Immáron negyedik alkalommal rendezzük meg a bankszektor, az IT-szektor és a fintech cégek egyik legfontosabb szellemi műhelyéül szolgáló Banking Technology konferenciánkat, ahol a bankok digitális transzformációjával, a szektor legfontosabb üzleti és technológiai fejlesztési irányairól van szó.
A pénzügyi szférában robbanásszerű fejlődési ciklusnak vagyunk az elején, aktív korszak jön, ugrásszerű fejlődés előtt állunk. A bankszektor digitalizációs javaslatcsomagot tett le a szabályozók asztalára, melyben a tranzakciós illeték eltörlését, az ingyenes készpénzfelvétel minimum újragondolásást, egyszeri adóemnesztitát a készpénzállomány csökkentésére, az újonnan nyugdíjba vonulóknak a nyugdíjak kötelező számlára utalását, a fintechekre és a bankokra egyenlő szabályok érvényesítését kérik.
A címben feltett kérdésre nemsokára választ kapunk, de addig is érdemes megismerkedni Thierry Bretonnal, akit Emmanuel Macron francia elnök jelölt a meghallgatáson főleg etikai kifogások miatt megbukott Sylvie Goulard helyett. A francia elnök joggal számított arra, hogy az első jelöltnek szánt portfóliót meg fogja kapni, szakmai háttere ezt biztosította.
Az alábbiakban Szabó S. László cikkét közöljük.
Megújul és digitális alapú lesz az ingatlan-nyilvántartás rendszere, a cél az, hogy két év múlva akár órák alatt bejegyezzék a tulajdonjogot - mondta el Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
A nagy elemző cégek szinte egyöntetűen óriási átalakulást vizionálnak az autóipar számára a következő évtizedre. Mindezek a változások természetesen alapvető hatással lesznek a szegmensben foglalkoztatott munkaerőre is. Bár HR oldalon sokan az automatizálásban látják a legnagyobb problémaforrást (a gépek elveszik az emberek munkáját), a valódi kihívás valójában több más irányból várható.
A technológia fejlődése gyökeres változásokat indított el az irodai környezetben, amit a hatékonyságnövelés érdekében egyre több hazai vállalat igyekszik kiaknázni. Azonban csak azok a cégek szerezhetnek ezzel előnyt, amelyek az új technológiákat sikeresen be tudják építeni az üzletmenetükbe. Hogyan lehetséges ez? Erről is szó lesz a november 20-ai Big Office Day Konferencián, ahol szakértők és sikeres cégek vezetői beszélnek arról, hogy hogyan valósítható meg a gyakorlatban a digitalizált munkahely.
A digitális gazdaság ma a magyar gazdaság hozzáadott-érték teremtésének 20 százalékát adja, és ez 2023-ra 25 százalékra nőhet - derül ki az IVSZ és a Microsoft friss kutatásásból, melynek eredményeiről Laufer Tamás IVSZ-elnökkel beszélgettünk. Ma Magyarországon majdnem 500 ezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során, de kb. 8-10 éven belül 1,5 millióra nőhet a számuk. Mindezek miatt különösen fontos, hogy a lakosság digitális kompetenciáit fejlesszük, a nagyvállalalti és a kkv-szektort a munkaerő továbbképzésére ösztönözzük - véli a szakember.
Jelentős átalakulás elé néznek a gyártócégek világszerte, a digitalizációs folyamatok jelentős árbevétel-növekedést hozhatnak a gyártási folyamatok és a költségek optimalizációján keresztül. A Liferay mai sajtóeseményén az IDC közös felmérését mutatták be arról, milyen kihívások és fejlődési lehetőségek állnak a gyártócégek előtt a közeljövőben.
Újabb ülést tartott a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ezt követően pedig Varga Mihály ismertette az ülés lényegét. Ezek szerint a tanács tagjai három témát vizsgáltak meg: az elektronikus fizetések, a szakképzés, és a digitalizáció helyzetét, valamint az ezekben rejlő lehetőségeket. A tárcavezető az elektronikus fizetések előmozdítására vonatkozóan hat hosszú távú célt fogalmazott meg.
Egyre inkább a hatékonyságnövelés és a wellbeing kerül az irodafejlesztési projektek középpontjába, de mit várnak a munkavállalók? Igaznak bizonyul a közhely, miszerint nem minden a jó fizetés: a dolgozók több mint 50% hajlandó lenne lemondani keresetének egy részéről egy jobb vezetőért. A munkahelyek kisállatbaráttá alakítása pedig sokak számára szimpatikus, de még többen idegenkednek tőle. Kevésbé meglepő, de beszédes, hogy az irodai dolgozók 90%-ának nem jön be a legelterjedtebb multis munkakörnyezet. Ezekre mutatott rá októberi felmérésünk a legmegosztóbb irodatrendekről.
A győri Audi-gyár a héten hivatalos közleményében jelezte, csökkenteni fogja dolgozóinak létszámát döntően azért, mert az elektromobilitás és a digitalizáció irányába történő elmozdulás nagy kihívások elé állítja a vállalatot. Jelezték továbbá, hogy az elektromotorok gyártásának térnyerése szintén kihat majd a foglalkoztatásra. Hogy mindennek pontosan mekkora hatása lesz a dolgozói létszám alakulására, természetesen nem tudhatjuk biztosan egyelőre. A győri Audi-gyárban készült viszont egy videó, amely alapján azt rögtön megérthetjük, hogy miért kell majd csökkenteni a létszámot.
A műtárgy.com 2017-ben adta ki először A magyar aukciós piac című kiadványát, amely nemzetközi adatbázisok és a hazai aukciósházaktól kapott adatok alapján mutatta be, hogy hogyan szerepeltek az elmúlt években a magyar művészek az itthoni, illetve a külföldi árveréseken.
A CIB volt az egyik olyan nagybank a magyar bankszektorban, amelynek a portfólióját a válság erőteljesen megtépázta, de már nincs messze a top 5 hely valamelyikének a visszaszerzése - mondja Simák Pál, a bank elnök-vezérigazgatója, aki Paola Angelettivel, az olasz anyabank, az Intesa Sanpaolo Nemzetközi Leánybanki Divíziójának vezetőjével közösen válaszolt kérdéseinkre. Utóbbi elmondta: több új digitális megoldást először Magyarországon vezetnek be, és terveik szerint ez a gyakorlat a későbbiekben is fennmarad.
Nem csak a fintechek, hanem a nulla kamatkörnyezet is itt van, az információ és a „pénz” ingyen van, ebben a környezetben kell a bankoknak helyt állniuk a kihívásokkal szemben, ami nem könnyű feladat. Ugyanakkor a magyar bankszektor bevétel és profit szempontjából is erős, a fintech cégek pedig többnyire nem a bevételeikre pályáznak, inkább a költségcsökkentés oldalon szállnak be az innovációba. A hazai bankszektor digitális transzformációjáról, a fiókok és a digitális eszközök szerepéről vitázott 5 bankvezér és az MNB alelnöke a CIB és az Intesa Sanapolo által megrendezett Novathon rendezvényen.
A saját egészségünk sem fenntartható, ha nem találunk innovatív megoldásokat, digitális egészségügyi innovációkat a problémák kezelésére - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának alapító igazgatója. A korábbi egészségügyért felelős államtitkárral arról beszélgettünk, hogy az egészségügyben az egyik legjelentősebb fejlődési irány mindenképpen a big data, az egyetemen különböző betegségcsoportokban próbálják összekötni a genomikai és egyéb diagnosztikai adatokat, amivel teljesen új távlatok nyílhatnak meg a gyógyításban. Hangsúlyozta: a digitalizáció az egészségügyben is elhozta a diszruptív folyamatokat, az okos eszközök megjelenése pedig az orvosi praxisokban megváltoztatja az alapvető viszonyokat.
Világszerte már több mint 120 kórház és klinika használja az LG termékeit: közel felük az amerikai kontinensen található, hasonló a jelenlétünk Ázsiában is, míg Európában 21 egészségügyi ellátóhelyen vagyunk jelen - tudtuk meg Németh Gábortól, az LG területért felelős hazai illetékesétől, aki arról is beszélt, hogy miért előnyös a felhő alapú rendszerre való áttérés és milyen termékekkel bővítik medikai portfóliójukat.
A hazai bankoknál egy lakossági személyi kölcsön felvétele esetén átlagosan néhány napot, egy jelzáloghitelnél pedig akár több mint egy hónapot kell várnunk, illetve hitelügyintézéssel töltenünk. Ez utóbbi hitelek esetében további problémát okoz a magas átlagos ügyintézési költség. A banki hitelfelvétel gyorsabbá, kényelmesebbé és olcsóbbá tételéhez a folyamat digitalizációja lehet a megoldás. Itt azonban nemcsak a bankok háza táján, hanem a hitelfelvételt támogató, központi infrastruktúrák digitális megoldásai tekintetében is fontos lenne a fejlesztés. A folyamatok olcsóbbá és gyorsabbá tétele mellett javul a fogyasztói élmény, az ügyfeleknek több pénz marad a zsebükben és több idő jut a családjukra is.
Vállalati és akár lakossági készpénzhasználati limit, a pénztárgépek mellé kötelező elektronikus fizetési megoldás, legalább egy elektronikus fizetési megoldás az e-kereskedőknél – többek között ezeket a lépéseket sürgeti Martinovic Boris, a Mastercard Public Policy igazgatója. A készpénzhasználat visszaszorítása a piac és az állam számára is kiemelt digitalizációs törekvés, ahol a piaci és az állami érdekek is összeérnek. A hazai helyzetről és lehetőségekről kérdeztük a szakembert.
Nap mint nap egyre több írás jön velünk szembe, amely a legfiatalabb generációk szokásait, munkához, kapcsolatokhoz – egyáltalán: az élethez - való hozzáállását veszi górcső alá. A mindennapok során a különböző generációk tagjai szükségszerűen a legkülönfélébb helyzetekben találkoznak egymással. Együtt dolgoznak a „baby boomerek”, az X- és az Y generáció tagjai, sőt, egyre inkább képviselteti magát a Z generáció is. Ez számos vicces, mém-gyanús helyzetet szül, amelyek tulajdonképpen egyetlen dologra világítanak rá: ezek a generációk gyökeresen más korokban, körülmények, szokások között szocializálódtak. Bőven nem – csak – arról van szó tehát, hogy az Y generáció avokádóval eszi a pirítóst és mindenbe chia magot szór. Sokkal inkább arról, hogy számára teljesen más tapasztalatok adottak, mint mondjuk a világháborúk után született baby boomereknek. Ugyanakkor a világ hagyományos intézményei fokozatosan tudnak csak adaptálódni az új generációkhoz (gondoljunk például a munkahelyekre). Viszont egyre újabb és újabb területek ismerik fel, hogy az új generációk mind hangsúlyosabb, sőt megkerülhetetlen tényezővé válnak minden téren. Ahhoz, hogy elérjék őket, szólni tudjanak hozzájuk, számolniuk kell a szokásaik, gondolkodásmódjuk esetleges különbözőségeivel. A mi szempontunkból fontos műtárgypiaccal sincs ez másképp.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss elemzésében a tengerekre telepített szélerőművek hatalmas potenciálját vizsgálta meg. 2040-re még konzervatív becsléssel is tizenötszörösére nőhet a telepített szélenergia kapacitás a 2018-as értékhez képest. Európa lehet a területen a piacvezető, Kínát is maga mögé utasítva, emellett a szélturbinák piacán hatalmas technológiai forradalom zajlott le az elmúlt pár évben, mely a várakozások szerint a jövőben is folytatódhat.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Beszámolt az Oresnyik képességeiről az ukrán HUR vezetője.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
