Kína közös hadgyakorlatot szeretne tartani a Fülöp-szigetekkel, erre Manila egyelőre még nem adott választ. A kezdeményezés azért furcsa, mert a szigetország inkább az Egyesült Államokkal szövetkezik, és raadásul területi vitája is van Pekinggel a Dél-kínai-tenger egy részének hovatartozása miatt - írja a South China Morning Post.
Friss felvételek mutatják, hogy Kína nagyméretű kikötőfejlesztésbe kezdett Kambodzsa délkeleti partvidékén. A dokk a szakértők szerint a jövőben repülőgép-hordozók kikötésére is alkalmas lehet. A támaszpont egy újabb fejezetet nyit a Dél-kínai-tenger megszerzéséért vívott harcban, és nagyban aláássa az Egyesült Államok térségi törekvéseit - írja a Financial Times.
A hongkongi hatóságok hétfőn a Talim tájfun közeledése miatt részben felfüggesztették a tömegközlekedést, az iskolákban pedig törölték a tanítást.
A mianmari rendezést célzó béketerv mihamarabbi megvalósítását és a Tajvani-szoros status quója fenntartását sürgette pénteken az amerikai külügyminiszter. Blinken a Jakartában tartott ASEAN-csúcson kitért az észak-koreai nukleáris programra is, felszólítva a nemzetközi közösséget, tegyen meg mindent, hogy a kommunista ország felhagyjon a rakétakilövésekkel.
A napokban tartják a NATO éves csúcstalálkozóját Vilniusban. A találkozó fő témája – és a közvéleményt is ez foglalkoztatja a legjobban - Ukrajna csatlakozása a szervezethez, és az államnak adott nyugati támogatások. A litván találkozón azonban megjelent négy csendes-óceáni vezető is, ami arról árulkodik, hogy más témák is előkerülnek majd a tárgyalások során. A tagállamok azonban megosztottak a NATO esetleges távol-keleti terjeszkedése miatt.
Megnövelt védelmi kiadásokkal fokozná tengeri képességeit a Fülöp-szigetek a Dél-kínai-tengeren. A térség a Tajvan körüli feszültségekhez hasonlóan a globális geopolitikai viták egyik forró pontja. Kína arra figyelmeztetett, hogy a két ország közötti vitákat közösen, egy „harmadik fél bevonása” nélkül kell rendezni, mivel külső beavatkozás hatására könnyen válhat a terület a „háború tengerévé”.
Régóta várt megbeszélések voltak a múlt héten Kína és két európai hatalom között. A kínai delegáció a legfontosabb, mindkét felet érintő katonai-biztonsági kérdésekben tárgyalt Franciaországban és Nagy-Britanniában. Az európai hatalmak képesek lehetnek közvetíteni Peking és Washington vitájában Tajvan szigete körül.
Tajvan hadserege hétfőn a sziget partjai mentén tartott hadgyakorlatot, melynek során azt szimulálták, miként hárítanák el a kínai haderő esetleges invázióját. A gyakorlat során páncélozott járművekből rakétákat lőttek ki partközeli célpontok megsemmisítésére. A gyakorlatot Pingtung megyei Fangshanban tartották, amely stratégiailag fontos helyszín a kínai katonai tevékenység megfigyelése szempontjából - írja a Reuters.
India egy aktív szolgálatot teljesítő, rakétahordozó hadihajót ajándékozott Vietnamnak, ami az első ilyen eset India 1947-es függetlensége óta. Az indiai haditengerészet közlése szerint a dél-ázsiai országban épített Kirpan nevű korvett szerdán hagyta el India keleti partvidékét.
Vasárnap dokkol az Egyesült Államok egyik Nimitz-osztályú repülőgép-hordozója, a Ronald Reagan a vietnami Danang kikötőjében - írja a Reuters. Washington a látogatással szorosabbra akarja fonni kapcsolatait az ázsiai országgal, mivel fontos szereplő a Dél-kínai-tenger körüli vitákban.
Olaf Scholz német kancellár óva intette Kínát attól, hogy erőszakkal érjen el területi változásokat, különösen Tajvannal kapcsolatban. A Nyugat és Kína közötti növekvő geopolitikai feszültségek közepette Scholz hangsúlyozta, hogy elutasít minden olyan egyoldalú kísérletet, amely a Kelet- és Dél-kínai-tengeren a status quo erővel vagy kényszerrel történő megváltoztatására irányul. Emellett aggodalmát fejezte ki az emberi jogi helyzet és a jogállamiság helyzete miatt Kínában - írja a Reuters.
Indonézia bejelentette, hogy áthelyezi az ASEAN első közös hadgyakorlatának helyszínét, amit eredetileg a Dél-kínai-tenger egy olyan részén tartottak volna, melyet Kína saját területének tekint - adta hírül a Reuters.
Friss kínai tanulmány szerint Kínát is érintik az amerikai nukleáris tesztek környezeti hatásai. Peking szerint több évtizeddel a kísérletek után, és 5000 kilométerrel távolabb is kimutatható a hírhedt tesztek hatása. Nemrég a Dél-kínai-tengeren mértek radioaktív szennyezettséget.
Az elmúlt egy hétben számos katonai incidens történt Kína keleti partvidékénél. Egy ízben magával az Egyesült Államok hajójával nézett farkasszemet a kínai haditengerészet, többször viszont Washington szövetségeseinek kellett a védelmi erőiket készültségbe helyeznie, vagy elindítania. Élénkebbé vált a katonai aktivitás a térségben? Nézzük.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) a Baliban tartott katonai csúcstalálkozón bejelentették, hogy 2023 szeptemberében közös hadgyakorlatot tartanak a Dél-kínai-tenger vizein. A hadgyakorlat Kína idegeit borzolhatja.
Kína és Oroszország 2019 óta rendszeresen gyakorlatozik a Japán-tenger és a Dél-kínai-tenger felett légierejével. A mostani, hatodik alkalommal megtartott repülési őrjárat során veszélyesen megközelítették Dél-Korea légterét az orosz és kínai katonai gépek, ennek hatására Szöul is a levegőbe küldte saját légierejét.
Li Csangfu kínai védelmi miniszter vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal való konfliktus "elviselhetetlen katasztrófa" lenne, de országa a konfrontáció helyett a párbeszédre törekszik – írja a Reuters.
Geopolitikai adottságai és viszonylagos elszigeteltsége miatt Ausztrália az elmúlt évtizedekben nem azzal került a figyelem középpontjába, hogy regionális konfliktusba keveredett volna más állammal. A konfliktusmentes időszakot viszont konfliktusokkal terhelt váltotta fel azt követően, hogy Kínával több kérdésben is összekülönböztek. A viszony elmérgesedését kezdetben kereskedelmi korlátozások, embargók jelezték, mára pedig Ausztrália történelminek tekinthető harcászati fejlesztésekbe kezdett, miközben szövetségi politikájában is megfigyelhetők változások.
A kínai hadsereg szerdán közölte, hogy egy amerikai felderítő repülőgép május 26-án szándékosan behatolt a haditengerészet gyakorlóterületére, hozzátéve, hogy a lépés súlyosan aláássa a térség békéjét és stabilitását.
A világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) szombati nyilatkozatában felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése és csapatai feltételek nélküli, azonnali és teljes kivonása érdekében.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára mondta el meglátásait.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
