Hatalmas üzleti lehetőség rejlik az elektromos járművek töltésében, globális befektetői érdeklődés egyre nő, az előzetes kalkulációk szerint 2022 végéig 2,3 milliárd dollár áramlott a szektorba – állapítja meg elemzésében a KPMG. Az eredendően az indiai autótöltési piacot vizsgáló, ebből pedig globális következtetéseket is levonó tanulmány szerint a különböző szegmensek számára egyéni és testreszabott töltési megoldásokat kell kínálni.
Az Audi Hungaria a kihívások ellenére stabil eredménnyel zárta a 2022-es üzleti évet. A világ legnagyobb motorgyárában 1 677 545 járműhajtás készült, míg a járműgyártásban 171 134 autó gördült le a gyártósorról (beleértve a brazil SKD-gyártás számára készült gépkocsikat is). A vállalat a tavalyi évben 8,4 milliárd euró árbevételt ért el és összesen 220 millió euró értékű beruházást hajtott végre. Ezzel az összberuházás értéke a vállalat alapítása óta elérte a 12,2 milliárd eurót, melynek köszönhetően az Audi Hungaria a magyar járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria a régió legnagyobb munkáltatójaként 11 957 munkatársat foglalkoztatott a tavalyi év végén.
A Mitsubishi elektromobilitási gyártmányfejlesztési stratégiája keretében az elkövetkező évtized közepére teljes egészében akkumulátoros és hibrid elektromos hajtású járművekből állítja majd össze a modellpalettáját - jelentette be pénteken a japán autóipari konszern.
Kijöttek a legfrissebb, januári statisztikák a németországi autóállományról. Most először több mint egymillió tisztán elektromos autó van az országban.
A tavalyi áremelések után 2023 elején ismét jelentősen növelték töltési díjaikat a hazai elektromobilitás szolgáltatók, melynek mértéke szolgáltatótól és helyszíntől függően akár a 100 százalékot is meghaladhatta. A szolgáltatók kényszerhelyzetben vannak, és nehéz döntést kellett hozniuk, amikor a különböző helyszíneken más-más tarifát vezettek be az energiaár jelentette probléma kezelése érdekében – mondta el lapunknak Dékány Géza, az Optimum Way Kft. ügyvezetője, aki szerint a hosszú távú megoldást szabályozásbeli változások, illetve az „okos szolgáltatók” megjelenése jelentheti majd. Ha nem sikerül a nyilvános és nem nyilvános tarifákat közelíteni egymáshoz, a nyilvános töltőhálózatok a kis kihasználtság miatt akár meg is szűnhetnek.
A technológia fejlődésének köszönhetően az elektromos buszok munkába állítása a közösségi közlekedésben napjainkban már nem csupán a tervezőasztalokra megálmodott mérnöki hóbort, 2023-ban ez már maga a beteljesedett valóság.
Debrecenben gyárat épít a kínai CATL, a vállalat elektromos autókhoz készít majd akkumulátorokat, egy olyan gyárban, ami kategóriájában az egyik legnagyobb lesz egész Európában. A gyárépítést hangos lakossági ellenállás kíséri, és mivel a beruházó és a kormány részéről kevés a releváns információ, ezért egymásnak ellentmondó, sokszor fals információk terjednek a gyár várható környezeti terhelésével, például károsanyag-kibocsátásával vagy zajterhelésével kapcsolatban. Az egyik gyakran elhangzó érv az üzemmel szemben, hogy ehhez hasonlókat már csak periféria országokban építenek, ahol a környezetvédelmi szempontok sokadlagosak. Ez az érv könnyen cáfolható, mivel az elmúlt hónapok bejelentései alapján számos nyugat- és észak-európai országban is épülnek akkumulátor-gyártó gigaüzemek. Az az állítás, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátor-gyártó üzemek, egyszerűen nem igaz.
Hétfőn a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétettek egy 186 oldalas tanulmányt, amely a debreceni déli ipari park jövőbeni vízfelhasználásáról és szennyvízhozamáról szólt. A tanulmány a debreceni önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készült az ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséhez, a szerző, az Enviro-Expert Kft. volt. A tanulmány két nap után, szerdán délben eltűnt a kormányhivatal honlapjáról, írja a 24.hu.
Nagy hullámokat vetett az elmúlt hetekben az akkumulátorokat gyártó kínai cég, a CATL debreceni gigaberuházása, a hangos lakossági ellenállás mögött többek között a helyi lakosok környezetszennyezéssel és -terheléssel, zajártalommal kapcsolatos aggodalmai állnak. Megnéztük, hogy mit érdemes tudni a cégről, amely Magyarország történetének legnagyobb magánberuházását hajtja végre, honnan indult, és mostanra hová jutott a CATL, amely Kínában megerősödve éppen most kezd európai terjeszkedésbe.
Mint köztudott, a kínai Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL) gigaberuházást tervez Debrecenbe. A projekt nemcsak a mérete, hanem a vele kapcsolatos lakossági ellenállás miatt is többször került a médiafigyelem középpontjába. A debreceni gyár lesz a CATL második beruházása Európában, az első tavaly kezdett működni a kelet-németországi Arnstadt városa mellett. A német gyár méretei hatalmasak, de eltörpülnek a Debrecenbe tervezett üzemhez képest.
A Renault és a kínai Geely Automobile a Saudi Aramco olajipari konszern bevonását tervezik befektetőként és együttműködő partnerként a tervezett benzin-hibrid hajtáslánc technológia fejlesztésével foglalkozó közös vállalatukba - értesült a Reuters hírügynökség a tárgyalások részleteit ismerő három különböző forrásból.
Nőtt az Audi Hungaria Zrt. termelési eredménye 2022-ben, összesen 1 677 545 motort és 171 134 autót gyártottak a győri üzemben - közölte a vállalat hétfőn az MTI-vel.
Az S&P Global Mobility közzétette 2023-as autóipari előrejelzését, amelyben a szakértők elsődlegesen az ellátási láncokkal kapcsolatos kihívásokra, számos piacon pedig a romló gazdasági kilátásokra hívják fel a figyelmet. A kockázatok ellenére úgy gondolják, jövőre elkezdődhet a globális járműpiac fellendülése, a gyártás felpörgetése, a koronavírus-járvány előtti szintek elérésére viszont még hosszú éveket kell várnunk.
Ma már a napnál is világosabb, annak a nemzetnek vagy régiónak, amely vezető szerepet kíván betölteni a jövő autóiparában, élen kell járnia az elektromos hajtásláncok és járművek fejlesztésében, gyártásában, a kapcsolódó töltőinfrastruktúra fejlesztésében és kiépítésében, a szoftverek és chipek fejlesztésében és gyártásában, valamint a megfelelő tudásbázis megteremtése érdekében az oktatásban. Kína és az Egyesült Államok időben felismerte ezt és rendelkezésére álló eszközével azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az elektromobilitásra történő átállást. Frans Timmermans minderre reagálva véleménycikkében, amelyet változtatás nélkül közlünk, kijelenti, ha a nagy múltra visszatekintő európai autóipar meg akarja őrizni versenyképességét, a jövőbe kell tekintenie. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke egyben hangsúlyozza, kiskapuk nyitva hagyása, pótmegoldások alkalmazása helyett verhetetlen, kiváló minőségű elektromos autókat kell előállítanunk, ez Európa és a világ érdeke is.
A Volkswagen bejelentette, 2023-ra halasztja a döntést arról, hogy hol épüljön fel a Kelet-Európába tervezett akkumulátorgyára – írja a Reuters. A döntés eredménye kiemelten fontos Magyarország számára is, hiszen hazánk versenyben van az autóipari beruházásért.
Világszerte tízszeresére nőhet 2030-ra az akkumulátorgyártás, és az összes akkumulátor kilencven százalékát a mobilitásban használják majd, főképp az elektromos autók piacán. Magyarország a régióban jelentős szereplő az akkumulátorgyártásban, a jelenlegi koreai dominanciát a következő években a kínai váltja fel a már bejelentett és a további, várható beruházásokkal – mondja Wu Wanliang, a kínai befektetéseket támogató Capital Bridge tulajdonosa. A magyarországi kínai tőkebefektetések a nyersanyag-feldolgozástól az alkatrészgyártáson át a késztermék előállításáig az értéklánc minden szintjén megjelentek.