Az egyes orosz bankok kizárása a SWIFT-rendszerből fizetési kimaradásokat eredményezhet, és arra ösztönözheti a monetáris politikai döntéshozókat, hogy napi műveletekkel dollárhoz juttassák a piacot.
Az orosz jegybank a felkorbácsolt kedélyeket nyugtatandó, a bankrendszer stabilitását javító lépéseket tervez a nyugati szankciók bejelentése után.
Megtartotta alakuló ülését a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Monetáris Politikai Szakosztálya 2022. január 19-én, szerdán a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az alapító tagok a szakosztály elnökévé Takáts Előd egyetemi tanárt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, társelnökévé pedig Banai Ádámot, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatóját választották.
Történelmi mélypontra került a török líra jegyzése a dollárral szemben azokra a félelmekre, hogy az ország jegybankja a napokban tovább csökkenti a kamatot.
Kína világelső volt a külföldi tőkekihelyezések (ODI) terén tavaly, lekörözte az egy évvel korábban még listavezető Japánt.
Kína devizatartaléka - ami a legnagyobb a világon - szeptemberben csaknem 1 százalékkal csökkent augusztushoz képest, áprilisi mélypontra esett elsősorban amiatt, hogy a dollár erősödött a vezető devizákból álló kosárhoz képest.
Szeptember végére elfogyhatnak az élelmiszerkészletek Afganisztánban; éhínség fenyegeti az évtizedes háborúskodásba belefáradt lakosságot - figyelmeztetett egy magas rangú ENSZ-tisztségviselő szerdán. Az akut élelmezési bizonytalanság az ország 38 milliós lakosságának mintegy harmadát érinti - mondta el Ramiz Alakbarov, az ENSZ helyi humanitárius koordinátora. Alakbarov hangsúlyozta, hogy az aszályos időszak után, a tél közeledtével több pénzre van szükség a lakosság élelmezéséhez.
Tizenkét olyan globális trendet és kockázatot azonosított a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodája, amik jelentősen befolyásolhatják a világgazdaság növekedését 2021-ben, illetve az elkövetkező években. A kockázatok mindegyike globális jelenség, ugyanakkor közvetetten vagy akár közvetlenül is hathatnak Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére az elkövetkező időszakban.
A héten érkeznek Európából a feburári inflációs adatok, amelyek megmutatják, hogy a januárban látott váratlan emelkedés kitartott-e az év második hónapjában. Az inflációs várakozások a kötvényhozamok emelkedésében és a tőzsdeindexek esésében is megmutatkoztak az elmúlt hetekben. Ezen kívül természetesen más fontos események is lesznek a héten, de leginkább az inflációs indexekre kell majd odafigyelni.
Több mint 10%-ot gyengült a forint az euróval szemben tavaly, 2019 végén 330,5 forintba került egy euró, december végén pedig már 365-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nemcsak forintos, hanem devizás befektetési alapban is tartotta a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 19-71%-os forintosított hozamot értek el 2020-ban.
Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.
Tizenötéves mélypontra süllyedt Törökország devizatartalékainak értéke, ami arra vezethető vissza, hogy a jegybank és állami bankok hatalmas összegeket költöttek a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának támogatására.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Fehéroroszország jelenleg is mélyen spekulatív, "B" szintű államadós-osztályzatának kilátását a Fitch Ratings.
Évek óta megállíthatatlanul zuhan a török líra, pedig mostanra szinte az összes tartalékát felélte a jegybank a nemzeti deviza védelme érdekében. A friss gazdaságpolitikai személycserékkel sem látni egyelőre, hogy tudna ebből a helyzetből kikecmeregni Törökország, az egyetlen lehetséges menekülési utat ugyanis elutasítja az ország vezetése. Így viszont folytatódhat a lassú agónia, majd egyszer robbanhat a bomba.
Kétmilliárd euróval csökkentek októberben az MNB nemzetközi tartalékai – közölte a jegybank péntek reggel. Ennél nagyobb visszaesésre évek óta nem volt példa, pedig devizalejárat egyáltalán nem volt. Ez pedig erősíti azt a vélekedést, hogy október végén a forint történelmi mélypontja környékén az MNB is beavatkozhatott, hogy megfordítsa a gyengülést. A jegybank a cikkünk megjelenése után reagált, és a devizatartalék változását egyéb piaci műveletekre vezette vissza
A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
A szeptemberi félmilliárd eurós japán jenben történt kötvénykibocsátás és egyéb okok miatt összességében 2,15 milliárd euróval 32,212 milliárd euróra ugrottak szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai, ami öt éve a legmagasabb szintet jelenti – közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
Több mint megnégyszerezte eredményét az első félévben az MNB tavalyhoz képest – derül ki a jegybank féléves jelentéséből. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy megtalálták a bölcsek kövét a Szabadság téren, azonban tüzetesebben megvizsgálva szinte kizárólag a rekordgyenge forinton kaszált hatalmasat a jegybank, ami a profitot megdobta. Persze ez sem példa nélküli, amikor utoljára hasonlót láttunk, akkor volt egy kis csavar is a történetben, ami lehetővé tette a Pallas Athéné-alapítványok feltőkésítését.
Leminősítette Törökország eddig sem befektetési ajánlású államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service, mindenekelőtt a belső és külső finanszírozási mutatók romlásával indokolva a döntést.
A keddi 1,7%-os esés után ma újabb hasonló mértékű esést szenvedett el a fehérorosz rubel az euróval szemben, így új történelmi mélypontra bukott, mivel a fehérorosz jegybank nem akarja és nem is feltétlenül tudja megállítani rubel esését a lakosság pánikszerű külföldi valutafelvásárlása mellett. Év eleje óta már 33%-os az esés az euróval szemben, ami egyre nehezíti az ország devizaadósságának visszafizetését az apadó exportbevételek mellett.
Egy hónapig csak éjjel lehet átkelni az Olt völgyén.
Sokkal nagyobb lehet a tét, mint azt eddig sejteni lehetett.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Egyre többen számítanak arra, hogy még idén megindul Izrael.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
