2024-ben mindössze 13 295 új lakás épült Magyarországon, ez 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28%-kal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23%-kal.
- A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
- A 12%-os növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41%, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37%-os csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31%-kal kevesebb lakást adtak át.
- A természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61%-ra csökkent 2023-hoz képest.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 44%-a többlakásos épületben, 3,4%-a lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint az előző évben.
Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6%-kal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1%-kal több lakás építését kezdeményezték.
- Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32%-kal tovább bővült.
- Az építtetők az esetek 45%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7%) és a községekben a legmagasabb (86%).
- A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (–0,7%). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79% volt, összesen 6848.
- A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12%-kal kevesebb, mint 2023-ban.
A mostani szám alulmúlja a korábbi szakértői várakozásokat is, tavaly év közepén ugyanis az általunk megkérdezett ingatlanpiaci elemzők még 15-16 ezer lakóingatlan átadására számítottak. A használatbavételi engedélyek száma ezzel közel egy évtizedes mélypontra zuhant, a tavalyinál gyengébb év a mérések kezdete óta mindössze hatszor, a 2011-2016 közötti időszakban fordult elő. A 2020-as 28 ezres szinthez képest pedig több mint 50 százalékos a visszaesés, így jelentős fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy elérhessük a kormány által tavaly megfogalmazott 25 ezres célt. Egyelőre tehát sem a használatbavételi engedélyek, sem az építési engedélyek tekintetében nem beszélhetünk felpattanásról, így továbbra sem várható, hogy rövid távon érdemi ugrás következzen be az épített lakások számában.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
