Fokozott devizapiaci beavatkozást vár el Kína az állami hátterű bankoktól annak érdekében, hogy megakadályozzák a jüan volatilitásának megugrását – írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Július végére 94 millió euróval 39,964 milliárd euróra emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai az előzetes adatok szerint, azaz hajszálnyira megközelítették az eddigi történelmi csúcsot, ami idén január végén az akkori devizakötvény-kibocsátások nyomán 40,26 milliárd eurónál alakult ki. Van egy érdekes új tendencia is a nemzetközi tartalékok összetevői között, amelynek hátteréről megkérdeztük az MNB Sajtóosztályát is.
A magyar inflációs adat mellett a héten érkezik a júliusi amerikai inflációs adat is, amelyre kiemelten figyelnek a befektetők, így a várakozásoktól eltérő közlés heves piacmozgásokat hozhat. Ezen kívül érkeznek még államháztartási adatok Magyarországról és az USA-ból is, és még néhány fontos adat.
Nem módosította az eddigi 7 százalékos alapkamatot a cseh jegybanktanács, valamint úgy döntöttek, hogy befejezik a devizapiaci intervenciókat is. Az alapkamat tavaly június óta ezen a szinten van. A hírre a cseh korona gyengülni kezdett, és ez kihatott a forintra is.
A török központi bank 250 bázisponttal 17,5%-ra emelte irányadó kamatlábát, ami Tayyip Erdogan elnök alacsony kamatpolitikájától való további eltávolodást jelent. A lépés azonban elmaradt a várakozásoktól, miközben az infláció erőteljes emelkedését jósolták az elemzők, tehát ez az eltávolodás kifejezetten óvatos.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nyitottságát fejezte ki a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel való találkozóra, annak ellenére, hogy elutasította a török csapatok szíriai területről való kivonását mint előfeltételt. A bejelentésre akkor került sor, amikor Erdogan háromnapos látogatásra indul Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe, azzal a céllal, hogy befektetéseket és pénzügyi támogatást biztosítson Törökország kimerült gazdaságának.
Pakisztán 2 milliárd dollár pénzügyi támogatást kapott Szaúd-Arábiától, egy nappal azelőtt, hogy a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyja az ország számára létfontosságú 3 milliárd dolláros mentőcsomagot.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke bizakodását fejezte ki, hogy az amerikai dollár megtartja a világ tartalékvalutájának státuszát, feltéve, hogy az országban a demokratikus intézmények és a jogállamiság sértetlen marad - írja a Reuters. Annak ellenére, hogy a dollár részesedése a hivatalos devizatartalékokból 2022 negyedik negyedévében 20 éves mélypontra, 58%-ra esett vissza, Powell kiemelte, hogy egyetlen más ország sem egyesíti az olyan jellemzőket, mint a jogállamiság, az árstabilitás, az erős demokratikus intézmények és a nyitott tőkeszámlák.
A kormány az elmúlt időszakban egyre többször nyilvánult meg úgy, hogy az uniós források helyett a külföldi működőtőke beáramlásával érdemes biztosítani a magyar gazdaság tőkeigényét. A EU-támogatások és a külföldi működőtőke teljesen csereszabatosak, hiszen mindkettő külföldi devizában van és mindkettő vissza nem térítendő forrás - állítja. Ennél azonban a kép jóval árnyaltabb, és úgy tűnik, a kormány által hangoztatott álláspont inkább az uniós támogatásokról szóló tárgyalások kudarcát próbálja kisebb veszteségnek beállítani.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő szakértője szerint Magyarország fokozatosan kicsúszhat az EU-ból, ami végzetes lehet a magyar kormány számára. Úgy látja, az EU-támogatások hiánya azt jelzi, hogy az ország kevésbé tartósan tagja az EU-nak. Ez a hitvesztés befektetők tőkemenekülését eredményezheti, ami veszélyeztetheti a magyar gazdaságot. Nincs távol egy de facto Huxit?
Törökország újonnan kinevezett pénzügyminisztere, Mehmet Simsek vasárnap azt mondta, hogy az országnak nincs más választása, mint visszatérni a "racionális talajra" a gazdaság kiszámíthatóságának biztosítása érdekében - számol be a Reuters.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szombat Mehmet Simseket nevezte ki pénzügyminiszterének az újonnan felállt kabinetjében, amely annak lehet a jele, hogy Törökország visszatér a szabad piaci gazdaságpolitikához – írja a Reuters.
A lehetséges legrosszabb, gyakorlatilag államcsődöt jelző besorolási szintre minősítette vissza Fehéroroszországot a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy Fehéroroszország egyoldalúan saját valutájára denominálta át devizakötelezettségeinek törlesztését, és a Moody's minősítési módszertana szerint ez törlesztési csődnek felel meg.
A vasárnapi törökországi elnökválasztás második fordulójának az eredményei alapján Recep Tayyip Erdoğan fogja további öt évig meghatározni országának a sorsát. Az elnök ismételten felhatalmazást kapott a szavazóktól, de rögtön komoly kihívással kell szembenéznie: az ország gazdaságának helyretételével.
Törökország kulcsfontosságú elnök- és parlamenti választásokat tart május 15-én. A befektetők teljesen bizonytalanok az eredményt illetően, így érthető módon a legtöbben nem vállalkoznak arra sem, hogy megjósolják, hogyan reagálnak majd a piacok az eredményre. Viszont a teljes feltörekvő devizapiacot befolyásolhatja a végkimenetel, így a forintot is elérhetik a hatások.
Törökország 2024-ig elhalasztotta egy 600 millió dolláros földgázszámla kifizetését Oroszországnak. Ez az első ilyen halasztás, egy, a múlt héten bejelentett megállapodás keretein belül - közölte a Reuters szerdán, két forrására hivatkozva.
Kína a hatodik egymást követő hónapban növelte aranytartalékát. Áprilisban 8,09 tonnányi készletet vásároltak - közölte a kínai Állami Devizahivatal.
A múlt heti amerikai foglalkoztatottsági adat a vártnál sokkal erősebb munkapiacról árulkodik, ami növeli az inflációs kockázatokat az Egyesült Államokban. Ha a héten érkező április inflációs adat azt mutatná, hogy a dezinfláció is elakadt, akkor hamar elillanhatnak a várakozások azzal kapcsolatban, hogy a Fed múlt heti kamatemelése volt az utolsó. Egy ilyen felismerés esetén minden bizonnyal a részvénypiaci esés és a dollárerősödés sem maradna el. Ezen kívül a magyar inflációt is közzéteszi a KSH a héten, idehaza is nagy kérdés, hogy áprilisban eljött-e végre az infláció várva-várt esése. Az amerikai és magyar inflációs adaton kívül más érdekességeket is tartogat a hét.
Javult az MNB tartalékmegfelelési mutatója a tavalyi negyedik negyedévben elsősorban az energiaárak zuhanása miatt – derül ki a jegybank most megjelent fizetési mérleg jelentéséből. Azt azonban most sem árulta el az MNB, mennyi devizát kellett a tartalékból felhasználnia az energiaszámla kiegyenlítéséhez.
A orosz-ukrán háború kezdetekor sok szakértő tíz százalékos GDP-visszaesést sem tartott kizártnak Oroszországban a szankciók hatására. Ehhez képest a visszaesés jóval kisebb volt, amit többnyire azzal magyaráztak, hogy a szankciók csak idővel fejtik ki a hatásukat. Elsőre tehát zavarba ejtő, hogy az idei előrejelzések közt van, amelyik szerint az orosz gazdaság már növekedhet. Eközben a munkanélküliség történelmi mélyponton, az infláció a jegybanki cél alatt Oroszországban. Ha tehát csak a statisztikai adatokat néznénk, akár el is hihetnénk, hogy az orosz gazdaság meg sem rezzent igazán a szankciók súlya alatt, az oroszok életszínvonala nem esik, a gazdaság a háború ellenére tovább fejlődhet. Ha az adatok mögé nézünk, akkor viszont többféle sokktól szenvedő gazdaságot látunk, amely egy egész évtizednyi növekedéstől eshetett el a háború megindításával.
Egyre elégedetlenebbek az amerikaiak.
30-50 perccel tovább tarthat az utazás a győri fővonalon.
Donald Trump vámháborúja az USA-ra jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Viharos szél, zivatarok, de hózápor és jég is jöhet.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
