Nincs vége: újabb devizahiteles ügy került az Európai Bírósághoz
Miután április 30-án fontos döntést hozott, lényegében a Kúriának adva a jogot az árfolyamrés tisztességtelenségének megítélésére, újabb devizahiteles ügy került az Európai Bírósághoz.
Miután április 30-án fontos döntést hozott, lényegében a Kúriának adva a jogot az árfolyamrés tisztességtelenségének megítélésére, újabb devizahiteles ügy került az Európai Bírósághoz.
Alig, hogy megjelent az Erste figyelmeztetése a magyar devizahiteles ügy és más, romániai fejlemények miatt, sorra rontják az elemzők az osztrák bankcsoport részvényeire adott ajánlásaikat. Az Erste az első fecske: a többi anyabank még nem tett bejelentetést a devizahiteles csomag miatt, ráadásul az Erste sem vette (még) figyelembe Rogán Antal jelzését, miszerint az őszi forintosítás piaci árfolyam alatt történhet.
Ma elfogadja a parlament a devizahiteles csomag első intézkedéseit, semmisnek nyilvánítva a lakossági hitelek árfolyamrését és egyoldalú kamatváltoztatásait (utóbbit a bankok még bíróságon megtámadhatják). Az elszámolással és a devizahitelek kivezetésével kapcsolatban viszont csak ősszel leszünk okosabbak - e két intézkedés dönti majd el, mennyit kapnak az ügyfelek összesen, és mekkora veszteség éri a bankokat. Ötféle forgatókönyvről hallottunk eddig, az alábbiakban ezeket, illetve lehetséges hatásaikat mutatjuk be röviden.
Az Erste Group ma bejelentette: 1,7 milliárd euróról 2,4 milliárdra növeli a menedzsment által 2014-re várt kockázati költségeit, magyar és román érdekeltségeiknél ugyanis jelentős veszteségekre számítanak. Magyarországon ebben a devizahiteles csomag a ludas, ezért kényszerült profit warningra a pénzintézet. 1,4-1,6 milliárd eurós konszolidált veszteségre számítanak 2014-ben.
A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.
Egyes elemzői véleményekkel ellentétben nincs szükség semmilyen különadóra a devizahitelek várható forintosítása miatt - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Az Igazságügyi Minisztérium támogatja az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatra vonatkozó módosítási javaslatait.
Ha jogszabály rendelkezik arról, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos ügyekben soron kívül kell eljárni, a Kúria elnöke szerint a bírói szervezet áll a feladat elébe.
A devizahitelezés "betiltása" óta 40%-kal csökkent Magyarországon a lakosság banki devizahitel-tartozása forintban számolva, ennek 93%-a pedig ma már ingatlanfedezetű hitel - olvasható ki az MNB legfrissebb adataiból. A májusi statisztikákból más érdekességek is kiderülnek:
Mintha mindenki más bolygón élne: teljesen másképp értelmezik a bankok a magyar jogrendet, mint a Kúria vagy a kormány - olvasható ki az alábbi interjúból, amelyet Kovács Levente a Portfolio-nak adott. Ha viszont már itt tartunk, a devizahiteles probléma gyors rendezésére számít a Magyar Bankszövetség főtitkára, többlépcsős megoldás nélkül. Nem opció a bankok számára a kedvezményes forintosítás - hangsúlyozza a főtitkár, akit a készülő bírósági perekről, az elévülés kérdéséről és a bankszövetség javaslatairól is megkérdeztünk.
Rogán Antal korábbi jelzésének megfelelően ma be is nyújtotta módosító javaslatát a devizahiteles csomaghoz, melyben rögzíti: a devizahitelesek követelésének elévülése a szerződés lejárta után kezdődik, és a követelés a teljes szerződési jogviszonyra kiterjed. Az elszámolásról külön törvényben rendelkeznek majd.
A korábban kedvezményesen végtörlesztők kimaradnak a mostani devizahiteles csomagból, de ez nem jelenti azt, hogy a Kúria legutóbbi döntése alapján ne indíthatnának pert. Ráadásul a pernyertességre nagy eséllyel pályáznak - derül ki a Népszabadság cikkéből.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja év végéig készülhet el azzal az összegzéssel, amelyben a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos perek vizsgálatának eredményeit foglalják össze - írja a Magyar Nemzet.
Fenntartja a bankszövetség, hogy az árfolyamrés alkalmazása jogszerű, ráadásul azt az egyoldalú szerződésmódosítások jogosságához hasonlóan korábbi jogszabályok is elismerték - hangzott el a szervezet mai sajtótájékoztatóján. A bankok a bírósági perekre rendelkezésre álló határidők meghosszabbítását kérték a jogalkotóktól, továbbá szeretnék, ha a tisztességtelennek nyilvánított tételek elszámolásával egy időben történne meg a devizahitelek forintosítása.
Július 1-jétől a devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek is élvezik, amit a lakáscélú devizahitelt felvevők már korábban: ők is MNB-árfolyamon vagy a bank középárfolyamán törlesztik a hitelüket az új hitelintézeti törvény értelmében. A bankszektor éves bevétel-kiesése emiatt becslésünk szerint mintegy 5 milliárd forint.
A devizahiteleket a piacinál alacsonyabb árfolyamon válthatják át forintra - számolt be a Reuters hírügynökség Rogán Antal frakcióvezető a köztévében délután adott nyilatkozatáról. A kormánypárti politikus reggel szintén az MTV vendége volt, ahol arról is beszélt, hogy a pénteki törvényjavaslat csak a kezdet, még két törvényjavaslat várható a devizahitelesek ügyében az ősszel.
Elemzők szerint a devizahitelekről szóló, a kormány által az Országgyűlésnek pénteken benyújtott törvényjavaslat nagyobb terhet ró majd a bankokra, mint azt korábban várták.
A pénzügyi rendszernek 600-900 milliárd forintba kerülhet az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen alkalmazása miatti visszatérítés az MNB alelnöke szerint - írta a Magyar Nemzet.
Trócsányi László miniszter szerint a 2014. június 27-én benyújtott kormány-előterjesztés az első lépése annak, hogy egy ősszel beterjesztendő második jogszabálycsomaggal az év végéig mindenki számára elfogadható, korrekt módon rendezzék a devizahitelek kérdését. Erről az igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában beszélt.
Benyújtotta ma az igazságügyi miniszter a parlamentnek az első devizahiteles csomagról szóló törvényjavaslatot, amely a Kúria által feltárt tisztességtelen feltételeket hivatott orvosolni, egyelőre az elszámolás pontos szabályozása nélkül.
Fontosabb részletek:
Ennek egyetlen célja van.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Egyre többen osztják ezt a véleményt.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
