Az MNB ma 14 órakor változatlanul hagyta az alapkamatot, a 15 órakor megjelent, indoklást tartalmazó közleményében pedig több érdekesség is van. Az egyik, hogy a jegybank leáll az energiaimporthoz szükséges devizaigény biztosításával. A másik, hogy a jegybank a helyzetértékelésébe beemelte a globális bankpiaci turbulenciát mint fontos szempontot.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az alapkamatot tegnap esti kamatdöntő ülésénén a Federal Reserve, a kamatdöntő ülést követően azonban mégis lefordulás következett a tőzsdéken, miután Jerome Powell jegybankelnök cáfolta a kamatvágásokról szóló híreket, emellett pedig Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is meghallgatáson vett részt az amerikai kongresszusban, ahol fontos, bankrendszert érintő kérdéseket vitattak meg. A hallottak azonban alaposan elbizonytalanították a befektetőket, akik az előző napokban már inkább a kamatvágásokat kezdték el árazni.
Ma késő délután jött a hír a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól, hogy meghosszabbítja a betéti kamatstopot a kormány 2023. június 30-ig. De nemcsak ez érdekes a közleményben, hanem az is, hogy az MNB irányadó eszközébe is belepiszkál most a kormány: a diszkontkötvénybe.
Csúnyán ütik ma a forintot. Reggel erősödés látszott, 390 alatt kezdett, de dél környékére már 396-ra ugrott a jegyzés, ilyen gyenge utoljára február elején volt a forint. Délután megjárta a 400-as szintet is az euróval szemben, ami január közepe óta nem látott mélypont. A dollár ralizik az euróval szemben, a forinttal szemben 380 felett a jegyzés, 3 havi mélyponton a forint az amerikai devizával szemben. A részvénypiac mellett a devizapiacra is jelentős hatással van, hogy az amerikai bankok mellett már az európai pénzintézetekkel kapcsolatos aggodalmak is erősödnek, különösen a Credit Suisse miatt, ennek hatására erősödik ilyen látványosan a dollár is az euróval szemben. A hazai piacok kapcsán azonban fontos kiemelni, hogy a magyar tőzsde ma zárva tart, az alacsonyabb likviditás következtében pedig a szokásosnál jelentősebb elmozdulásokat tapasztalhatunk a forint esetében is.
A feltörekvő piaci devizák közül a forint esett a legnagyobbat a Bloomberg napközbeni beszámolója szerint, miután a BNP Paribas a forint gyengülésére játszó pozíció felvételét ajánlotta az ügyfeleknek. A forint esésében tehát szerepet játszik, hogy az alacsony hazai likviditás (a mai munkaszüneti nap) miatt könnyebben mozdul az árfolyam, a nemzetközi befektetői hangulat kifejezetten rossz, mindeközben a forint gyengülésére játszó pozíciót adott ki egy bank.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
A dollár erősödésével a forint is gyengült az elmúlt napokban, pénteken pedig majdnem az egész heti nyereségét elveszítette a dollárhoz és az euróhoz képest. Késő délután viszont újra erősödni kezdett.
Tavaly a kormány több oldalon is beavatkozott az MNB monetáris transzmissziójába: egyfelől a hitelek kamatstopjával, másfelől a bankbetétekre adható kamatok maximálásával. Utóbbi lépés nemcsak a vagyonos magyaroknak, hanem a kisebb vagyonú lakossági befektetőknek is fájhatott, hiszen a befektetési alapok hozamszerzési lehetőségét is erősen lekorlátozta. Idén februártól viszont az MNB egy új kiskaput nyitott a magyar alapkezelők számára a 18%-os kamatszint eléréséhez a Diszkontkötvény tulajdonosi körének kibővítésével. Mindez pedig a forint erősödését is támogatja.
Szűk fél évvel ezelőtt azon aggódtunk, hogy a forint a világ legrosszabbul teljesítő devizái közé került és már-már megállíthatatlannak tűnik a zuhanása. Azóta viszont nagyot fordult a világ, a magyar deviza nemhogy ledolgozta hátrányát, de lassan világbajnokká kiálthatjuk ki. És az is egészen egyértelmű, hogy mi fordította meg az irányt: az MNB októberi 500 bázispontos kamatemelése és az energiaárak zuhanása óta kapott szárnyakat a forint. Persze kellett a kedvező nemzetközi környezet is, de elvitathatatlan a magyar fizetőeszköz kimagasló teljesítménye.
A forint jelentős erősödést mutatott a héten, bőven 390 alá került a jegyzés az euróval szemben. Péntek reggel is 390 alatt kezdett, napközben azonban kissé gyengült. Az eheti szép teljesítmény után jövő héten kifejezetten nagy mozgások jöhetnek, ugyanis a két legnagyobb jegybank, az EKB és a Fed is kamatdöntő ülést tart. Az S&P péntek este 22 óra után megjelent döntése a magyar hitelbesorolásról már elindította a forint árfolyamát.
Jelentős erősödést mutat idén a japán fizetőeszköz, noha tavaly ősszel még 30 éves mélyponton volt. A jen kilengései kiválóan illusztrálják az amerikai monetáris politikával kapcsolatos várakozások változásának hatását.
Az előző napok komoly erősödése után csütörtökön hullámzik a forint árfolyama, úgy tűnik, hogy kezd kifulladni a javulás. Az EKB délutáni kamatdöntő ülsée után az euró az erősödés felé mozdult, a forint pedig gyengült.
A forint 420 alatt kezdte a hetet az euróval szemben, de nem maradt ott sokáig: fokozatosan erősödött reggel óta, a jegyzések 5 egységet süllyedtek. Az esti órákban már mindenki a Brüsszelből érkező hírekre figyelt, amelyek alapvetően segítettek a hazai fizetőeszköznek.
A Deutsche Bank hétfőn közzétett világgazdasági kilátásai szerint a részvénypiacok medvepiaci ralija a jövő évben is folytatódik, majd a világgazdaság recessziójának hatására visszaesik.
A világ egyik legfontosabb tartalékdevizája a japán jen, amely 2022 őszére a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszközévé vált. A leértékelődéshez nagyban hozzájárult, hogy Japán nettó importőr nyersanyagokból, ezeknek pedig jócskán elszaladt az ára. Ez viszont nem lett volna elég indok a 30%-os esésre, kellett hozzá a japán jegybank kérlelhetetlensége is. A Bank of Japan félelmetes csapdahelyzetben találta magát, és ebben a kegyetlen helyzetben a fék helyett a gázra tapostak. Még mindig van kiút, de az sem lenne fájdalommentes, és nem úgy tűnik, hogy a jegybank felvállalná akárcsak a legkisebb gazdasági áldozatot is. Eközben pedig reménykedniük kell, hogy a Fed nem kényszerül további szigorításra, mert akkor a visszasírják majd a mai állapotot.
Továbbra is óvatosan szemlélik a részvénypiacokat a hazai befektetési szakemberek, mert bár októberben jobban teljesítettek, a medvepiaci lejtmenetnek még nincs vége – állítják a havi portfólió-ajánlók sorozatban. Ettől függetlenül vannak olyan részei a részvénypiacoknak, ahova érdemes lehet beszállni, és most úgy tűnik, hogy a kötvénybefektetések számára is látszik a fény az alagút végén.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A japán kormány 29 ezer milliárd jen értékű (200 milliárd dollár) gazdaságélénkítő csomagot jelentett be pénteken. Az intézkedéstől a növekedés felpörgését és a háztartások pénzügyi terheinek enyhítését várják.
Döntött az amerikai bíróság: a Credit Suisse Group nem játszott össze a világ legnagyobb bankjaival a devizák ármanipulálásában 2007 és 2013 között. A svájci pénzintézet így most fellélegezhet, nyugodtabban dolgozhat a szerkezetátalakításon és a korábbi botrányok lezárásán - írja a Reuters.
A jen ma túllépte a dollárhoz viszonyított 150-es lélektani kulcsszintet, ilyenre utoljára harminc éve volt példa. A japán döntéshozók többször jelezték, hogy készek beavatkozni a túlzott devizapiaci volatilitás kezelésére.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
