devizahitel

Adósság-elengedés? - Meglepő devizahiteles ötlet az MNB-től

Miközben a nem teljesítő vállalati hitelportfóliót a banki céltartalék-képzés és akár egy "rossz bank" felállításával tisztítaná meg a jegybank, a lakossági hitelek esetében átstrukturálásokat követően egyedi, jelentősebb adósságelengedések lehetőségét veti fel a héten közzétett Pénzügyi stabilitási jelentés. Az adósságelengedést csak azok kapnák meg, akik képesek a csökkentett terhet fegyelmezetten fizetni. Bármilyen lépésre valószínűleg a Kúria és a kormány őszi bejelentése nyomán kerülhet sor.

Drámai számok a bankoktól: nem volt még ennyi becsődölt család

Történelmi csúcsra, 1242 milliárd forintra emelkedett március végére a nemtörlesztő lakossági hitelek összege - mutatják az MNB friss adatai. Ezzel a lakossági nemfizetési arány soha nem látott, 19,2%-os szintet ért el annak ellenére, hogy a Nemzeti Eszközkezelő már 60 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg a lakosságot. Míg a vállalati hitelek esetében az MNB szigorított banki követelményekkel és esetleg egy "rossz bank" felállításával gyorsítana fel a tisztulást, a lakosság esetében a Kúria és a kormány őszi bejelentésére várnak.

Felpörgött a pénzbehajtás

Érdemi, nagyjából 10 százalékos emelkedést mutatnak az idei pénzbehajtási adatok, az év első négy hónapjában a hitelezők több mint 197 ezer alkalommal terelték követeléseiket jogi útra - írta a Magyar Nemzet.

Mi legyen a devizahitelesekkel? - A válasz megérkezett!

Két-három hazai nagybank tulajdonosa is elhagyja Magyarországot a következő öt évben - vélte a Portfolio.hu keddi hitelezési konferenciáján a közönség kétharmada. Az MNB bankszektorról alkotott jövőképével mindössze 37% szimpatizál, a növekedési hitelprogram mindkét szakaszát pedig 27% ítéli sikeresnek. A közönségszavazás során az is kiderült (lásd cikkünk második oldalát), mit gondol a szakma az őszre ígért devizahiteles csomagról.

Devizahitelek: itt az MNB intézkedése

Megjelent a devizahitelek finanszírozását stabilizáló, a bankok számára előírt deviza finanszírozási mutató (DMM) átalakításáról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. Az intézkedést még április 29-én jelentette be a Magyar Nemzeti Bank.

Patai: több milliárd járhat vissza a devizahiteleseknek

A kivonulás helyett a méretcsökkentést fogja választani a négy-öt nehéz helyzetben lévő magyarországi bank a - véli Patai Mihály. A Kúria döntése több milliárd forintjába kerülhet a bankszektornak, az árfolyamgát általánossá tétele pedig jó megoldás lenne - mondta a Magyar Bankszövetség elnöke a Napi Gazdaságnak. Szerinte a kormány lépései ma már az "új ortodoxiát" jelentik.

Devizahitelek: júniusban ülhet össze a Kúria

Visszakapta a Kúria az Európai Bíróságtól a Kásler-ügy iratait, a magyar ítélkező fórum így - a luxembourgi iránymutatások alapján - folytathatja a másfél éve felfüggesztett polgári eljárást - írta pénteki számában a Magyar Nemzet. A testület sajtótitkársága a lapot úgy tájékoztatta: a tárgyalást a Kúria várhatóan júniusra tűzi ki.

Ennyibe került az adófizetőknek a devizahitelesek megsegítése

Két éve zajlik a jelenlegi árfolyamgát program. Ezen időszak alatt 16,5 milliárd forintjába került eddig a költségvetésnek, és ugyanennyibe a bankoknak. Az MNB friss adataiból az is kiderül, hogy egy átlagos árfolyamgátas ügyfél 197 ezer forintot spórolt meg végleg a programnak köszönhetően, és 109 ezer forintja került a később törlesztendő gyűjtőszámlára március végéig. Az árfolyamgát népszerűségén nem sokat lendített, hogy a forint gyengébb, a jogosultak köre pedig szélesebb lett az elmúlt hónapokban.

Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot

Határozatlan ideig meghosszabbította a parlament a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot hétfőn.

Patai: ezt a végzetes hibát nem szabad elkövetni

Az ügyfelek fele nem is válaszol a bank 30-50 százalékos törlesztőrészlet-csökkentést lehetővé tevő megkeresésére - említette saját tapasztalatát a devizahiteles ügy kapcsán Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. A Magyar Televízió Az este című műsorában csütörtökön úgy vélte: bár van realitása, hogy valamely nagybank kivonuljon, szerinte ez nem fog megtörténni, mert "a Mátyás-templom pont úgy néz ki, mint a Stephansdom vagy a milánói dóm", elismerte ugyanakkor, hogy "kisebb zakót kell venniük" egyes bankoknak.

Devizahitelek: a Kúrián a kormány szeme

Most már csak a Kúria jogegységi határozatát kell megvárni ahhoz, hogy az Országgyűlés dönteni tudjon a devizahitelek problémáját véglegesen rendező jogszabályról - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence. A Kúria korábbi közlése alapján ez ősszel várható.

Valami megmozdult a lakáshiteleknél

Az egy évvel korábbi mélyponthoz képest a másfélszeresére nőtt az első negyedévben a lakáshitel-kihelyezések összege Magyarországon - mutatják az MNB friss adatai. Egy átlagos lakáshitelt az egy évvel korábbi 9,4%-kal szemben 7,1%-os kamattal vettek fel az ügyfelek, miközben a rövid lejáratú forintbetétükre 4,8% helyett már csak 2,1%-os átlagkamatot fizettek a bankok. Az MNB szerdán közzétett adataiból az is kiderül, hogy a Növekedési Hitelprogram még márciusban sem pörgött fel igazán.

Devizahitelek: a Kúria is belenyúlhat a szerződésekbe, megszólalt az OTP

Közzétette nagy jelentőségû ítéletét az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP ügyében. Az ügy a devizahitelek árfolyamrésének alkalmazásával kapcsolatos, de kihat az egyoldalú szerződésmódosítások sorsára is. Az Európai Bíróság feljogosítja a Kúriát arra, hogy tisztességtelennek minősítse a magyar jog alapján az árfolyamrést, igaz, ennek ellenkezőjére is. A szöveg első értelmezése alapján a Kúria olyan jogegységi határozatot hozhat, amely a saját megítélése szerint akár az árfolyamrés (és ez alapján az egyoldalú szerződésmódosítások) tisztességtelenségét is megállapíthatja a hazai lakossági devizahitel-szerződések esetében, és új rendelkezést állíthat a helyére. Ez mindenképpen fokozza a bizonytalanságot a bankoknál.

Fontosabb részletek

• A Kúriának kell döntenie arról, hogy az árfolyamrés a szerzõdés alapvetõ eleme-e (vagyis hogy ez alapján vizsgálható-e a tisztességessége).
• Az Európai Bíróság szerint a hitelszerzõdésben meghatározott árfolyamrés nem tekinthetõ ellenszolgáltatásért fizetendõ díjazásnak.
• Szintén a Kúriának kell eldöntenie, világos és érthetõ-e az árfolyamrésre vonatkozó szerzõdéses feltétel.
• A bíróságok helyettesíthetik egy másik rendelkezéssel a vitatott szerzõdéses feltételt, a lehetõ legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerzõdés egészének érvényességét.
• A Kúria jelezte: a Kásler-ügyben még a nyári szünet elõtt várható ítélet.

Döntött a bíróság - Mi lesz most a devizahitelekkel?

Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni.

Devizahitelek: eljött a nagy ítélet napja

Ma délelőtt kihirdeti Kásler Árpád és az OTP ügyében hozott ítéletét az Európai Bíróság. Nagy a tétje a luxembourgi székhelyű intézmény döntésének: ez alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket. Iránymutatás lesz ez a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel. A sok áttétellel rendelkező ügyet és az ügy jelentőségét az alábbiakban foglaljuk össze.

Megszólaltak a bankok - Mekkora sokk az MNB devizahiteles bejelentése?

Mennyivel nő a bankok forrásköltsége, és mennyivel romlik emiatt a bankok eredménye? Talán ez a két legfontosabb kérdés az MNB kedden ismertetett rendelete után, hiszen a devizaforrások szabályozásával kapcsolatos szigorítást hoz a bankok számára. A Portfolio.hu által megkérdezett banki szakértők szerint az intézkedés negatív eredményhatása nem lesz jelentős.

Devizahitelek: itt az MNB bejelentése a bankoknak

A múlt héten jelzett intézkedések után ma újabb, a devizahitelek forrásait érintő fajsúlyos szabályozási változást jelentett be a Magyar Nemzeti Bank. Az intézkedés célja kettős: 1. erősíteni a bankok lejárati összhangját, 2. csökkenteni az MNB devizatartalék-tartási igényét. Ennek érdekében a bankszektor jelenleg hatályos Devizafinanszírozás Megfelelési Mutatóját (DMM) friss jegybankrendelettel szigorítja a jegybank: a tartalmi változás mellett a jelenlegi 65%-os minimumnak 2017 elejéig el kell érnie a 100%-ot. Az EKB támogatásáról biztosította a jegybank tervét, a bankok profitjára és a devizahitelek árazására gyakorolt hatása pedig várhatóan minimális lesz - hangzott el az MNB mai eseményén.

Elárulta Csányi, mit tenne a devizahitelesekkel

Támogatná az árfolyamgát kiterjesztését az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, ha a kormány újabb devizadós-mentésen gondolkodna. Csányi Sándor az árfolyamgát kötelezővé tételének örülne a legjobban - mondta az InfoRádiónak.

A devizahitelesek megmentéséig nem lesz kilakoltatás

A kabinet szerdai ülésén úgy döntött, meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig - közölte a kormányszóvivő szerdán.

Devizahitelek: sorsdöntő bejelentés jön egy hét múlva

Egy hét múlva, szerdán hirdet ítéletet az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP Bank ügyében, amely a devizahitelek árfolyamrésének alkalmazásával kapcsolatos. Az ítélethirdetés azért fontos, mert erre alapozva hozhatja meg újabb jogegységi döntéseit a Kúria az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban is. A Kúria legutóbbi közlése szerint ez csak ősszel várható, mindenesetre erre alapozva dönthet a kormány az újabb devizahiteles csomagról.