El kell kerülni, hogy a Washington és Peking között zajló versengés konfliktusba torkolljon - szögezte le vasárnap Joe Biden amerikai elnök a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) Phnompenben rendezett csúcstalálkozóján tartott újabb beszédében, amelyben kitért a Tajvani-szoros biztonságára, a Kelet- és Dél-kínai-tenger térségére, valamint a mianmari rendezésre is.
Az Ukrajna elleni indított orosz háború ellenére továbbra is Kína jelenti a legnagyobb, stratégiai jellegű biztonsági kihívást az Egyesült Államok számára, és Peking fenyegetése fogja meghatározni: hogyan szereljék fel és alakítsák át az amerikai hadsereget a jövőben - áll az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön közzétett új védelmi stratégiájában.
Miközben Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke kedden Kína egyre erősödő figyelmeztetései közepette Tajvanba utazott, négy amerikai hadihajó, köztük egy repülőgép-hordozó, "rutinszerű" bevetésen vesz részt a szigettől keletre fekvő vizeken.
Egy amerikai romboló a Dél-kínai-tengeren, a vitatott hovatartozású Paracel-szigetek közelében hajózott, de kínai jelentés szerint erőik elkergették a hadihajót – írja a Reuters.
Kelet-ázsiai körútra ment Joe Biden amerikai elnök, amelyen előbb az új, az Egyesült Államokkal szemben elkötelezettebb dél-koreai elnökkel találkozott, majd Japánban folytatta látogatását, ahol találkozott az ország miniszterelnökével, Kisida Fumioval, illetve részt vesz a csendes-óceáni biztonsági megegyezés, a QUAD országainak (Egyesült Államok, Japán, India, Ausztrália) csúcstalálkozóján is. A japán kormányfővel közös sajtótájékoztatóján Bidennek szegezték a kérdést, hogy Amerika fegyverrel is megvédené-e Tajvant, mire az elnök igennel válaszolt. Kijelentése rögtön diplomáciai hullámokat keltett, a Fehér Ház pedig azonnal igyekezett is elvenni az élét, mondván, nem változott az amerikai Tajvan-politika. Van-e jelentősége – és ha igen, mi – Biden kijelentésének? Mennyire reális, hogy az Egyesült Államoknak fegyverrel is meg kelljen védenie Tajvant? És hogyan próbálja meg Joe Biden szorosabbra vonni az Egyesült Államok kapcsolatait Dél-Koreával és Japánnal?
John C Aquilino amerikai katonai vezető szerint Kína legalább három, a Dél-kínai-tengeren felépített mesterséges szigetet militarizált – írja a Guardian.
Baleset történt egy F-35-ös vadászgéppel, ahogy az a USS Carl Vinson repülőgép-hordozó fedélzetén próbált landolni – írja a CNN.
Egy amerikai hadihajót szólított fel távozásra a kínai haditengerészet a Dél-kínai-tengeren Peking csütörtöki bejelentése szerint.
Kína azt ígéri, hogy nem fog kérkedni az erejével kisebb szomszédai rovására a kínai külügyminiszter szerint – írja a Reuters.
Hiába folytatott az elmúlt több mint öt évben Peking-barát irányvonalat Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök, nem sikerült megszelídíteni Kínát, amely magának követeli a Dél-kínai-tenger nagy részét – írja elemzői véleményekre hivatkozva a CNBC.
Elképzelhető, hogy pár éven belül Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, maga mögé taszítva ezzel az Egyesült Államokat. A növekedés egyértelmű politikai és katonai ambíciókkal is párosul, a Kínai Kommunista Párt befolyása már most is tapintható a Távol-Kelettől egészen Afrikáig, Nyugat-Európáig. Bár az Egyesült Államok egyértelműen veszít befolyásából, ahogy az ázsiai nagyhatalommal való rivalizáció egyre intenzívebb lesz, még hosszú évtizedek kérdése lehet, mire Kína kulturális, katonai és politikai téren is dominánssá válik a világon – már ha valaha bekövetkezik egyáltalán ez a kimenetel.
Húsz év óta először német hadihajó hajózott a Dél-kínai-tengerbe szerdán, ami azt jelzi, hogy Németország – más nyugati országokhoz csatlakozva – kiterjeszti katonai jelenlétét a térségben, miközben fokozódik a feszültség Kína területi igényei miatt – írja a Reuters.
Kína magának követeli legfontosabb tengeri kijárata, a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét. A térségbeli országoknak azonban maguknak is vannak – sokszor egymással is konkuráló – területi követelései a gazdag kőolaj- és földgázkincseket rejtő tengeren. Bár Kína hangsúlyozza, hogy nem akar zsarnokoskodni a régióban, legutóbb a Fülöp-szigetekkel, illetve Indonéziával került területi konfliktusba. A délkelet-ázsiai térség Kína miatt az Egyesült Államok számára is egyre fontosabb, amely igyekszik szövetségeket kiépíteni a térségbeli országokkal. A két tűz közé szoruló államok közben már a harmadik katonai nagyhatalom, Oroszország irányába is tapogatóznak.
A Reuters információi szerint Kína felszólította Indonéziát, hogy fejezze be a kőolaj és a földgáz keresésére irányuló fúrásokat a Dél-kínai-tengeren a mindkét ország által magának követelt területen.
A Fülöp-szigetek közölte, hogy nem fogják elvontatni a Dél-kínai-tenger egyik zátonyánál állomásozó hajójukat, annak ellenére, hogy Kína ezt többször követelte – írja a Reuters.
A Pentagon továbbra is értetlenül áll az idén júliusban folytatott kínai hiperszonikus fegyverkísérlet előtt, mely során az ázsiai ország olyan képességeket demonstrált, melyek a fizikai törvények határait feszegetik – írja a Financial Times.
Az elmúlt időszakban Kína egyre inkább igyekezett az utóbbi évtizedekben megszerzett gazdasági hatalmát a geopolitika területére is kiterjeszteni. Ennek hatására egyesek felvetik annak a lehetőségét, hogy Kína erre alapozva akár egy saját szövetségi rendszert építhet ki magának az Egyesült Államok által vezetett tömbbel szemben. Valójában azonban a hagyományos szövetségépítés kevésbé tartozik a kínai vezetés céljai közé e mögött pedig történelmi és gyakorlati megfontolások is húzódnak. Nem beszélve arról, hogy eközben a nyugati országok is sok tekintetben szorosabbra fűzték együttműködésüket, nem kis részben az utóbbi években tanúsított asszertív kínai külpolitika miatt.
Menesztette az Egyesült Államok haditengerészete a USS Connecticut parancsnokát, miután a tengeralattjáró nekiment egy víz alatti hegynek a Dél-kínai-tengeren – számol be az Al-Jazeera.
Az Egyesült Államok 3 milliárd dolláros Seawolf-osztályú nukleáris meghajtású tengeralattjárói a világ legmodernebb navigációs berendezéseivel vannak felszerelve, a USS Connecticut mégis nekiment egy víz alatti hegynek a Dél-kínai-tengeren. A Business Insidernek elmondta egy volt tengerész, hogy lehetséges egy ilyen baleset.
Ütközött egy ismeretlen objektummal a USS Connecticut, egy amerikai nukleáris meghajtású tengeralattjáró, amely a Dél-kínai-tengeren haladt át. A CNN-nek nyilatkozó elemzők szerint a tengeralattjáró a világ egyik legveszélyesebb tengeri szakaszán haladt át.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
