Ahogyan arra számítani lehetett, a Budapest Economic Forumon megszólaló kormányzati szereplők kijelentései hatással voltak a szerdai devizapiaci mozgásokra. A forint erősödéssel indította a napot, ám a dollárerő megjelenésével párhuzamosan gyengülésbe váltott a hazai fizetőeszköz.
A Budapest Economic Forum 2022 keretében az elszálló energiaárakról, és beszállítói láncok akadozásáról beszélt Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. társ vezérigazgatója, valamint a Szincsák Attila, Denso Gyártó Magyarország Kft. alelnöke.
Óriási fordulattal brutális szigorításról és forintvédő lépésekről döntött ma a Magyar Nemzeti Bank. Akik az elmúlt napok forintárfolyam-zuhanását figyelték, aligha lepődhetnek meg az erős döntéseken, amelyek jól mutatják, hogy volt elég baj ahhoz, hogy gigantikus magasságokba emelt kamatokkal és de facto devizapiaci intervencióval kelljen reagálni.
A forint utóbbi két hétben mutatott vesszőfutásának egy jelentős jegybanki kamatemelés vethet véget - vélik a JP Morgan elemzői, de más szakértők is nagyon nehéz forintpiaci helyzetről beszélnek. Reuters által megszólaltatott elemzők szavaiból úgy tűnik, hogy az MNB-nek ugyan kínos lehet a kamatemelési sorozat leállítása után egy ilyen lépés, de a jelenlegi külső és belső gazdasági környezetben nem nagyon látszik más megoldás.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy a döntéshozók lépéseket tesznek a dollár erősödésének mérséklésére a globális pénzügyi zavarok növekvő kockázata ellenére, főként azért, mert az erős zöldhasú segít az amerikai infláció elleni küzdelemben - írja a Wall Street Journal.
Go short, or go home - nagyjából ez írja le a tőzsdék idei évét. Kilenc hónap után masszív esésen vannak túl a részvénypiacok, miután az évtizedes rekordszintekre ugró infláció, a jegybanki szigorítás, a háború, és az egyre erősödő recessziós félelmek szétzúzták a befektetői hangulatot. Ezek a magyar piacon különösen erősen érződnek, hiszen a hazai BUX index az egyik legrosszabb teljesítményt nyújtotta idén a világ részvényindexei közül, és affelé halad, hogy a pénzügyi válság óta a leggyengébb évét zárja. Eközben a forintpiacon is jelentős turbulenciák alakultak ki, és a hazai fizetőeszköz már több mint 30 százalékot gyengült a dollárhoz képest - ezzel az egyik legrosszabbul teljesítő deviza idén a dollárral szemben. Persze nem minden eszközosztály esett idén, a nyersanyagpiacon több olyan termék van - főleg energiahordozók -, amelyek árfolyama továbbra is jóval feljebb van év elejéhez képest.
A Wall Street széles körben követett félelemmérője végre a stressz jeleit mutatja, ahogy az S&P 500 újabb medvepiaci mélypontra süllyed - írja a Bloomberg.
Az ÁKK elsődlegesen az idei utolsó negyedév, illetve a jövő évi első negyedév értékesítési időszakára szeretne fókuszálni az újításokkal a lakossági állampapírok piacán, így egyáltalán nem beszélhetünk megkésett intézkedésekről – értékelte az új lakossági állampapírok mostani időzítését Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. A szakember szerint az új, illetve megújított lakossági állampapíroknak most nincs érdemi alternatívája a piacon, emellett elmondta, hogy az ÁKK a 11 ezermilliárd forintos célt továbbra sem adta fel 2023-ra. Van azonban most egy fontosabb cél is: a befektetői kör bővítése.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter új költségvetési szabályozást jelentett be Oroszországban. A mostani szabályozás már csak hordónként 62-63 dolláros bevételi árral számol az orosz olaj esetében, ami azért különösen fontos, mert az ebből fakadó többletbevételeket eddig egy vagyonalapba irányították - írta meg a Reuters.
Új fordulatot hozott a devizapiacokra az amerikai jegybank a szerdán meghozott döntésével, és nagyon úgy tűnik, hogy a piacok azt árazzák, ez a jelenség nem átmeneti lesz, hanem tartós. Mindez alaposan feltüzeli az amerikai dollárt, amely sorra dönti történelmi csúcsait az euróval szemben, és ez a folyamat nem kedvez a feltörekvő piacoknak, így például Magyarországnak sem. A forint számára egy ilyen környezet óriási ellenszelet jelent, másrészt pedig a magyar gazdaságnak az import drágulását. Egy energiaválságos időszakban ez a legrosszabbkor érkezik Magyarország számára.
Általános leértékelődési nyomást fejtett ki a Fed szerda esti kamatdöntése és komoly üzenete még a csütörtöki kereskedésben is a feltörekvő piacokon és ez a forint dollárral szembeni árfolyamában a történelmi mélyponthoz közeli árfolyamhoz vezetett 415 feletti árfolyamnál. Csütörtökön aztán a délelőtti kereskedésben volt egy mérsékelt forinterősödés, de ez a déli órákban elakadt, délután pedig gyengülő pályára ültették a forintot. A dollár általános ereje nem tesz jót a forintnak sem, márpedig a dollár euróval szembeni kurzusa egyre távolabb kerül a paritástól.
Tegnap este visszajött 400 alá a forint az euróval szemben, és ma reggel is a fontos szint alatt kezdett. A forint tegnap az Európai Bizottság hétvégi döntésének hatására kezdett erősödésbe, ma délután azonban a globális hangulatromlás közepette esésnek indult.
A forint keddtől kezdve jelentősen gyengült elsősorban az EU-s pénzekkel kapcsolatos kedvezőtlen hírek hatására. Péntek délelőtt azonban különösebb hír nélkül jelentős erősödést, már-már szárnyalást mutatott a hazai deviza.
A devizapiacon az árfolyamok jönnek-mennek, mint a villamos. A devizapiacok nem hatékony piacok, itt a fegyverek békeidőben sem pihennek. A jövő az árfolyamkockázatok növekedését hozza majd el, a változások iránya pedig egyértelműen egy többféle devizát használó globalizált világ lesz. A devizás cégeknek fel kell nőniük az árfolyamkockázat-kezeléssel kapcsolatos feladatok megoldásához, és rohamtempóban kéne fejleszteni a területet, mert az eurót nálunk belátható időn belül nem vezetik be. A devizapiacon nincs szabott ár, alkudni kell, mint a zsibpiacon, mert az alku az érett vételi kedv jele. Tapasztalat, hogy már az átvilágítást követően jelentős pénzügyi eredményjavulásra lehet számítani, mert egy-egy téves beidegződés könnyedén korrigálhatóvá válik.
Budapesti központtal erősíti a magyarországi jelenlétét a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra szakosodott iBanFirst fintech vállalat. A cég azért döntött így, mert a határokon átívelő szolgáltatások mellett is fontosnak tartják a vállalati ügyfelek a személyes kapcsolattartás.
Az euró alig több mint egy hónapon belül másodszor került a paritás alá a dollárral szemben. A stratégák úgy látják, hogy még egyáltalán nem a folyamat végét, hanem sokkal inkább a kezdetét látjuk. Ennek az lehet az oka, hogy a dollárt erősíti a Fed szigorú monetáris politikája, miközben az eurót gyengíti az európai gázválság és a recessziós kockázatok erősödése.
Az orosz gázvezeték tervezett jövő heti újranyitása jelentősebb euróerősödést válthatna ki, mint az, hogy az Európai Központi Bank 11 év után először kamatot emel majd - írja a Bloomberg.
Tikkasztó nyári hőséggel érkezett meg a július, de a befektetők már jóval korábban elkezdtek izzadni, hiszen az év eleji csúcsok után beköszöntött a medvepiac a tőzsdéken. Balu kapitány gépének hátszelét pedig az infláció fújja, amely egyelőre nem mutatja a csillapodás jeleit, a jegybankok pedig addig emelik a kamatokat, amíg az áremelkedési ütem csökkenni fog. Ezzel együtt persze már az esetleges gazdasági recesszióval kapcsolatos félelmek is beúsztak a képbe, ami a sokáig töretlenül emelkedő nyersanyagárakon is nyomott hagyott már. Összességében lehet, hogy Salvador elnökének, Nayib Bukelének volt igaza, amikor a bitcoinról beszélt: nem szabad ránézni a grafikonokra, csak élvezni kell az életet. Vagy shortolni.
Amikor elkezdődött az idei év, akkor még csak kevés felhőt láttunk a gazdasági kilátásaink egén. Az aktuális európai Covid-hullám ugyan még messze nem csengett le, de a lakosság nagyobb része már túlvolt az oltásokon, és azt gondolhattuk, hogy a világjárvány legnehezebb időszakán túl vagyunk. A poszt-covid inflációs probléma ugyan egyre többeket foglalkoztatott, de a jegybankok narratívája még arról szólt, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. És a forint árfolyama is megnyugodni látszott, az év eleji 370-es után jöttek a 360 alatti euró/forint szintek. De a háború megváltoztatott mindent, és mára sötét felhők gyülekeznek mindenfelé. Európa az energiabizonytalanság rémével kell, hogy foglalkozzon, az élelmiszerválság a küszöbön van, és hamarosan dörömbölni kezd. Az infláció 40 éves rekordokat dönt az USA-ban, és Nyugat-Európában és félő, hogy a probléma évekig velünk marad, egy euró pedig 400 forintot ér. Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy szétszálazza azt, hogy az idei forintleértékelődésben mely okok és milyen mértékben játszottak szerepet. Előre elárulom: az eredménynek nem nagyon fogunk örülni – és ez elég nagy baj.