP Business ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjével tárgyal szerdán Orbán Viktor miniszterelnök, többek között a 2020 utáni uniós források kérdéséről is. Éppen ezen a napon hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság a 2021-2027 közötti források elosztási mechanizmusának tervét, amely a hírek szerint Magyarország és Lengyelország számára kedvezőtlen lehet.
Ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést - ennek szellemében alakítanák át a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését Brüsszelben. A Financial Times szerint az Európai Bizottság egy olyan rendeletre tesz majd javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami - vagy regionális - hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénz elosztását.
Pénzbüntetés mellett jogi felelősségrevonást is szeretne látni abban a magyar ügyben az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), amelyben korábban összeférhetetlenség mellett nyert el EU-s pénzeket közvilágítási projektekre az Orbán Viktor kormányfő vejének résztulajdonában álló cég, de a magyar ügyészség nem talált gondot, így tavaly már lezárta a nyomozást. Mindezt szokatlan módon a Wall Street Journalnak jelezte ma az egyébként rendre hallgatag OLAF.
A napokban Orbán Viktor és Kovács Árpád is azt mondta, hogy az EU-pénzeknek nincs is olyan nagy hatása a gazdaságra, amire jó példa, hogy 2016-ban, amikor jelentősen visszaestek az EU-s támogatások, akkor sem lett belőle baj, ment tovább a gazdaság - emlékeztet bejegyzésében Zsiday Viktor befektető.
A jegybank és a piac is 3,9%-os növekedést vár a magyar gazdaságtól az év egészére. Ekkora dinamikára az elmúlt évtizedben csak egyszer volt példa, indokolt tehát az év végi pezsgőbontás. A ritkán látott számok elsősorban azoknak a magyar cégeknek köszönhetők, amelyek a csúcsra járatott EU-forrásokból és/vagy a hosszú idő után először felpörgő banki hitelekből gazdálkodtak.
Közkeletű vélekedés, hogy a magyarok jövedelme messze elmarad attól, mint amennyi értéket termelünk. A friss GDP-GNI-statisztikák alapján van okunk kételkedni ebben, hiszen az elmúlt évben történelmi mélypontra csökkent a két mutató közötti különbség.
Váratlanul nagy az érdeklődés a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő programja iránt - mondta a Figyelőnek Kisgergely Kornél, az MFB-leánycég vezérigazgatója. 2023 végéig 57 milliárd forint befektetését tervezik a (zömében startup) cégekbe. Az a céljuk, hogy Budapest Európa startupfővárosa legyen.
Egymilliárd forintból, európai uniós forrásból és a magyar állam támogatásával korszerűsítik Budapest Főváros Kormányhivatalának tizenhárom épületét.
Mintegy 900 milliárd forint finanszírozás úgy hiányzik a magyar gazdaságból, hogy az érintett cégek hitelképesek lehetnének, de a kereskedelmi bankok nem hitelezik őket. Őket is el akarja érni az állami fejlesztési bank, amely tavaly 10 milliárd forintnál is kevesebb saját hitelt folyósított - mondja Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank új elnök-vezérigazgatója. Az MFB az NGM-mel közösen közel 1050 milliárd forint visszatérítendő EU-forrást is kezel, köztük a lakossági energiahatékonysági korszerűsítésre felvehető hiteleket is. A Portfolio-nak adott interjújában Bernáth Tamás elismerte: az új MFB Pontok szeptemberi nyitásáig elkelhet a visszatérítendő EU-források jelentős része, így a hitelintézetek által nyitott értékesítési pontokra új feladatok várhatnak. A Budapest Bank eladásával kapcsolatos tervekről is beszélt nekünk a bankvezér.
Idén konzervatív becslésük szerint is 2,7%-ra gyorsulhat a magyar gazdaság növekedési üteme - hangzott el a CIB Bank elemzői sajtóeseményén. Trippon Mariann és Jobbágy Sándor, a bank szakértői szerint ugyanakkor az EU-s források gyorsabb ütemű felhasználása a beruházások élénkítésén keresztül érdemben felfelé húzhatja még ezt a számot, a magánberuházások tekintetében azonban változatlanul nem várható az aktivitás élénkülése. Rövid távú kockázatként a közelgő francia és német választásokat nevezték meg, míg hosszabb távon az egyre súlyosabb problémákat okozó munkaerőhiány lehet a növekedés fő akadálya.
Március végén lezárul a Növekedési Hitelprogram, a visszatérítendő EU-források egyre nagyobb konkurenciát teremtenek a hazai kkv-hitelezésnek, nő viszont a garanciaintézmények szerepe. Hogy mi várható jövőre ilyen változások közepette a bankok vállalati üzletágában, arról az Erste Bank idén márciusban érkezett vállalati üzletágvezetőjét, Szabados Richárdot kérdeztük.
Kijött a hivatalos globális összesítés, lehagytuk Chilét és Görögországot.
Súlyosan érintik a céget a Kínára kiszabott vámok.
Sok ember örülhet majd ennek a fejlesztésnek.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
