A november 11-én kezdődött és 22-éig tartó azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcsot Donald Trump megválasztásának árnyékában rendezik meg, sok fontos politikai vezető el sem megy az eseményre. A csúccsal kapcsolatos elvárások már a klímakonferencia kezdete előtt is alacsonyak voltak, ennek ellenére grandiózus beszédek hangzanak el arról, hogy hatalmas pénzáramlásra van szükség a gazdag országokból a szegényebbek felé. Trump győzelme előtt is irreálisnak tűnő, ezer milliárd dolláros fellépésre vonatkozó felhívások elhibázottak, és biztos, hogy kudarcot vallanak.
Mivel a klímavédelmi politika egyre jobban növeli az emberek megélhetési költségeit, és eközben szinte semmi eredménnyel nem jár, a választópolgárok egyre inkább belefáradtak a nagyszabású zöld ígéretekbe. Csak remélni tudjuk, hogy ez a fajta negatív reakció jobb, olcsóbb és hatékonyabb intézkedésekhez vezethet.
Minimálisan javultak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kilátásai az egy évvel korábbihoz képest, de az országok és vállalatok által beígért intézkedések teljes körű megvalósításán túl további jelentős intézkedések is szükségesek a klímacélok eléréséhez - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség 2024-es éves nagy jelentéséből.
A klímaváltozást mára minden korábbinál erősebben a bőrünkön érezzük és világossá vált, hogy elkerülhetetlen a karbonemisszió nagyarányú globális csökkentése. Az EU a Megújuló Energia Irányelvek további szigorításával nagy lépést tett a helyes irányba. Az új szabályozás része egy - a közlekedés jelentős emissziócsökkentését célzó - nemzeti e-mobilitási kreditmechanizmus létrehozása minden tagországban. Javasolt lenne, hogy az új kreditmechanizmus az Önkéntes Karbonpiac globális, átlátható és integritás alapú szabályaira épüljön. Így, a közlekedés által felhasznált megújuló energiahányad növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése együttesen is elérhetővé válnának.
Csehország jelentős változtatásokat akar az Európai Unió autóipari kibocsátáscsökkentési céljainál, amelyet Petr Fiala cseh miniszterelnök és Martin Kupka közlekedési miniszter jelentettek be pénteken. Kiemelték, hogy az egyik fő cél az belső égésű motorok betiltásának felülvizsgálatának felgyorsítása, valamint az új autók és furgonok emissziós határértékeinek újraértékelése a következő évre – írj az Euractiv.
Az 1990-es évektől kezdve a klímaváltozás kérdése a gazdag országok politikusai és elitje számára egyfajta fixációvá vált. Ez akkor alakult ki, amikor a világ éppen túljutott a hidegháborún. Szerte a világban a viszonylagos béke és bizalom légköre uralkodott, széles körű gazdasági növekedés volt tapasztalható, és gyors előrelépés történt a szegénység elleni küzdelemben is. Különösen Európa fővárosaiban érezték úgy, hogy a bolygó nagy problémáinak többségét megoldották, így a klímaváltozás lett az utolsó nagy megoldandó kérdés.
Szerte a világban egyre nagyobb a kereslet a turisták körében a fenntartható nyaralási, utazási formák iránt, amire a nagyobb turisztikai szolgáltatók is kezdenek már reagálni. A turisztikai zöld átállás terén azonban Magyarország még az út elején jár. Itthon az energiatakarékosságra való odafigyelésen kívül az ökológiai, fenntarthatósági tényezők még nem számítanak kiemelt szempontnak az új szállodaépítéseknél, turisztikai beruházásoknál.
Az elmúlt években megszületett és a gyors növekedés útjára lépett egy új nemzetközi piac, amelyen a vállalatok a szén-dioxid légkörből való eltávolításáért fizetnek az egyre több, ilyen tevékenységet és szolgáltatást végző társaságoknak, ezzel előmozdítva fenntarthatósági céljaik teljesítését.
Az ember okozta éghajlatváltozás legfőbb hajtóereje, az üvegházhatású gázok kibocsátása évről évre nő. A szakértők nagyobb része azt valószínűsíti, hogy a globális hőmérséklet ebben az évszázadban legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé, ami túlszárnyalja a nemzetközileg elfogadott 1,5 fokos célértéket, és katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára. Nagyon sok és sürgős teendő van az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésében. Az egyik a következetes és egyre gyorsuló kibocsátáscsökkentés. A 1,5 fokos célérték eléréséhez például Magyarországon a felére kellene csökkenteni az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátást.
Az ENSZ nemrégiben megtartott dubaji klímavédelmi konferenciájának (COP28) hétköznapi megfigyelői megbocsátható módon nagy jelentőséget tulajdonítottak az eseménynek. „Klímakatasztrófa küszöbén állunk, ennek a konferenciának fordulópontot kell jelentenie” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozáson. A végső megállapodás megkötésekor aztán Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter üdvözölte a „megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a fosszilis energiahordozókról való átállással kapcsolatos, áttörést jelentő kötelezettségvállalásokat”. Az igazság azonban az, hogy sem a dubaji megállapodás tartalma, sem pedig az, ami kimaradt belőle, nem lesz nagy hatással a klímaváltozásra.
Négy nemzetközi nagybank lépett ki a vállalati beruházások éghajlati célokkal való összhangját vizsgáló ENSZ által támogatott SBTi kezdeményezésből.
Meglehetősen kiszámíthatatlanul alakul az emissziós kvóták európai uniós és hazai jogszabályi környezete, a piaci szereplőket nagy kihívás elé állítja a karbonvám (CBAM) és az új magyar karbonkvóta-intézkedéseknek való megfelelés. Papp Bernadett, a Pact Capital AG szenior piaci elemzője szerint az uniós irányelvben számos buktató rejlik, és az is nagy kérdés, hogy mennyire szerencsés a vállalatokat korlátozni azon tevékenységükben, hogy a kvótákat olyan célokra használják fel, amely növeli a likviditásukat, vagy olyan forrást biztosít számukra, amellyel jövőbe mutató zöld beruházásokat tudnának végrehajtani. A Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján kiderült, hogy mire lehet számítani 2024-től az EU emisszió-kereskedelmi (ETS) rendszerétől, mitől függ a kvóta árfolyama és a zöldítés szempontjából miért fontos az ellátási láncok átalakítása.
A Volkswagen azt kéri, hogy az új európai uniós kibocsátási normák bevezetését legalább 2026 őszére tolják ki, a tervezettnél valamivel több mint egy évvel későbbre, azzal a céllal, hogy 2027 őszére minden új autó megfeleljen nekik – írja a Reuters.
A karbonkvóták árfolyamának várható növekedése egyre nagyobb súllyal kényszeríti a legszennyezőbb iparági szereplőket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, azonban a gazdasági szereplők nagyobb részét kötelező érvénnyel nem érinti az uniós megfelelési kényszer. Ugyanakkor az önkéntes piacon ezeknek a vállalkozásoknak is van lehetőségük a karbonlábnyomuk ellentételezésére, amit a befektetők, finanszírozó bankok, piaci partnerek vagy éppen a vásárlók egyre inkább el is várnak. A Pact Capital szakértőjével, Papp Bernadettel arra kerestük a választ, hogy hogyan válik karbonsemlegessé egy nem kifejezetten termelőtevékenységet végző vállalat, hogyan lehet megállapítani a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, és mennyibe fog kerülni a karbonsemlegesség egy vállalkozás számára.
Rekordmennyiségű karbonkibocsátást eredményeztek 2021-ben az erdő- és bozóttüzek a világ több pontján, így Szibéria, az Egyesült Államok és a Földközi-tenger térségének egyes részein - közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata.
Az Európai Unió polgárai erősen támogatják a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti klímacélok kijelölését - derül ki egy 12 uniós országban végzett közvélemény-kutatás eredményeiből. A megkérdezettek 68 százaléka azt kívánja, hogy az EU közös kibocsátáscsökkentési célszámának megemelését követően saját országának kormánya is lépjen ebbe az irányba. Magyarországon a válaszadók szinte pontosan ugyanilyen arányban (67%) fejezték ki erre irányuló akaratukat.
Az ügyben több miniszter is lemondott.
Friss híreink a válságról percről percre.
Sokan nem értik az elnök döntését.
Váratlanul borult fel a kényes hatalmi egyensúly.
Musk kilépéssel fenyegetőzött.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
