A gyorsan bővülő hazai napenergia-termelés az elmúlt öt évben jelentősen mérsékelte a fosszilis energiahordozók hazai árammixben elfoglalt részarányát, és mintegy 1,6 milliárd euróval fogta vissza Magyarország ezek importjához fűződő költségeit. Szintén a napenergia térnyerése és a továbbra is jelentős fosszilis energiaimport hatására 2024-ben az egész EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a napi legmagasabb és legkisebb áramárak közötti különbség, ami miatt ugyanakkor Magyarországon rejlik az egyik legnagyobb üzleti lehetőség a napenergia akkumulátoros tárolásában.
A hazai áramtermelő kapacitásnak már a felét kitevő napelemek európai termelési rekordot eredményező terjedése mellett más fontos változások is történtek a villamosenergia-rendszerben az erőművi kapacitás és áramtermelés tekintetében 2024-ben. Folytatódott a már 12 éves mélyponton álló import csökkenése, ahogyan a lignites-szenes hazai termelés részarányának esése is, miközben az épp a napelem miatt fontos akkumulátoros energiatároló kapacitás is kezd egyre jobban láthatóvá válni.
Görögországot előzve az európai rangsor élére ugrott Magyarország azzal, hogy a napelemes rendszerek a belföldi áramtermelés negyedét adták 2024-ben – emelte ki csütörtök reggeli posztjában az Energiaügyi Minisztérium egy friss nemzetközi elemzés alapján, amely adat éppen akkora lett, mint amelyet a Portfolio októberi elemzésében előrevetített.
Alig néhány nappal a legutóbbi rekorddöntést követően hétfőn újabb történelmi csúcsra emelkedett a magyar villamosenergia-rendszer terhelése, elsősorban a jelentős fűtési igény következtében.
A Német Szénimportőrök Szövetsége (VDKi) szerint a modern szénerőművek továbbra is kulcsszerepet játszanak az ország energiaellátásában, különösen akkor, amikor a megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia, nem állnak rendelkezésre. A szövetség ezért egy technológia-semleges, versenyalapú és központosított kapacitáspiac bevezetését sürgeti, amely megfelelő ösztönzőket biztosítana mind a szén-, mind a gázerőművek üzemeltetői számára. A VDKi hangsúlyozza, hogy a szénalapú energiatermelést nem szabad démonizálni, és javasolja, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat (CCS/CCU) a szénerőművekre is alkalmazzák. Jelenleg Németországban 16 gigawattnyi szénerőművi kapacitás működik, amely 2024-ben az ország villamosenergia-termelésének 5,4%-át adta - írta meg a Reuters.
Az Európai Unió 2024-ben ismét fontos mérföldkövet ért el a zöld energetikai átállás terén: a megújuló energiaforrások már csaknem az áramtermelés felét biztosítják, miközben a fosszilis energiaforrások történelmi mélypontra szorultak vissza. Az atomenergia továbbra is meghatározó szereplő az energiamixben és a termelés negyedét teszi ki, de a szélenergia egyre nagyobb szeletet hasít ki magának, megelőzve a földgázt. Az energiamix átalakulása mellett az Európai Uniót komoly kihívások elé állítja az egyre növekvő energiaigény, az importfüggőség erősödése, valamint az áramárak volatilitása - olvasható ki az Eurelectric adataiból.
Bár Európa atomerőmű-építési aktivitása jelenleg mérsékelt, de a kontinens - legalábbis azok az országok, amelyek már régebb óta üzemeltetnek atomerőműveket - fokozná ez irányú erőfeszítéseit, amit ugyanakkor finanszírozási nehézségek akadályoznak - áll az S&P Global jelentésében, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy készen áll-e Európa a nukleáris reneszánszra.
Vizsgálatba kezdett a német kartellügyi hivatal, hogy volt-e esetleg szabálytalan összejátszás, az áramkínálat visszafogásával kapcsolatos trükközés a német áramtermelők részéről tavaly november-decemberben akkor, amikor a tartós sötétszélcsend idején egyébként is égbe szálltak az áramárak – derült ki egy csütörtöki lapinterjúból és egy sajtómegkeresésből.
A Mol tegnap adásvételi szerződést kötött az Optimum Vogt Kft.-vel, az Ib vogt Gmbh leányvállalatával, a Naperőmű Farm Kft. 100%-ának megvásárlásáról – derül ki a cég közleményéből.
A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.
Kína olajkereslete várhatóan öt évvel korábban, már 2025-ben elérheti csúcspontját a korábbi előrejelzésekhez képest. Az ország legnagyobb energiatermelőjének friss jelentése szerint ez a fordulat a benzinről és dízelről való gyorsabb átállásnak köszönhető. A prognózis alapján az olajkereslet 2025-ben 770 millió tonnára nőhet, majd fokozatosan csökkenve 2060-ra 240 millió tonnára eshet vissza - írta meg a Bloomberg.
Gőzerővel zajlanak a talajelőkészítési munkák a Paks II. projekt helyszínén és hamarosan sor kerülhet az első beton öntésére. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a 2030-as évek elején üzemelhetnek az új blokkok, az első időszakban közösen a jelenleg is működő reaktorokkal. Vajon hogyan illeszthető be Paks II. az energiamixbe és nem okoz-e gondot, hogy rohamtempóban emelkedik a hazai naperőművi kapacitás? Mindezekről beszélgettünk Rákóczi Péterrel a Paks II. Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatójával.
Az európai áramárak megugrásának hátterében összetett energiapiaci és geopolitikai tényezők állnak, emelte ki Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, aki a vg.hu-n megjelent cikkben járta körbe a piacon kialakult helyzetet. A terjedelmes írásban kiszúrtunk egy új magyar javaslatot, ami a soros elnökség tükrében érdekesnek tűnik, és akár segíthet letörni a kiugró áramárakat.
A hatalmas németországi nap- és szélenergia kapacitások a sötétszélcsend idején mind Németországban, mind egész Európában komoly kihívásokat okoznak a villamosenergia ellátásban és az árakat jócskán megugrasztják, és emiatt ilyen magasak a nagykereskedelmi áramárak Magyarországon is – lényegében ezt üzeni mai Facebook-posztjában Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
Az urán piacáról készített friss elemzést Zsiday Viktor, befektetési szakember. Szerinte a zöld átállás, és a növekvő energiaigény mellett egyre nagyobb szükség lesz az uránra az energiamixben, miközben a kínálati oldal bővítése annyira körülményes, hogy valószínűleg hosszabb távon is túlkereslet lesz a piacon, így az árak tovább emelkedhetnek. Megemlítet azonban több olyan kockázatot is, amelyek miatt érdemes lehet óvatosan kezelni a sztorit.
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
Nem jött el a sokak által várt fordulat.
Súlyos lépésekre készülnek a szociáldemokraták a konform radikálisokkal szemben.
Trumppal tárgyalni akarnak, de a megtorlásra is van már eszköz.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Hamarosan Trump asztalán lesz a terv.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
Nyomasztó kérdésre nincs válasz Ukrajnában.
