A hétvégén vette át az Erste Bank a Citibank lakossági portfólióját. Az elmúlt 10 évben ez volt a legnagyobb banki portfólió-átvétel a piacon, 200 ezer ügyfél került át a pénzintézethez. A termékeket, szolgáltatásokat is átvették az amerikai székhelyű banktól.
A magyar nagybankok sorra dobták piacra tavaly az új mobilfizetési megoldásokat, a mobilbanki appokat és megújították a netbankokat. Van, ahol a személyi hitelt már online is lehet igényelni, és van olyan bank is, amelyik teljesen új alaprendszer bevezetésén dolgozott, amivel majd pár percre csökken egy hitel folyósítása is. Idén sem hagy alább a bankok újító kedve, sőt, már a magyar fintechek is felkerültek a térképükre. Ugyanakkor a legfontosabb feladatok között fog szerepelni az MNB azonnali rendszeréhez való csatlakozás előkészítése, illetve a bankok kinyitását célzó PSD2 nevű uniós szabályozásra való felkészülés. Banki informatikai körképünkben hét nagybank, a Budapest Bank, a CIB, az Erste, a K&H, az MKB, az OTP és az UniCredit vett részt.
Az átmeneti szünet után keddtől ismét elérhető az Erste Bank valamennyi szolgáltatása.
Az Erste Bank a Citibank lakossági ügyfeleinek zökkenőmentes átvétele érdekében február 4-én és 5-én, szombaton és vasárnap elektronikus rendszerein ütemezett rendszerfejlesztést végez, ehhez kapcsolódóan február 6-án, hétfőn bankszünnapot (könyvelési és pénztári szünnapot) tart.
A válság elejéhez, vagyis 2008 végéhez képest 25%-kal kevesebb fiókkal és 11%-kal kevesebb alkalmazottal működik a 10 legnagyobb magyar bank - mutatják a Portfolio saját számításai. A CIB-nél, az UniCreditnél, a Raiffeisennél és a Sberbanknál a fiókszám (és előbbinél a létszám is) közel felére esett. Tavaly mindkét szám kis mértékben csökkent csak a bankszektorban, ami már a beinduló üzleti aktivitással magyarázható. A digitalizáció azonban - különösen a fiókok esetében - a negatív tendencia folytatódását és a fiókok szerepének átértékelődését ígéri.
Hazai magánkézbe kerüljön, és legalább 200 milliárd forintot adjanak érte - ezt a kettős célt szeretné elérni a kormány a másfél éve állami kézben lévő Budapest Bank privatizációja során. Mivel azonban ez így egyszerre nehezen teljesíthető, egyelőre nem indult el a folyamat. A vezérigazgató ma bejelentett, Raiffeisenhez távozása apropóján megnéztük, nem túl sok-e 200 milliárdot kérni a nyolcadik legnagyobb mérlegfőösszegű, de a negyedik legtöbb fiókkal és ügyfélszámlával rendelkező magyar bankért.
Március végén lezárul a Növekedési Hitelprogram, a visszatérítendő EU-források egyre nagyobb konkurenciát teremtenek a hazai kkv-hitelezésnek, nő viszont a garanciaintézmények szerepe. Hogy mi várható jövőre ilyen változások közepette a bankok vállalati üzletágában, arról az Erste Bank idén márciusban érkezett vállalati üzletágvezetőjét, Szabados Richárdot kérdeztük.
Az alacsony kamatok, a hitelezési fordulat és az enyhülés éve volt 2016 a magyar bankszektorban. December végéhez közeledve a Portfolio ezúttal is megkereste a legnagyobb kereskedelmi bankok első emberét, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2017-re. A bankvezérek alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2016-ot saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Melyek lesznek a legnagyobb kihívások saját bankja, illetve a bankszektor számára 2017-ben?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2017 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
Jövő júliustól a jelenlegi három hónapról két hónapra csökken a lakás-takarékpénztári szerződések kiutalási időszaka egy kormányrendelet alapján. Az új szabály csak a 2017. júliusától kötött szerződésekre lesz érvényes. Mindez az ügyfeleknek minimális hasznot hoz, a lakáskasszák dolgát viszont megnehezítheti.
Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.
Az elmúlt másfél-két évben megérett az idő arra, hogy az adósmentő intézkedések lezárultával egy-egy komolyabb nagyságrendű jelzáloghitel-portfólió is gazdát cseréljen Magyarországon, tisztítva a bankszektor lakossági hitelportfólióját. Az elmúlt hetekben ez elkezdődött: az Erste eladta nem teljesítő jelzáloghiteleinek jó részét 19 milliárd forint értékben. A követelésvásárló 10 éves térüléssel számol, és saját bevallása szerint elsősorban nem a bedőlt ingatlanokban látja az értéket. A cég vezérigazgatója beszélt a részletekről egy mai sajtóeseményen.
Szűkülő kamatmarzs, csökkenő kockázati költségek, felemás üzleti aktivitás - ilyen eredményekkel zárult a magyar nagybankok külföldi tulajdonosainak harmadik negyedéves gyorsjelentési szezonja.
53 millió euró értékben kötött hitelmegállapodást az Alap portfóliójába tartozó irodaházak finanszírozására az Erste Bank Hungary Zrt. és a Diófa Alapkezelő Zrt. által kezelt Torony Ingatlan Befektetési Alap. A mostani hitel révén zárta az Alap a V17 irodaház tranzakciót, és refinanszírozta a Green House és az Óbuda Gate irodaházakat.
Az első félévi 33,6 milliárd után 4,5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el a magyar Erste Bank a harmadik negyedévben. Szinte az összes fronton aktív volt a bank a hitelezésben.
Hiába nő most már két éve az Erste Group hitelállománya, a bankcsoport az alacsony kamatkörnyezet miatt egyre kisebb bevételből kénytelen gazdálkodni. Az elemzői várakozásokat - a vártnál alacsonyabb hitelezési céltartalékoknak és a magasabb kereskedési eredménynek köszönhetően - így is sikerült a harmadik negyedévben túlszárnyalni. A nettó eredmény 337 millió euró lett, ebből a magyar leánybank jelentősen csökkenő kamatbevételek mellett csak 8,8 millió eurót hozott. 2017-re is adott előrejelzést a bankcsoport.
A pénzügyi szektor számára is látványos módon befolyásolnak minket befektetési döntéseink során pszichológiai tényezők - erről tartott rendkívül érdekes előadást a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján az Erste Bank két vezetője.
Tegnap megvolt az első olyan jelzáloglevél-kibocsátás, amelyet már az MNB jövő áprilisban életbe lépő jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozása miatt felállt jelzálogbank hajtott végre. 1,9%-os, illetve 2,48%-os hozammal bocsátották ki az új értékpapírokat, amelyekből jelzáloghiteleket finanszíroznak.
Jövő áprilistól 15%-ban jelzáloglevelekkel kell finanszírozniuk jelzáloghiteleiket a magyar bankoknak. Az Erste volt az első, amely új jelzálogbankot alapított ezért, most pedig azt is bejelentette a hitelintézet, hogy októbertől hozza forgalomba saját jelzálogleveleit.
Egy év alatt a lakossági állampapíroknál magasabb, akár több mint 4 százalékos hozamot is elérhettünk ingatlanalappal.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Thomas Crooks indítéka még mindig ismeretlen.
Nemzetközi gazdálkodásra 478 pont kellett a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
