Megszületett hétfőn a Kúria várva várt jogegységi határozata, amelynek birtokában most már nincs más hátra, mint hogy egy átfogó intézkedéscsomag révén véglegesen lezáruljon Magyarországon a devizahiteles probléma kezelésének fél évtizede tartó, kínos folyamata. Cikkünkben 13+1 kérdés és válasz formájában foglaljuk össze a Kúria hétfői döntését és a devizahitelek aktuális helyzetét.
Az árfolyamkockázatok viselése, az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügyében is jogegységi határozatot hozott ma a Kúria. Az árfolyamréssel kapcsolatos döntés megfelel a Kásler-ítéletben született döntésnek: helyette az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is. A másik két kérdésben minden attól függ, mit tartalmaz az egyedi hitelszerződés, és milyen tájékoztatást kapott benne a fogyasztó. A döntés teljes, nemzetgazdasági szintű pénzügyi hatása ennek következtében aligha kiszámítható, a több százezer devizahitel-szerződést egyedileg kellene megvizsgálni. Tiszta helyzetet most már csak a kormány és a parlament teremthet.
Fontosabb részletek
A devizahitelek árfolyamváltozásait lényegében helyben hagyta, a különnemű (vételi és eladási) árfolyamok használatát, vagyis az árfolyamrést viszont semmissé nyilvánította hétfőn a Kúria. A legbizonytalanabb az egyoldalú szerződésmódosítások sorsa, amelyekkel kapcsolatban egy korábbi, 2012-es véleményére utalt vissza a testület. Ez alapján dönthetik el a bíróságok, tisztességtelen volt-e egy-egy hitelszerződésben az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezés. Hogy mekkora lesz az emiatt kijavítandó hitelszerződések aránya, nem tudni, de talán mindegy is: a kormány egységes megoldással készül.
Mindent vissza kell fizetniük a bankoknak, amit jogtalanul elvettek az adósoktól - reagált a Fidesz frakcióvezetője a Kúria hétfői jogegységi határozatára a Reuters beszámolója szerint. Bár a Kúria döntése az összes lakossági devizahitelre vonatkozik, Rogán a jelzáloghitelekről (köztük a szabad felhasználásúakról) beszélt.
Nyitva maradt az egyoldalú szerződésmódosítások ügye a Kúria mai döntésével, ezért egyelőre nem számszerűsíthetők a bankszektorra gyakorolt hatások - vélik elemzők.
Aligha létezhet nagyobb hatalom a devizahitelek sorsát illetően, mint amekkora most a Kúria kezében van. Óriási a bizonytalanság, de akár már ma eldőlhet mind a három alapvető kérdés:
1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfolio becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé.
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseink szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel.
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.
Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése 5 év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben. Feltéve persze, hogy a kormány hamarosan a lakossági devizahitek széles tömegére kiterjeszti a Kúria egyedi perekben irányadó döntését, aminek nagy az esélye.
Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.
Tisztességtelen, ezért semmis az árfolyamrés alkalmazása a lakossági devizahiteleknél - ha mást nem is, ezt várhatóan ki fogja mondani hétfőn a Kúria jogegységi határozat keretében, általánosítva ezzel a múlt héten végződött Kásler-per ítéletét. Bár a Magyar Bankszövetség hallgat, mint a sír, a bankok jellemzően vitatják a Kúria álláspontját, mondván, valós szolgáltatás áll a különnemű (vételi és eladási típusú) árfolyamok használata mögött. Egy hazai nagybank gyakorlata alapján, kérdés-válasz formában az alábbiakban bemutatjuk, mi indokolhatja az árfolyamrés alkalmazását a bankoknál. Röviden: az árfolyamrés a bank (a devizaalapú hitelek konverziójával kapcsolatban) felmerült költségeinek és napon belüli kockázatainak a fedezésére szolgál. Az Olvasó megítélésére bízzuk, ez alapján tisztességtelen-e.
Átlagosan 207 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg eddig egy árfolyamgátba belépett devizahiteles - számítható ki az MNB csütörtökön közzétett, április végi állapotot tükröző adataiból. Az árfolyamrögzítést kérők száma áprilisban megugrott, ami valószínűleg a jogosultak köre jogszabályi szélesítésének és a tartósan gyenge forintnak is köszönhető.
Hamarosan több olyan döntést is hozhat a Kúria, amely alapján pénzvisszatérítés illetheti meg a devizahiteleseket. De vajon a már lezárt hitelszerződésekre és a nagyon régi pénzmozgásokra is vonatkozik ez? Például a végtörlesztők is kaphatnak pénzt? Megkérdeztünk ügyvédeket, mit mondanak a jogszabályok, és mi a véleményük erről. Válaszuk alapján valószínű, hogy csak az elmúlt 5 évben történt pénzmozgások után igényelhető vissza a jogosulatlanul használt (folyósítási és/vagy törlesztési) árfolyamrés, ugyanis a devizahitelesek árfolyamrés visszafizetése iránti követelése 5 év után elévülhet. Ez jó hír a bankoknak, hisz korlátozhatja veszteségeiket.
A Kúria döntése után a lehető leggyorsabban szeretné elkészíteni javaslatát a kormány a devizahitelek kivezetésére - mondta Varga Mihály csütörtökön a Kossuth Rádióban. A nemzetgazdasági miniszter szerint több forgatókönyvvel készülnek, és a kérdésről a bankokkal is egyeztetnek.
Június 16-án, vagyis hétfőn 12.30-kor tájékoztatja a sajtót a Kúria a Polgári Kollégium nem nyilvános ülésének eredményéről - közölte az intézmény. Az ülésnek óriási a tétje: az árfolyamrés tisztességtelensége mellett az egyoldalú szerződésmódosításokról (kamatváltoztatások) és az árfolyamkockázat ügyfélre hárításáról is jogegységi döntés születhet.
Marad a CIB Magyarországon, pedig izzasztó nyaruk lesz a hazai bankvezéreknek: a Kúria döntése és a kormány devizahiteles csomagja mellett a hitelfolyósításokat érintő szigorítások is húsbavágóan érinthetik bankjuk üzletét. A CIB Banknak is érdekes lehet az MNB bad bank koncepciója, ezért a fentiek mellett erről is megkérdeztük Simák Pált, a társaság nemrég érkezett elnök-vezérigazgatóját. Kiderült: a bankot hiába keresnénk az állampapír-piaci hozamesés mögött, a devizahiteles ügynek pedig Simák szerint év végéig le kell zárulnia.
Idén is folytatódik az évek óta tartó kettészakadás a régió bankpiacán: a lengyel és cseh bankok hasítanak, az osztrákok és a magyarok összehúzódnak. A Raiffeisennél és az OTP-nél az ukrán és orosz fejlemények okoznak fejfájást, a magyar devizahiteles ügy viszont nemcsak nekik, hanem az Erstének is a körmére éghet. Pedig ezek a bankok küzdenek most is a legalacsonyabb megtérüléssel, és eredményjavulást leginkább a költségcsökkentéstől remélhetnek, miközben a csehek és lengyelek stabil eredményszámokkal büszkélkednek. Az első negyedéves számok alapján nézünk körbe a régió bankpiacán az alábbi három oldalon.
A magánszerződések betartásával, a nemzetközi tartalék megfelelő szintjének megőrzésével és a pénzügyi stabilitás garantálásával kell meghoznia devizahiteles intézkedéseit a magyar kormánynak - hívja fel a figyelmet szerdán közzétett konvergenciajelentésében az EKB.
Az árfolyamrés semmis, a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is - mondta ki a Kúria egyetlen devizahitel-szerződésről. Mivel nagy az esélye, hogy a kormány várható csomagja nyomán ez lesz érvényes az összes lakossági devizahitelre, két okból is negatív a hír a bankoknak:
1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.
2. Jogszerűtlen törlesztési árfolyam: 2005 eleje óta becsléseink szerint több mint 4000 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztőrészletet fizettek a devizahitelesek, amiből mintegy 60 milliárd forint visszajárhat nekik. A nem lakáscélú hitelek esetében a jövőbeni törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet nagyjából évi 5 milliárd forinttal.
Mindezek fényében a Kúria döntése egyértelműen kedvezőtlen a bankok, köztük a terhek több mint egyötödét viselő OTP számára. E becsléseink a felső korlátot jelentik (igaz, esetleges késedelmi/kamatos kamatok nélkül, nominálisan), és a már lezárt devizahiteleket is tartalmazzák. Nagy kérdés, a kormány tömegessé tenné-e a pénzvisszatérítést, az azonban biztosnak tűnik, hogy a Kúria egyértelmű iránymutatását fel fogja használni.
Váratlan és meglepő ítéletet hozott a Kúria: úgy, ahogy van, tisztességtelennek nyilvánította az árfolyamrés alkalmazását Kásler Árpádék OTP-s devizahitele ügyében. Ez független a tájékoztatás jellegétől, vagyis más devizahiteles perekben is mérvadó lehet a döntés. A Kúria kimondta: az MNB hivatalos árfolyamát kell figyelembe venni mind a folyósítás, mind a törlesztés során.
Fontosabb részletek
A korábban jelzett őszi időpont helyett akár már június 16-án döntést hozhat a Kúria a devizahitelekről jogegységi határozat formájában - derült ki a Kúria sajtótájékoztatóján.
Ismét nagy napra ébredtek a bankok vezetői és a devizahitelesek. Lényegét tekintve három nagy kérdés dől el ugyanis a Kúria mai ítéletével:
1. Jogszerű-e a devizahiteles árfolyamrés alkalmazása?
2. Ha igen, miért; ha nem, miért nem?
3. Ha nem jogszerű az árfolyamrés, milyen kikötéssel kell helyettesíteni a szerződésben?
Bár az ítélet csak Kásler Árpádék OTP-s devizahitelét érinti, hatással lesz más devizahiteles perekre, a Kúria ősszel várható devizahiteles jogegységi döntésére és így a kormány későbbi devizahiteles csomagjára is. Emellett bár az árfolyamrésről szól a konkrét ügy, a Kúria korábbi jelzése alapján következtetni lehet belőle az egyoldalú kamatemelések sorsára is. A délelőtti tárgyalásról és az ítéletről a Portfolio.hu élőben tudósít.
A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Ennek egyetlen célja van.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
