Ausztráliában visszaesett a népességnövekedés a szigorú egészségügyi korlátozások miatt - derült ki a helyi statisztikai hivatal (ABS) csütörtökön ismertetett adatai szerint.
Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.
Októberben 7361 gyerek született Magyarországon, 12%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, ezzel folytatódott a születésszám csökkenése. Az utolsó három hónapban bő 2000-rel kevesebb volt a születésszám, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A kedvezőtlen adatok mögött részben a koronavírus-járvány hullámai állhatnak.
A műtrágya-hiány hamarosan globális élelmiszer-hiányt és élelmiszer-áremelkedést okozhat, ez a probléma pedig várhatóan Magyarországot is mélyen érinteni fogja - mondta el Jutta Urpilainen, az Európai Unió nemzetközi partnerségért felelős biztosa a Portfolio-nak adott exkluzív interjúja során. Arra is kitért, hogy az Európai Unió Global Gateway nevű kezdeményezése, alternatívája a kínai Egy Övezet Egy Út nemzetközi kereskedelmi programnak, és a magyar cégek számára is lehetőséget nyújt, hogy a világ legnagyobb piacaihoz férjenek hozzá.
Ma már a családtámogatások sem igazán számítanak a fejlett országokban a gyermekvállalásnál. Még Magyarországon sem, ahol emiatt várhatóan folytatódik a népesség számának csökkenése és elöregedése, ez utóbbira pedig nagyon komolyan fel kell készülni - derül ki a Demográfia című folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
A háborút követő újjáépítések sikerességének legfőbb előfeltétele, hogy ne csak megszűnjenek a harcok, hanem igazságos és tartós béke szülessen. Ettől ma még messze van Ukrajna. Mégsem korai már most készülni arra az időszakra, amikor az agresszió-sújtotta ország szilárd határok között, biztonságban kezdhet új szakaszt: megindulhat a gazdasági károk felszámolása és egyben egy új fejlődési pályára való ráállás. Az idő drága: milliók várnak türelmetlenül arra, hogy hazájukba, lakóhelyükre visszatérhessenek, ott tisztes megélhetéshez jussanak. Ezért úgy kell az újjáépítés tervezési folyamatát megkonstruálni, hogy bár még folyik a háború, kérdőjelek övezik a remélt béke kritikusan fontos vonatkozásait, mégis folyjon előkészítő munka a háború utáni viszonyok prognosztizálására, a későbbi lehetőségek felbecslésére. Már megindult a károk, veszteségek felmérése és elemzése, több szinten dolgoznak a helyreállítási tervek keretein; mégsem felesleges végiggondolni a korábban szerzett tapasztalatokat.
A Föld népessége november közepén eléri a nyolcmilliárdot az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) számításai szerint. Még soha nem élt ilyen sok ember a bolygón, de szakértők szerint a rekordmagas szám önmagában nem ad okot aggodalomra.
A napokban indultak a 2022-es, sorrendben a 16. népszámlálás kérdezőbiztosai, így az eredményekre még jócskán várni kell, de a korábbi felmérések adatai amellett, hogy segíthetnek a várható eredmények értelmezésében, azt is szemléltetik, hogy mekkora változáson ment át a hazai lakásállomány bő harmad emberöltő alatt. Az idei összeírás pedig a hazai lakáshelyzet bemutatásán túl abban is segíthet, hogy újragondoljuk a korszerű lakás fogalmát.
A falvak elnéptelenedése újra és újra aggodalmat okoz a szakemberek és a közügyek iránt érdeklődők körében, legyen szó olyan széles körben ismert esetről, mint az 1970-es években kiüresedett Gyűrűfűről, amelyet a kilencvenes években néhány, városi otthonát hátra hagyó család újra-élesztett, a tőle pár kilométerre lévő, ma már csak Ibafa településrészeként számon tartott Korpádról vagy a mintegy 50 lakost számláló, még „kapaszkodó” Almásházáról. Egyedi eseteket reprezntálnak ezek a falvak, a sorsukat meghatározó folyamatok, körülmények azonban egyáltalán nem egyediek, legyen szó elvándorlásról, elöregedésről, a szolgáltatások vagy a munkahelyek hiányáról, amelyek számos település számára jelentenek kihívást, ám túlnyomó többségük „csak” zsugorodik, a teljes elnéptelenedés veszélye esetükben nem áll fenn.
A kormány adó- és családpolitikájába illeszkedő, de vadonatúj eszközt vetne be a kormány a legújabb családtámogatási program keretében, melynek elindítása 2023-ban várható. A rendelkezésre álló adatok alapján a kormány egy egyre romló demográfiai trendet igyekszik ezzel lassítani, megállítani, vagy éppen megfordítani: a gyermekvállalás későbbi életkorra való tolódását. Egy évtizedek óta tartó, több tényezőtől függő, éppen ezért jelentős tehetetlenségi erővel bíró tendenciának menne neki a kormány, ami alapján nem lesz könnyű dolga. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen csomag részeként érkezik ez a lépés a családalapításban gondolkodókhoz és a gazdasági bizonytalanság összességében mennyiben ront az alap gyermekvállalási folyamatokon.
A világgazdaságban jelentős változások zajlanak, és a közgazdaságtannak erre reagálnia kell - állapították meg a közgazdász-vándorgyűlás "Új fenntartható közgazdaságtan" szekciójának résztvevői. Az előadók egyetértettek abban, hogy a tudásba való beruházás lenne a kifizetődő, Magyarország viszont ezekben a mutatókban nem áll jól.
2022-ben 4,4 százalékos, 2023-ban 1,1 százalékos növekedést vár Magyarországon az Egyensúly Intézet. Az infláció jövőre is magas marad, de az előrejelzéshez kapcsolt kockázatok így is a még magasabb infláció és a lassabb növekedés irányába mutat.
Niall Ferguson történész pénteken arra figyelmeztetett, hogy a világ az 1970-es évekhez hasonló - vagy még annál is rosszabb - politikai és gazdasági felfordulás korszakába lép - idézi a Marketwatch.
Kínában tavaly regisztrálták a legkevesebb házasságot azóta, hogy több mint három évtizeddel ezelőtt elkezdték nyilvántartani a házasságkötéseket, ez pedig tovább szítja az országot fenyegető demográfiai válsággal kapcsolatos félelmeket - írja a CNN.
Több mint 160 ezerrel, megközelítőleg egy Kovászna méretű megye, vagy egy Aradhoz hasonló nagyváros lakosságával csökkent tavaly Románia népessége - közölte kedden a Hotnews.ro hírportál a statisztikai hivatal (INS) éves demográfiai jelentését ismertetve.
Az előzetes adatok szerint 2022 májusában 7581 gyermek született, 6%-kal több, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedést mutató adat négy igen gyenge számokat hozó hónap után érkezett. Ez megerősíti azt a vélekedést, hogy a visszaesés mögött a koronavírus-vakcina miatt óvatosságból elhalasztott gyerekvállalás állhatott. Egyelőre azonban ez még mindig inkább hipotézis, érdemes lesz megvárni még néhány hónap adatát, hogy biztosat mondhassunk. Annál is inkább, mert azért még a májusi születésszám sem mondható nagyon magasnak.
A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem második részében áttekintem a nők kedvezményes nyugdíját, megvizsgálom a demográfiai fordulat hatásait, és azt is, hogy mi hiányzik az MNB javaslatából.
2022 áprilisában 6484 gyermek született, 7,6%-kal, 530 újszülöttel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel folytatódott az év eleje óta tartó visszaesés a születésszámban, januártól már 3 ezerrel kevesebb gyerek született az idén, mint az előző év azonos időszakában.
Béremelésekkel, külföldi toborzással és kamatmentes hitellel csábítaná haza a külföldre vándorolt magyarokat az MNB – derül ki a jegybank múlt héten ismertetett javaslatcsomagjából. A cél már régi, születtek kormányzati programok, azonban az utóbbi évek tendenciája azt bizonyította be, hogy a gazdasági kilátások változása sokkal erősebb lehet ezeknél. Az mostanra egyértelműen kijelenthető, hogy megállt az elvándorlási hullám, most már tényleg a visszacsábításon lenne a sor.
A világ leggazdagabb embere, Elon Musk attól tart, hogy az olaszok kihalhatnak a világ egyik legalacsonyabb születési rátája miatt – számol be a hírről a Bloomberg.