A magyar gazdaság eddigi mindkét növekedési komponensével (tőke, munka) komoly gond van. Az elmúlt évek aggasztó gazdaságszerkezeti irányokat jelölnek ki, ami az ipar energiafogyasztásának drasztikus növekedéséhez vezet. Ami most új irányként jelenik meg a kormányzati diskurzusban, számomra sokban hasonlít arra, ami az eladósodott, tőkehiányos magyar gazdaságban történt az 1990-es évek elejétől 2009-ig.
Különböző spórolási megfontolások miatt sokan a lehető legolcsóbb szigetelési megoldásokat választják, de ami még nagyobb problémát okoz, az a rétegrendek és a különböző anyagok, segédanyagok nem megfelelő rendszerszintű használata. Az épületek hőszigetelésének leghatékonyabb és legtartósabb módja, ha teljes "komplett" hőszigetelő rendszereket építenek be, ezzel nem csak a szigetelési tulajdonságokat maximalizálva, hanem az akár 30 éves garanciát is megőrizve.
A kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladódtól – írja a hvg.hu.
Megszerezte a használatbavételi engedélyt a Futureal fejlesztésében megvalósult Corvin Innovation Campus irodaház első üteme. A Corvin Sétány meghosszabbításában felépített komplexum ad otthont az IBM Magyarország új székhelyének is. A globális technológiai cég már be is költözött az érintésmentes megoldásokkal felszerelt épületbe.
Az energiamegtakarítást eredményező, használt lakások felújítására szánt lakossági forrást állami támogatás egészítse ki, 1+1 forint, azaz 50%-os támogatásért lehessen pályázni - javasolja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László. A támogatás azért fontos, hogy a tulajdonos, ha akar, tudjon is költeni az energiatakarékosság érdekében.
A Mobiliti applikáció jól ismert a magyar e-autósok körében, de azt kevesen tudják, hogy az MVM csehországi érdekeltségén, az Innogy-n keresztül, már a szomszédos országban is elérhető, sőt, zajlanak az egyeztetések a keleti piacra lépésről is. Széll Szilárd, az alkalmazás technológiai hátterét fejlesztő Grape Solutions vezérigazgatója ugyanakkor nemcsak az e-mobilitási megoldások terén lát nagy potenciált az Európán túli terjeszkedésben, hanem az olyan energiahatékonysági szoftverek piacán is, amelyek a nyugati piacon is most terjednek el szélesebb körben, keleten pedig úttörőként lehet betörni velük a piacra.
A következő években csökkenhet Magyarország földgáz-fogyasztása, viszont villamosenergiából akár 50-55 százalékkal többre lehet szükségünk 2030-ban, mint most, így a teljes energiafogyasztásunk várhatóan kismértékben emelkedik még – hangzott el az Egyensúly Intézet keddi konferenciájának panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint a legfontosabb az energiahatékonyság, melyben bőven vannak még tartalékok, ha pedig a napenergiát még jobban kiaknáznánk, akkor akár exportőrök is lehetnénk.
Az utóbbi években az élet minden területén egyre komolyabb figyelmet kap a környezettudatosság. Az emberi tevékenységek nagyon sokrétű módon hatnak a természeti környezetre, ezen belül az épített környezet meghatározó jelentőséggel bír. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők legyenek, szükség van ezek meghatározására és mérésére. 2022-ben a háztartások számára még kézzelfoghatóbbá vált, hogy mennyire energiahatékony a lakóépület, amiben élnek. Bár van, akiben a környezet iránti aggodalom, de a legtöbbek számára a rezsiköltségek alakulása váltotta ki a téma iránti fokozott érdeklődést. Az Otthon Centrum Investment Solutions (OCS) idén először vizsgálta meg, hogy egy év alatt a hálózatában értékesített és az OCS által tanúsított ingatlanok adatai alapján milyen megállapítások tehetők a hazai lakásállomány energiahatékonyságára vonatkozóan.
Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Olyan sokan költöztek a fővárosból egy-másfél óra alatt megközelíthető településekre az elmúlt években, hogy lassan itt lesz az ideje újraértelmezni a budapesti agglomeráció fogalmát. A Balaton-parti településeken is egyre kevésbé szezonális az élet, sokan elsődleges vagy másodlagos új otthonukat is itt találják meg, akár egy kisebb családi ház, vagy tágas, kertkapcsolattal rendelkező lakás alternatívájában.
A Schneider Electric francia elektronikai vállalat 16 milliárd forintos beruházása nyomán a következő években 500 új munkahely jön létre Dunavecsén - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a cég új, klímasemlegesen működő okosgyárának ünnepélyes alapkőletételén arról számolt be, hogy ez már a francia vállalat ötödik magyarországi üzeme lesz, ahol középfeszültségű eszközöket fognak előállítani elektromos elosztóberendezésekhez. A gyár neve Duna Smart Power Systems lesz, amelyben a termelés várhatóan 2024-ben indulhat el. „Magyarországnak kitüntetett szerepe van abban az üzleti stratégiában, amit a Schneider Electric megvalósít” – emelte ki az ünnepségen Frederic Godemel, a cég energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke.
Egész éjjel tartó tárgyalások után pénteken reggelre megszületett az ideiglenes politikai megállapodás az uniós energiahatékonysági irányelv módosításáról, benne a végső energiafelhasználás visszafogásának mértékéről és arról, hogy rengeteg középületben kötelező lesz energiahatékonysági felújításokat végrehajtani - derült ki a tagállamokat tömörítő uniós Tanács és a társjogalkotó Európai Parlament közleményeiből. A javaslatot eredetileg megfogalmazó Európai Bizottság üdvözölte a fontos megállapodást.
Az Európai Unió energiafelhasználása 6%-kal, a CO2 kibocsátás pedig 5%-kal lenne csökkenthető az EU ma meglévő épületállományának korszerűsítésével. Az európai befektetők közel kétharmada véli úgy, hogy a következő három évben a fenntarthatóság egyre fontosabb szempont lesz az ingatlanbefektetési döntéseknél. A trendek Magyarország esetében is érvényesek, ezt támasztja alá a bérlői oldal is, erősítették meg az ICON Real Estate Management szakértői.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
Lazított a fűtési és légkondicionáló rendszerek, illetve bizonyos épületek energetikai felülvizsgálati szabályain a kormány a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent rendelet alapján.
Az Európai Parlament energiaügyi bizottsága támogatja azt a szabályozást, amely értelmében európai épületek millióit kellene felújítani. A jobb energetikai besorolásoktól azt várják, hogy csökken majd az épületek általi károsanyag-kibocsátás - írja a Reuters.
A lakossági napelemes pályázatban „szükséges új pályázati kört nyitni”, de előtte még módosítja a kormány a pályázat keretösszegét, és felülvizsgálja a fajlagos költségeket is, közben pedig radikálisan egyszerűsíti a pályázati elszámolást, és éppen ezért nem működik ez a benyújtási felület – tudta meg a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Mindez azt jelenti, hogy aki lemaradt a pályázat első köréről, vagy valamiért nem nyert, a megváltozott rezsicsökkentési szabályok mellett újra lehetőséget kap a villanyszámlája csökkentésére, illetve az ingatlana átfogó energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázat második körének időzítése egyelőre nem ismert, de a minisztériumi válasz arra utal, hogy ez valamikor tavasszal lehet reális, addigra ugyanis már a 2022-es szja-bevallási adatok is meg lesznek, így meg lehet húzni az új jövedelmi határt is, ami alatt egyáltalán pályázni lehet.
Hazánk klímasemlegessé válásának egyik kiemelt célterülete az épületek energetikai korszerűsítése. A magyarországi épületállomány közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amely nagyrészt a fűtésből, melegvíz-készítésből, főzésből ered, 2020-ban az egész ország bruttó kibocsátásának 17%-át tette ki. Bár 2014 óta a lakossági épületek kibocsátása lényegében stagnált, a kereskedelmi és (köz)intézményi, vagyis összefoglaló néven szolgáltató épületeké pedig csökkent, mégsem dőlhetünk hátra: a magas rezsi és a klímaváltozás elleni harc is azt diktálja, hogy gyorsítsuk fel az épületállomány korszerűsítését. Erre vonatkozva fogalmazott meg javaslatokat a Green Policy Center.
Vegyes, de inkább pozitív éve volt a fenntarthatóságnak 2022-ben. Bár a háborús bizonytalanság miatt volt, hogy a rövid távú érdekek felülírták a hosszú távú célokat, de például energiahatékonyságba vagy zöld energiába soha annyi cég és magánszemély nem fektetett még, mint idén. De mit gondolnak a területről a nagyhatalmak, hogy áll a fenntarthatóság terén Magyarország, a menedzselt összeomlás-e a legjobb esélyünk a klímaváltozás elleni harc kontextusában, és mit tehet egy pénzintézet azért, hogy a gazdaság szereplői fenntartható működési modellre térjenek át? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt a Portfolio Business podcast új epizódjában Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője.
A lakóépületek és a közintézmények zöldítése volt a fő témája a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferenciának. Az eladások során kiderült, hogy a magyarok 70%-ának nincs olyan mértékű megtakarítása, ami egy éves fogyasztást fedezni tudna, ezáltal az alacsony energiahatékonyságú otthonok felújítási lehetőségei is korlátozva vannak. Nagy szükség lenne viszont a korszerűsítésre, a magyar otthonok ugyanis 60%-kal több energiát használnak fűtésre, mint az EU-s átlag és a mélyfelújításokkal a felére lehetne csökkenteni a fűtésre használt energiát.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
