Napvilágra kerültek az új zöld távhő pályázat részletei, amely összesen 96 milliárd forintos keretösszeggel segíti a távhőtermelés megújuló alapokra helyezését és a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítását. A Jedlik Ányos Energetikai Program részeként a távhőtermelők 51 milliárd, míg a távhőszolgáltatók 45 milliárd forintra pályázhatnak korszerűsítési és fejlesztési célokra. Az éles indulás áprilisban várható.
Egy horvát felső vezető szerint a JANAF olajipari vállalat vásárolhatná meg a szerb NIS vállat orosz tulajdonrészét, amelyet amerikai szankciók fenyegetnek. Ez egy jelentős regionális összefonódást jelentene, amely Magyarországot is érintené, mivel a szerb vállalat kulcsszerepet játszik a térség üzemanyag-ellátásában. Amennyiben ez a kapacitás kiesne az amerikai tiltás miatt, az a régiós üzemanyagárak emelkedéséhez vezethetne Szijjártó Péter külügyminiszter szerint.
Az atomenergia energiatermelési célú alkalmazása világszerte több évtizedes múltra tekint vissza, az utóbbi időben pedig a nagy atomerőműveknél olcsóbbnak és biztonságosabbnak ígérkező kis moduláris reaktorok (SMR) fejlesztése révén új lendületet kapott. A kis moduláris reaktorok megjelenése lehetőség a magánpiaci befektetők számára, mivel megdöntheti azt a paradigmát, amely szerint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés csak állami irányítású, centralizált, nagy rendszerekben működhet hatékonyan. Emellett ezek a létesítmények olyan piaci szegmensek, például mesterséges intelligencián alapuló rendszerek és adatbankok szükségleteit is ki tudják majd elégíteni, amelyre a hagyományos atomerőművek nem lennének képesek. Az SMR-ek jól illeszkednek a modern digitális technológiai környezetbe. A mesterséges intelligencia megoldásait használva optimalizálhatják a létesítmények üzemeltetését és karbantartását, így csökkenthetik a nukleáris alapú villamosenergia-termelés költségeit.
Oroszország igyekszik újraindítani az amerikai szankciók miatt megrekedt Arctic LNG 2 projektet. Ha sikerül, India lehet az egyik vevő, amely kedvezményes áron juthatna hozzá az orosz földgázhoz. Azonban a geopolitikai bizonytalanság továbbra is jelentős kockázatot hordoz magába, ezért nem egyszerű az üzletkötés - írta meg a Bloobmerg.
Gyorsan fejlődik a globális akkumulátorpiac, a kereslet meredeken emelkedik, az árak pedig tovább csökkennek, ez azonban a közeljövőben lassulhat a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint. Európa ellátási lánc ökoszisztémája még mindig viszonylag gyenge, szakképzett munkaerőből hiány van, gyártási költségei pedig 50%-kal meghaladják a kínai értékeket, így több itteni gyártó elhalasztja vagy törli bővítési terveit a jövedelmezőséggel kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A kihívások ellenére az IEA szerint Európának van lehetősége versenyképesebb akkumulátoripart építeni.
Az ukrán állami energetikai vállalat, a Naftogaz kedden azt jelentette be, hogy 100 millió köbméter amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolt a lengyel Orlentől. Ez már a második jelentős, 100 millió köbméteres szállítmány, amelyet az oroszok helyett az amerikaiaktól vesznek az ukránok az energetikai infrastruktúrát ért károk miatt, és a hideg idő mellett.
Negyven napja nem érkezett amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) Kínába, ami az elmúlt két év leghosszabb ilyen időszaka. Ennek hátterében a Kína által bevezetett 15 százalékos vám áll, amely válaszlépésként született a Trump-kormányzat által újraélezett kereskedelmi konfliktusra.
Március 20-án jár le az amerikai energetikai szankciók alóli mentesség Magyarországnak és Törökországnak, és ha ez nem kerül meghosszabbításra, akkor előfordulhat ellátási zavar a magyar szempontból is kulcsfontosságú Török Áramlaton – írja a Telex a forrásai alapján. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője is jelezte a lapnak, hogy az amerikai szankciók hatásai Damoklész kardjaként lebegnek a magyar gázimport felett. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelynek egyik panelbeszélgetésében Pletser Tamás is részt vesz, további részletek és jelentkezés itt.
Külön kérelem nélkül április 15-ig automatikus fizetési haladékot kapnak az okosmérős MVM-ügyfelek, akik az átalányfizetés januári megszűntetése és a tartósan hideg tél miatt január-februárban elszálló áramszámlákat kaptak az idősoros elszámolásban – jelentette be egy Facebook-posztban Czepek Gábor. Az Energiaügyi Minisztérium miniszter-helyettese, és az MVM igazgatóságának elnöke azt is jelezte, hogy akinek ez a fizetési haladék nem igazi segítség, ők április 15-től kérelemre legfeljebb fél évre elosztott részletfizetést igényelhetnek az állami rezsiszolgáltatónál.
Az elektromos hálózat bővítése és korszerűsítése elengedhetetlen az energiaátálláshoz, de a fejlesztések világszerte egyre nehezebben tudnak lépést tartani az áramigény növekedésével, mivel az alapvető alkatrészek ára és beszerzési ideje csaknem megkétszereződött 2021 óta. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint a jelenség az olyan nélkülözhetetlen komponenseket is érinti, mint a transzformátorok és kábelek, jelentős akadályokat gördítve a hálózatfejlesztők elé.
A német belpolitikában és nemzetközi energetikai színtéren is egyre több találgatás lát napvilágot az Északi Áramlat gázvezetékek jövőjével, valamint az amerikai–orosz energetikai közeledéssel kapcsolatban. Robert Habeck leköszönő német zöld párti miniszter ugyanakkor határozottan kiáll amellett, hogy az Északi Áramlatot nem szabad újranyitni. A politikus szerint „teljesen rossz irány” lenne ismét megnyitni az utat a Németország és Oroszország közötti földgázszállítás előtt.
A Lacq-ban épülő ritkaföldfém-újrahasznosító és -finomító üzem Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű beruházása, amely Kínán kívül egyedülálló kapacitással rendelkezik majd. Az évi 2 000 tonna mágneshulladék és 5 000 tonna bányászati koncentrátum feldolgozásával a gyár a globális ritkaföldfém-termelés 15%-át biztosíthatja, stratégiai szerepet töltve be az elektromos motorok és a megújuló energiák ellátásában. A projekt Japán és Franciaország támogatásával valósul meg, és a 2026-ra elkészülő üzem hosszú távon enyhítheti Európa nyersanyagfüggőségét.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárására irányuló béketárgyalások legújabb fejleményei alapján egyre világosabb, hogy az energetikai kérdések döntő szerepet játszhatnak a közelgő fegyverszüneti vagy békemegállapodásban. A két ország közötti vita elsősorban a megszállt területek és a gazdasági ellentétek körül zajlik, ám a háttérben már javában folynak az egyeztetések az energiaipari megállapodásokról és a szankciók esetleges enyhítéséről is.
Lényegében folyamatosan a növekedésbe menekülve sikerült a magyar A1 Solarnak olyan árbevétel-emelkedést elérnie az elmúlt években, amellyel a cég a Financial Times Európa leggyorsabban növekvő vállalatait rangsoroló listáján az európai 12. helyet, míg Magyarországon az első helyet szerezte meg. A cég mára túllépett a kizárólag napelemes fejlesztésekre fókuszáló megközelítésen, és a projekt üzletágban az a célja, hogy az EMEA régióban öt éven belül top tízes szereplővé váljon az átfogó ingatlan-energiahatékonysági, energiamenedzsment-automatizálási, okosotthon fejlesztések piacán. A siker hátteréről, a társaság további terveiről és a piaci kilátásokról beszélt Szenyán Endre, az A1 Solar résztulajdonosa, a cégcsoporthoz tartozó Energrosso Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
A csapadék hatására a Duna hazai szakaszon is emelkedésnek indul a folyó vízállása, de egyelőre nem várható, hogy jelentősen meghaladja az ebben az évszakban rekord alacsonynak számító szinteket. Az alacsony vízállás több ágazatot is érzékenyen érinthet, így az energiaellátást is, ezért ez az eshetőség a krízishelyzetek megelőzéséhez és kezelésükhöz szükséges eljárásokat leíró villamos energia kockázati készültségi tervben is szerepel. Magyarországon több olyan, az energiaellátás szempontjából fontos erőmű található, amelyek hűtését folyóvíz biztosítja, de e rendszereket úgy tervezték, hogy működésük rendkívül alacsony vízállásnál is biztosított legyen.
Miközben a tiszta energia technológiák továbbra is magasan költség-versenyképesek Európában, amit a telepítési számok is igazolnak, az ezeket gyártó uniós cégeknek kihívásokkal teli üzleti környezettel és éles globális versennyel kell szembenézniük. Az EU diverzifikált nettó nulla technológiai feldolgozóiparnak ad otthont, de globális szinten küzd piaci részesedése megőrzéséért, miközben Kína uralja a termelést. Számos tiszta technológia, például a szélerőművek vagy a hőszivattyúk gyártása terén az EU még mindig jó helyzetben van, de további támogatásra van szükség az értékláncok megerősítéséhez és a gyártókapacitás növeléséhez - olvasható az Európai Bizottság jelentésében.
Törökország a héten hivatalosan is az Egyesült Államokhoz fordul, hogy meghosszabbítsák a decemberben kapott szankciómentességet, amely lehetővé teszi az orosz Gazprombankon keresztüli gázkifizetéseket. Az viszont továbbra is kérdés, hogy mi a helyzet Magyarországgal, hiszen a mentességet egyszerre kapta meg a két ország - írta meg a Bloomberg.
Már csak bő három hét és jön április 8-án a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 című konferencia! Az egésznapos esemény programja a tavalyi és tavalyelőtti sikeres rendezvények folytatásaként három kulcsfontosságú területre összpontosít: a tudatosabb energiabeszerzésre, az okos energiafelhasználásra, és a megújuló energia projektekre, valamint az energiatárolásra. Ezek a témák különösen fontosak a magyar vállalatok számára, hiszen Európában továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a cégek gáz- és áramára. Érdemes minél előbb regisztrálni, és bebiztosítani a helyét a rangos eseményen, amelynek részletei itt találhatók, regisztrálni itt lehet.
Szerbia hosszútávú gázellátásának biztosítása érdekében új, 30 évre szóló szerződésről tárgyal Oroszországgal - számolt be a Wprost biznes lengyel híroldal. Bár Szerbia az elmúlt években elkezdett diverzifikálni gázbeszerzéseit, továbbra is nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól, és az EU-s szankciókkal szemben nem korlátozza az orosz gázimportot.
A Gazprom, egykor Európa egyik legmeghatározóbb gázkereskedelmi partnere, mára drámai hanyatlásnak indult. Az orosz energiacég exportja az európai piacra a 2022-es ukrán háború kitörését követően negyedére csökkent, ami miatt a vállalat milliárdos veszteségeket halmoz fel és tömeges elbocsátásokra kényszerül. Az EU elhatározása, hogy 2027-re teljesen leválik az orosz fosszilis energiahordozókról, alapjaiban írta át a Gazprom üzleti stratégiáját. A vállalat vezetősége alábecsülhette Európa elszántságát, és most kétségbeesetten keres új piacokat – ám a lehetőségek korlátozottak. Eközben az Egyesült Államok és Oroszország között titkos háttértárgyalások zajlanak az orosz gáz esetleges visszatéréséről az európai piacra egy esetleges fegyverszünet esetén. De vajon Európa hajlandó lesz visszalépni az orosz energiafüggőség árnyékába?
Vámok, várható infláció, közelgő recesszió - röviden ez várhat az amerikaiakra Donald Trump elnöksége miatt.... 
Az adóellenőrzések során a NAV gyakran tár fel olyan adminisztratív hibákat, amelyek kijavítása kulcsfontosságú... 
Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, de valószínűleg...
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek...
E héten eltemetjük és megmentjük a dollárt, valamint életviteli tanácsokat is osztunk Szabó Dáviddal. Jó szórakozást!...
Tegnap óta mindenki azt találgatja, hogyan számolták ki az amerikai vámokat. A bemutatott ábrán az amerikai termékekre...
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
