Az Európai Unió tagországai egyhangú döntéssel jóváhagyták azt a tervet, hogy az orosz központi banki eszközeinek befagyasztásából származó több milliárd eurós nyereséget Ukrajna újjáépítésére különítsék el – számolt be a Financial Times.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
A héten teszik közzé a decemberi magyar inflációt. Érkezik az amerikai infláció is decemberből, amelyre a befektetők nagyon odafigyelnek, valamint megismerjük a decemberi magyar büdzsé számait is.
A török központi bank december 21-én 250 bázisponttal, 42,5 százalékra emelte elsődleges kamatlábát. A piac ezt a lépést várta. A bank bejelentette, hogy ez az agresszív szigorítási ciklus "a lehető leghamarabb" befejeződik, válaszul az évek óta eszkalálódó inflációra.
Novemberben új történelmi csúcsra, 40,9 milliárd euróra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékainak összege – közölte a jegybank csütörtök reggel. Az előző hónaphoz képest egy 500 millió dolláros zárkörű kibocsátás emelte meg a tartalékot, mely már októberben is sosem látott csúcson volt.
A héten teszik közzé az októberi államháztartás előzetes számait, valamint érkezik az októberi infláció is. Külföldről is érkeznek fontos adatok, de igazán komoly piacmozgató esemény külföldön most nem lesz - legalábbis ami az előre tervezett adatközléseket illeti.
A befektetők egyre nagyobb összegben fogadnak az izraeli sékel gyengülésére, ezzel fokozódik a nyomás a jegybankon, hogy tartsa magasan a kamatot a deviza stabilitása érdekében – írja a Financial Times. A másik oldalon ugyanakkor a háború gazdasági költségei miatt a kamatcsökkentés lenne indokolt.
Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója ismételten az euró bevezetését szorgalmazta. Véleménye szerint a közös pénz átvétele csökkenti a hibázás esélyét.
Nincs jó helyzetben az ingatlanfinanszírozási piac, de a jó cégeknek még rengeteg lehetősége van - derült ki a Portfolio Property Investment Forum 2023 konferenciájának panelbeszélgetésén. A szakértők az európai és hazai kamatbázisok és kamatfelárak helyzetét is megtárgyalták a jelenre és a jövőre vonatkozóan, de szó volt az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjáról is.
Az Oroszországban működő nyugati vállalatok pénzügyi kényszerzubbonyba kerültek, mivel a Kreml továbbra is blokkolja, hogy hozzáférjenek több milliárd dollárnyi nyereségükhöz. A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) által összeállított adatok szerint a tengerentúli vállalatok által 2022-re bejelentett 20 milliárd dolláros oroszországi profitból mintegy 18 milliárd dollárnyit bukhatnak el - számolt be a Financial Times.
Kína devizatartaléka az elemzők által vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent augusztusban havi összevetésben.
Fokozott devizapiaci beavatkozást vár el Kína az állami hátterű bankoktól annak érdekében, hogy megakadályozzák a jüan volatilitásának megugrását – írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Július végére 94 millió euróval 39,964 milliárd euróra emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai az előzetes adatok szerint, azaz hajszálnyira megközelítették az eddigi történelmi csúcsot, ami idén január végén az akkori devizakötvény-kibocsátások nyomán 40,26 milliárd eurónál alakult ki. Van egy érdekes új tendencia is a nemzetközi tartalékok összetevői között, amelynek hátteréről megkérdeztük az MNB Sajtóosztályát is.
A magyar inflációs adat mellett a héten érkezik a júliusi amerikai inflációs adat is, amelyre kiemelten figyelnek a befektetők, így a várakozásoktól eltérő közlés heves piacmozgásokat hozhat. Ezen kívül érkeznek még államháztartási adatok Magyarországról és az USA-ból is, és még néhány fontos adat.
Nem módosította az eddigi 7 százalékos alapkamatot a cseh jegybanktanács, valamint úgy döntöttek, hogy befejezik a devizapiaci intervenciókat is. Az alapkamat tavaly június óta ezen a szinten van. A hírre a cseh korona gyengülni kezdett, és ez kihatott a forintra is.
A török központi bank 250 bázisponttal 17,5%-ra emelte irányadó kamatlábát, ami Tayyip Erdogan elnök alacsony kamatpolitikájától való további eltávolodást jelent. A lépés azonban elmaradt a várakozásoktól, miközben az infláció erőteljes emelkedését jósolták az elemzők, tehát ez az eltávolodás kifejezetten óvatos.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nyitottságát fejezte ki a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel való találkozóra, annak ellenére, hogy elutasította a török csapatok szíriai területről való kivonását mint előfeltételt. A bejelentésre akkor került sor, amikor Erdogan háromnapos látogatásra indul Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe, azzal a céllal, hogy befektetéseket és pénzügyi támogatást biztosítson Törökország kimerült gazdaságának.
Pakisztán 2 milliárd dollár pénzügyi támogatást kapott Szaúd-Arábiától, egy nappal azelőtt, hogy a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyja az ország számára létfontosságú 3 milliárd dolláros mentőcsomagot.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke bizakodását fejezte ki, hogy az amerikai dollár megtartja a világ tartalékvalutájának státuszát, feltéve, hogy az országban a demokratikus intézmények és a jogállamiság sértetlen marad - írja a Reuters. Annak ellenére, hogy a dollár részesedése a hivatalos devizatartalékokból 2022 negyedik negyedévében 20 éves mélypontra, 58%-ra esett vissza, Powell kiemelte, hogy egyetlen más ország sem egyesíti az olyan jellemzőket, mint a jogállamiság, az árstabilitás, az erős demokratikus intézmények és a nyitott tőkeszámlák.
A kormány az elmúlt időszakban egyre többször nyilvánult meg úgy, hogy az uniós források helyett a külföldi működőtőke beáramlásával érdemes biztosítani a magyar gazdaság tőkeigényét. A EU-támogatások és a külföldi működőtőke teljesen csereszabatosak, hiszen mindkettő külföldi devizában van és mindkettő vissza nem térítendő forrás - állítja. Ennél azonban a kép jóval árnyaltabb, és úgy tűnik, a kormány által hangoztatott álláspont inkább az uniós támogatásokról szóló tárgyalások kudarcát próbálja kisebb veszteségnek beállítani.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
